[Teszt] Astor: Blade of the Monolith

Astor: Blade of the Monolith

fcsabaFarkas Csaba2024.06.13. 12:00

Bármelyik elemét is nézzük, az Astor igencsak attraktív és csalogató képet sugároz magáról. A figurák jellegzetesek és megkapóak, a környezet és az art style mesébe illő, a leírásban hangoztatott akció-rpg műfaj pedig az élvezetes harcok, illetve egy jól felépített fejlődési rendszer ígéretét hordozza. Valóban csábítóan hangzik, de vizsgáljuk meg behatóbban, hogy mi is lapul a maszk mögött.

Helyszínünk a Gliese planéta, mely változatos tájaknak és biomoknak ad otthont, a vidéket pedig egy ősi faj, a diokek népesíti be. Nyilván a gonosz erők is gyülekeznek, hiszen a goromba hiltsikek egyre többeket sanyargatnak, de az ifjú Astornak nemcsak az lesz a dolga, hogy szétcsapjon az ördögfajzatok között, hanem hogy rátaláljon a diokekek alkotójára, akiket több ezer éve senki sem látott. A történet leginkább a feliratozott dialógusokban bontakozik ki (néha egy narrátor is megjelenik), Astor viszont szavak nélkül veszi ki a részét a párbeszédekből, mondandóját ugyanis sohasem jelenítik meg - legalább nem lesznek útban holmi előre megírt mondatok (ki tudja, lehet, hogy valakinek ez kell a teljes beleéléshez). A premissza alapján már sejthetjük, hogy érzelmi hullámvasútra nemigen kell felkészülnünk, bár esetenként felütheti a fejét néhány fordulat, ami a maga léptékében szívszorító és azonosulható pillanatokkal is járhat. Ettől függetlenül a lelki átszellemülést mégis inkább az elragadó tájak, a térképek beutazása, valamint az ehhez járó zenei aláfestés jelenthetik.

Szó se róla, amikor először kijutunk a szabadba, a fejlesztők impozáns és hangulatos környezetet raknak elénk. Kár, hogy ez az összkép nem marad egységes színvonalú, bizonyos terepek például sokkal kopárabbak és üresebbek, a vizualitás tekintetében tehát vegyes impressziókat szereztem. A mutatósabb és kevésbé izgalmas helyszínek folyamatosan váltják egymást, ez pedig a térképek benépesítésére is vonatkozik: míg az egyes települések hemzsegnek az érdekes kis lényecskéktől (legyenek azok maszkokat viselő diokekek, vagy épp elbűvölő gólemek), a felfedezés nagy részében jóformán csak a hiltsikek hordáival fogunk összefutni. A kis közösségek és az útitársak viszont elég karaktert és jellegzetességet adnak a bemutatott világnak - ha személyiségben nem is annyira, de megjelenésükben mindenképp. Ez a felismerhetőség sokat számít a kötődés kialakulásában, hiszen pont ez az a markáns ismertetőjegy, amit a Bang-On Balls: Chronicles esetében például hiányoltam.

Bár bizonyos pontokon a játék a nyitottság érzetét kelti, nem fogunk elveszni a tennivalók sűrűjében. Itt-ott mellékküldetésekbe is belefuthatunk, de mivel a történeti motiváció elég halvány, a jutalmazás pedig kimerül a még több valuta bezsebelésében (amiből amúgy sem fogunk hiányt szenvedni), egy idő után eljutottam arra a pontra, hogy szegény diokekek hiába várták a megmentő Astort, segélykiáltásuk süket fülekre talált. A bejárható területek kiterjedtebbek, mintha egyszerű csőben mozognánk, egy idő után pedig visszaugorhatunk az egyes pályákra, hogy összeszedjük a hátrahagyott cuccokat. A fizetőeszközként használható holmikon túl fejlesztésekre is bukkanhattunk, melyek az életerőt, a staminát vagy épp a spirit-csúszkát növelik, arénakihívások teljesítésével pedig új harci képességekre (constructsokra) tehetünk szert (ezek az események mondjuk mindig útba esnek, amikor haladunk a sztorival). Jóllehet, a térképen már látni fogjuk, hogy mit lehetne még begyűjteni, és hogy érdemes-e újabb köröket futni, sajnos legtöbb esetben azt tapasztaltam, hogy az extra bóklászás többnyire nem fizetődik ki - sem élményben, sem pedig továbbhaladásban.

A maximalista hozzáállást, a proaktív energiabefektetést leginkább a játék nehézsége töri le. Mivel normál fokozaton semmilyen kihívással nem találkoztam, hosszú ideje először fordult elő, hogy a nehézséget inkább hardra állítottam. Pedig a harci fejlesztések elég jó struktúrát kaptak: a négyféle fegyvert fokozatosan kapjuk meg, azokat pedig egyenként erősíthetjük, illetve mindegyiknél változatos kombókat alkalmazhatunk. A fejlesztések kellőképpen változatosak, ugyanakkor nem lépik át az átláthatóság és az őrült mikromenedzsment határát. Az új képességek és combo finisherek kipróbálása viszont hamar elveszíti vonzerejét, a nehézség mellett ugyanis a kevés számú ellenfél, illetve a harcok egysíkúsága, repetitív jellege sem ösztönöz arra, hogy a végletekig kicsiszoljuk az Astorban rejlő kvalitásokat. Ugyanez a felfedezésre is igaz: a játék egyszerűen nem hagyja, hogy önmagunktól találjunk rá az átléphető falakra, hiszen amint megközelítünk egy rejtett helyiséget, a kezelőfelület minden alkalommal felvillan, hogy használjuk Astor ide vonatkozó képességét.

Egy idő után azon kaptam magam, hogy hiába szereztem meg többféle fegyvert is, változatlanul a kardot suhogtatom, ami a játék eleje óta Astornál van (még akkor is, ha a többi fegyvert is tisztességesen feltuningoltam). Mintha a fejlesztők adresszálták volna ennek az eshetőségét, vannak ugyanis olyan pályaelemek, illetve olyan bossok, akiknél kötelező másik harcnemre váltani (csakúgy, mint pl. a God of Warban). A harcrendszeren egyébként látszik, hogy átgondolt alapokon nyugszik, a gyakorlatban viszont sokszor előfordul, hogy nem minden működik gördülékenyen. Az ellenfelek lockolása például nagyon esetleges, a legtöbb esetben sikertelenül próbálkozom (rosszabb esetben a kamera is megbolondul), ebből kifolyólag úgy alakult, hogy ösztönszerűen le is szoktam ennek alkalmazásáról (így persze előfordul, hogy nem jó helyre mennek az ütések). Itt mondjuk jól jön, hogy a játék megengedő, és közel sem okoz kilátástalan helyzeteket, hogyha nem jelöljük ki az ellenfeleket, viszont mégiscsak jó lenne, ha nem maradna kihasználatlanul ez a funkció, ahogyan az is megvalósításért ordít, hogy pókháton lovagolva is harcba bocsátkozhassunk.

Elképzelhető, hogy az Astor az egészen fiatalokat is meg szeretné szólítani, a nehézség pedig ennek megfelelően lett belőve. Akárhogy is, a gyakorlott játékosoknak egyből a hard fokozatot javaslom. A 15-20 órás játékidő nagyrészt ugyanolyan ellenfelek csapkodásából fog állni, a változatlan combat music pedig még inkább próbára teszi majd a monotonitástűrésünket. Akik viszont kitartóak, és nem akasztják szögre kardjukat, ők lenyűgöző tájakban és tisztességes világépítésben lelhetik örömüket, vizuális értelemben mindenképpen. Úgy érzem, hogy a fejlesztők nem szenvedtek hiányt lelkesedésből (valamint jóízlésből és megfelelő helyekről származó inspirációból), de a játékelemek harmonikus összecsiszolása, illetve a játékidő érdemi kitöltése talán túlfeszítette a rendelkezésre álló kereteket. Mivel az alapelképzelés világosan látszik, a magam részéről pedig nem látok koncepcionális baklövést, remélem, hogy a továbbfejlődés innentől kezdve csak idő kérdése.

PLATFORM PC, PS5, PS4, Xbox Series, Xbox One, Switch
KIADÓ tinyBuild FEJLESZTŐ C2 Game Studio
MEGJELENÉS 2024. május 30. ÁR 9 390 Ft / 25 EUR

Támogasd a Gamer365-öt!

Hogy a megszokott minőségben, kompromisszumok nélkül folytathassuk: lépj be a támogatói csapatba!Hogy a megszokott minőségben folytathassuk: csatlakozz a közösségünkhöz!

Patreon támogatás

Ne maradj le a hírekről!

Kattints, és állítsd be, hogy a Gamer365 cikkeit mindig az elsők között dobja fel a Google!Állítsd be, hogy cikkeinket mindig az elsők között lásd a Google keresőben!

Google beállítás

Machine Party platformbővülés – ez történt hétfőn

Továbbá: Crazy Taxi: World Tour, Book Nook, Star Wars: Galactic Racer.

1 órája
1

DERELIKT

Az egyetlen ember fejlesztette DERELIKT a PS1-es korszak FPS-ei előtt szeretne tisztelegni, de vajon mennyi érték lapul a mostanában oly divatos pixeles külső alatt?

6 órája
5

Moomin: Midsummer Madness - Szentivánéji álom

1 napja
8

Heti megjelenések | 2026 #47

1 napja
36

Re-Volt - RC pattog a Switchen

2 napja
16

Super Meat Boy Again+ bejelentés, Vindictus cinematic trailer – ez történt pénteken

Továbbá: Stranger Than Heaven, PS5 QSSR, God of War: Sons of Sparta, Lucky Luke: The Lonesome Cowboy Collection, Forest Escape: Last Train, Sturmjäger.

3 napja
3

Final Fantasy Resonance

3 napja
10

Wolfenstein 3 bejelentés – ez történt csütörtökön

Továbbá: Fable, Xbox Backward Compatibility on PC, Doom: The Dark Ages, Halo: Campaign Evolved, Vindictus: Defying Fate, The Spectrum Retreat: Redux.

4 napja
5

The Séance of Blake Manor

4 napja
6

Golden Joystick Awards - az idei győztesek

Szerda este sor került a 44. Golden Joystick díjátadóra, ahol nem kevesebb mint 25 kategóriában hirdettek győztest az idei évben - néhány kivétellel a játékosok szavazatai alapján.

5 napja
5

Hillthorn

5 napja
1

Ocarina of Time-rekord – ez történt szerdán

Továbbá: Black Forest Games, Don't Fret, Conan: The Black Pyramid.

5 napja
5

100 millió PS5 – ez történt kedden

Továbbá: Fairgame$, Grand Theft Auto VI, Marathon, The Outer Worlds 2, Hunger, The Falconeer: Revolution Remaster.

6 napja
2

Tormented Souls 2 - a Nintendo Switch 2 változat

6 napja
3

Corsair Skiff 100 Plus - egy csónakban RGB-zünk

7 napja
2

Vége az Unknown 9-csapatnak – ez történt hétfőn

Továbbá: Beholder IV, Warhammer 40,000: Dark Heresy, Wish Upon a Llama.

7 napja
5

Heti megjelenések | 2026 #46

8 napja
7

Checkpoint 600 x Gamer365 | vendégségben Stökinél és Grath-nél

8 napja
11

Godzilla Minus Zero

9 napja
6

Gamer365 podcast S20 | E03

Ééés itt a Gamer365 podcast novemberi (a bevezetőben elhangzottakkal ellentétben az idei harmadik) epizódja, amiben valamivel több, mint egy órában elég sok mindenről beszélünk.

9 napja
16