Asterix & Obelix: Slap Them All 2Teszt

Békés nap virradt abban a kis gall faluban, amelyet már jól ismerünk. Lakói között nagy népszerűséget élvez Asterix a kis furfangos harcos, akinek gyorsan vág az esze, mindemellett Panoramix a druida varázsitalának hála szinte legyőzhetetlen - ő kalandjaink főhőse. Elválaszthatatlan társa Obelix, akinek hivatása menhir, azaz kőszállító- ő a közel 1,5 tonnás hosszú és méretes monstrumokat kavicsocskáknak hívja. Csecsemő korában beesett a varázsfőzetes üstbe, így természetfeletti ereje örökké tart. Átlagos napján általában a közelben bóklászó római helyőrséget állítja föld körüli pályára, illetve Ideafix nevű kiskutyáját tanítja a menhir hordására. Hőseinkkel az új videójátékos kalandnak köszönhetően egy újabb dupla pofon adag adatott! A történet ott indul, hogy Kishippix, aki a falu vezérének, azaz Hasarengazfix-nek az unokaöccse, berobog a Mediolanumban (akkori Milánó) gyártott sport szekérrel. Elmeséli, hogy édesapját Duplahelix-et bebörtönözték a rómaiak egy olyan lopásért, amit nem követett el. A római légiósok arany bálványát, a lutetiai (Párizs ókori neve) sast tulajdonították el! A két gall harcos Lutetia felé veszi az irányt, hogy további információkat szerezzen egy ismerősüktől, aki köztudottan jól értesült a város pletykáiról és intrikáiról, és nyilvánvalóan meg fogják találni a válaszokat is - hosszú útjuk során számos egészséges adag pofonra is lehet számítani. A maflásból a rómaiak mellett többek között a normannok és a kalózok is kapnak – ez utóbbiak pechjükre mindig a gallokba botlanak általában akkor, amikor új hajójuk első útját járja.

A folytatás stílusa megmaradt az ’üsd a rómait, ahol éred, ne sajnáld’ stílusban (mai közismertebb nevén beat’em up). Utunk során számos helyre látogathatunk el, többek között egy sötét erdőbe is, ahol Teutatesra (védőisten volt a Kelta vallásban), még az álnok Látnok is utunkba kerül, aki többek között vadkanból, kacsából, süteményből, sőt langyos árpasörből is tud jövendőt olvasni. Belenosra (gyógyítás istene), valóban rengeteg helyre jutunk el, így a római táborok mellett a havas normann vidéket is bejárhatjuk, és többek között a pezsgő Lutétia szépségeit is megnézhetjük. Eponára (háború istene), itt hatalmas forgalmi dugókra számíthatunk! Sucellusra (halottak istene) mondom, bőséges pofonosztás lesz itt a kaland során! Itt egy újabb isten nevét megemlíthetném, de az nagyon nagy klisé lenne, így ezt nem teszem, pedig lenne még pár név a tarsolyomban. Hát igen, jó sok istenük van a galloknak! Nagyjából négyszáz vagy annál is több tülekedik a Panteonjukban… Van istene az utaknak, a fáknak, sőt a folyóknak is. Egyes leleményes gallok kitaláltak egy számozást, hogy könnyebb legyen megjegyezni őket. Sequana istennő például a 75-ös számot kapta. Alea iacta est! (A kocka el van vetve – idézet Julius Cézártól, attól a római Cézártól, és nem az athéni amfora kereskedőtől) Térjünk inkább a játékmenetre!

A harcok számos új funkciókkal bővültek és jóval dinamikusabbak, gördülékenyebbek, valamint a hősök egyedi végső támadásokkal is bírnak. Obelix például menhir záport tud előidézni, Asterix pedig a flaskát meghúzva villám módjára cikázva aprít, és idézi elő a veni, vidi, vicit (jöttem, láttam, győztem – nem az amfora kereskedőtől hangzott el ez sem, amikor átkelt a Rubicon folyón). Minden római jobban teszi, ha vigyáz! Az ellenségek is változatosabbak, mint korábban, a pálya elemek is jobban vannak kidolgozva, és a nehézség is sokkal barátságosabb lett – látszik, hogy jobban bántak a folytatással sok-sok szeszterciusz (rómaiak bronz váltópénze) reményében. Quod erat demostrandom (amit bizonyítani kellett – Euklidésztől átvett, matematikában használt fordulat) megtették, így valóban jó irányt vettek a fejlesztések. Többedmagaddal remek szórakozásban lehet részed 49… már megint egy istenséget emlegetek *Jupiterre, vagyis Teutatesra*! Vinum et musica laetificant cor (a bor és zene vidítja a szívet – Biblia, Sirák fiának könyve), így a külcsínről is csak magasztosan tudok említést tenni - tényleg lemásznak a szereplők a képernyőről, és szinte olyan, mintha a mese részeivé válnánk. Ad augasta per angusta (a magaslatra szűk út vezet – latin közmondás) sajnos, így egyedüli szívfájdalmam a játék rövidsége - nagyjából 3-4 óra és már vár a Fin felirat.