A GameStop farkasaiBiznisz

Tavaly márciusban, amikor a világ tőzsdéi hatalmas zuhanással reagálták le a COVID világjárvánnyá válását, az árfolyamok lefelé mozgása mellett történt még egy fontos dolog. Elkezdtek a tőkepiacra lépni új felhasználók milliói, köszönhetően az alacsony belépési küszöbű, új fintech tőzsdedi platformoknak. A tőzsde lett az új home office kaszinó, amit mi sem mutat jobban, hogy 2020 tavaszán a sportfogadó irodák forgalma több mint 50%-al csökkent. Ezek a kisbefeketetők tornázták fel olyan csődközeli cégek árfolyamait, mint pl a Hertz autókölcsönző, Luckin Coffee, de ide sorolhatjuk a Wirex pénzügyi szolgáltatót, vagy a Lufthansa légitársaságot is.

A járvány K alakú recesszióba taszította a világot, ahol csak az egyenlőtlenségi olló nőtt a vagyoni különbségek tekintetében. A tízmilliós nagyságrendű munkanélküliség nem érdekelte a tőzsdei árfolyamokat, mert két buszmegálló között a millenial generáció csődbe ment légitársaságokat meg autókölcsönzőket vásárolt fel mobilos app-okkal. A példátlan monetáris lazítások melléktermékeként helikopterről szórják a hitelpénzt immár nem csak a piacokra, hanem a lecsúszó szegényebb rétegekre is közvetlenül... Ezeknek a pénzeknek pedig nem kevés hányada az új kaszinóban, azaz a tőzsdéken kötött ki.

Pár napja került fókuszba a GameStop nevű amerikai videojáték bolt hálózat, ami még a régi, hagyományos terjesztési móddal nem éppen a legelőremutatóbb üzleti modellt vonultatta fel. Ez a tőzsdei nevén (ticker) GME rövidítésre hallgató cég a világ legnagyobb short állományával rendelkező értékpapírjává vált, konkrétan a cég piacon elérhető részvényeinek 150%-ára adtak ki short pozíciót.

Álljunk meg egy picit, mi is az a shortolás? Az a tőzsdei ügylet, amikor a tőzsdén kereskedő alany az árfolyamok eséséből profitál. Technikailag ez egy kölcsönügylet, miszerint az illető kölcsönkapja a cég részvényeit, mely azonnal eladásra kerül, remélve azt, hogy a kölcsönvett részvényt később úgy tudja visszaadni, hogy azt a piacról alacsonyabb árfolyamon veszi vissza, és így a különbözet az övé marad. Minden short pozíció rendelkezik egy stop szinttel, ugyanis amennyiben az árfolyam nem le, hanem felfelé mozog, akkor ezen stop szintet elérve a kereskedő zárja a short pozícióját, és egy magasabb piaci áron kénytelen visszavásárolni a kölcsönvett részvényt, ergo árfolyam veszteséget szenved el.

Na ennyi technikai magyarázat után térjünk át a szóban forgó esetünkre, azaz GameStop részvényeire, ami mint már említettem, a világon a legnagyobb short állománnyal rendelkező értékpapírja volt. Ezt a részvényt szúrta ki magának a reddit egyik alcsatornájának a közössége, a /wallstreetbets. Elkezdték egymást vételre bíztatva felvásárolni a GME részvényeit, szembe menve a wall street-i alapkezelőkkel, akik a cég bukására fogadtak. A cég részvényeinek nyáron még 5 dollár környékén jegyzett árfolyamát pár napja sikerült az 500 dolláros árszint közelébe felverniük, ami roppant kellemetlenül érintett a shortoló nagy intézményi befektetőt (hedge fund-ot). Azért sikerült ilyen magasra, mert amellett, hogy a /wallstreetbets tagok ezer, ha nem tízezerszámra kezdtek el vásárolni, de amint az árfolyam elérte a nagybefeketetők stop szintjét, ők is vásárolni voltak kénytelenek, hiszen a stop szintjüket elérve vissza kellett adniuk a kölcsön részvényt, de ezt már csak a többszörösére duzzadt árfolyamon tudták megvenni. Miután az első stop szintek kiütődtek, és kénytelenek voltak a vevői oldalon ők is megjelenni, hogy visszavásárolják a kölcsön részvényeket, ez még magasabbra lökte az árfolyamot, további nagybefektetők stop szintjét veszélyeztetve.

Ezt az öngerjesztő folyamatot nevezik "short squeeze"-nek, azaz a shortosok kifacsarásának. Így történt az, hogy a Melvin Capital nevű nagy hedge fund befeketetési alap 2.7 mrd dollárt bukott az ügyleten. Az esetről azóta számtalan szakmabeli elmondta a véleményét, az Amerikai Értékpapír Felügyelet (SEC) peddig vizsgálja az esetet. Kétségtelen, hogy az esetnek van egy szabadságharcos felhangja is, és sikerült ezeknek a kisbefektetőknek felhelyezni magukat a tőzsdei térképre, megmutatva, hogy a nagy befektetési alapok sem csinálhatnak meg mindent. Az összefoglaló üzenet pedig, amit egy barátomtól idéznék, remélem sok embert gondolkodóba ejt:

"Szóval most, hogy több hedge fund szopórolleren van, és a több milliárd dollárt égettek el, mert nyakig ültek GME shortban, hirtelen fontos lett, hogy korlátozásokat vezessenek be ezek a brókercégek. Nyilván addig nem volt gond, amíg a shortokat eladták a befektetési alapoknak, most meg a kisbefektető a gonosz, aki longra veszi a részvényt és köti a call ügyleteket. 100-ból 99 alkalommal az intézményi befektető jön ki jól a kicsikkel szemben, de most, hogy itt fordult a kocka, egyből szólni kell, hogy itt bizony csúnya piaci manipuláció megy..."

Mi ez, ha nem kettős mérce?