Az év legjobb játékai: 10-12023

Elérkeztünk az év végi visszaszámlálás legizgalmasabb részéhez - avagy következzen 2023 tíz legjobb játéka. Szerintetek.

Ha lemaradtál a korábbi listákról: #30-21 | #20-11

#10 | HI-FI RUSH

Tango Gameworks | PC, Xbox Series | Teszt

Hunk2 írta | Nagyon jó játék. Olyan érzést adott, mintha újra a remek 80-as, 90-es években lennék. Egy jó cím. Jó történet. Ilyen AA játékból jöhetne minden évben legalább négy.

csekefool írta | I am future Rockstar! :) Sosem gondoltam volna, hogy egy bossfight alatt Nine Inch Nails dalra fogom csépelni az ellent. Nagy örömmel csapattam végig, egy igazi feelgood játék. Chai és társai a történet végére olyan szinten összerázódnak, mintha egy zenekar létrejötte elevedne meg a szemünk előtt, akik a világ ellen vannak, és mi ebben bátran mellettük állunk. Ha a szívedhez közel áll a zene és a videojáték, akkor a Hi-Fi Rush nagyot fog szólni a lelkedben.

Pdr írta | A Tango képes mást is készíteni, mint horror tematikájú játékot. Szellemes, vicces és kihívásban bővelkedő ritmusgame. Ők tudnak, ha akarnak!

#9 | SUPER MARIO BROS. WONDER

Nintendo EPD | Switch | Teszt

theSickness írta | Fogalmam sincs, hogyan csinálta ezt a Nintendo, de a látszólag csak kisebb elemeiben megreformálható 2D Mario platformer formulát sikerült valahogy megint felfrissítenie. Lehetne sorolni az egyes újításokat, ám ez tipikusan az az eset, amikor a nagy egész több, mint az elemeinek összessége.

Tommy_Angelo írta | A 2D platform játékok új etalonja, toronymagasan. Mario és a Nintendo szintén nem tudnak hibázni. Az lett a Wonder, mint ami, ahogy (eddig sajnos csak) olvasom a BG3 lett a szerepjátékok között!

csekefool írta | Az elmúlt időszakomban volt pár depis jelenség. Ennek közepette szereztem be. Azt vettem észre magamon, hogy a 2. pályára egy széles vigyor kezdett rátelepedni az arcomra, amire már nagy szükségem volt. Ebben rejlik a csodája, hogy képes jó kedvet okozni, és emellett persze egy mesterien összerakott platformer.

Fieldtom írta | A videójátékok semmihez sem fogható csodája 2023-ban is működik, jelentem. A japánok boszorkánykonyhájából egy olyan friss, modern, mégis zsigeri gyermekkori élményeket idéző kód került a kis plasztikkártyára, ami tényleg évtizedenként egyszer érkezik csak. Tökéletesre csiszolt, az elődnél feszesebb és reszponzívabb gameplay, őrült pályaszakaszok a wonder flowereknek köszönhetően, fülbemászó muzsika, szuper új power-upok, kanapé coop, mi kell még?! Imádtuk.

Sohien írta | Valahogy a Mario sorozat mostanában kezdte számomra elveszíteni a varázsát, a Wondernek viszont sikerült visszahoznia a gyerekkori emlékeket. Mintha a Nintendo újra megtalálta volna azt a valamit, ami a korábbi NES-es részeket kiemelkedővé tette. Azért a Super Mario Bros. 3 továbbra is marad a kedvenc, de számomra a Wonder a generáció egyik top platformere lett.

#8 | DIABLO IV

Blizzard Entertainment | PC, PS5, PS4, Xbox Series, Xbox One | Teszt

skiz0 írta | "Ez már nem az a Blizzard" - lehet-lehet, de ez még mindig az a Blizzard, aki a legjobban tud hozzányúlni az ARPG-hez. Lehet, hogy rázós volt a start egy kissé, viszont eléggé figyelnek a fejlesztők a community visszajelzésekre, és még ugyan van mit csiszolni rajta, de még lehet belőle egyszer a legjobb Diablo játék. Az biztos, hogy idén a legtöbb időmet ez a játék vitte el, még úgy is, hogy csak vissza-visszatértem rá - ez a játék olyan, mint egy régi jó barát; lehet, hogy nem látjátok egymást hetekig-hónapokig, de ha egyszer leültök egy sörre, abból biztos, hogy nem egy sör lesz, és garantáltan jól fogtok szórakozni!

Pdr írta | Gondos, minőségi munka. PONT! Rod Fergussonnak meg köszönet jár, hogy képes volt gatyába rázni ezt a játékot. A bétát elindítva csak tátott szájjal és széles mosollyal az arcomon bolyongtam Sanctuary tájain. Egyszerűen nem hittem el, hogy van egy cég, aki megkéri az árát a játékának, de képes volt le is szállítani azt, minden területen. Megvan a stílusa, ha egy dungeonben sétál az ember, látható, mennyire színvonalasra sikeredett. Azok a melódiák, amik csak úgy simulnak, bárhol barangolunk. Audiovizualitás is TOPNOTCH. Lehet hallani, mikor belevésődik a húsba a varázslat, vagy a barbár fejszéje, hihetetlen. A szinkronmunka és az ezzel járó plusz effektek annyira jók! Érezni lehet a feszültséget, azt a tekintélyt, mikor megszólal Lilith. Tyrael kétségbeesése is érezhető a legelső találkozásunk után, pedig eléggé badass ő is! A történet... ha több átvezető videót még belepasszíroztak volna a játékba, akkor a kitűnő jelzőt surolná. CGI... a Blizzardnál nem normálisak, pozitív értelemben. Csak lestem, annyira jó volt nézni őket. 260 óra játék után pedig elégedetten raktam le, szezonok ide vagy oda, mert nem vonz az újrakezdés. Várjuk a kiegészítőt jövő év végén!

JackHarper írta | Méltán kevés elismerést és igazságtalanul sok savazást kapott az "ez már nem az a Diablo" játék 2023-ban: kétségtelen, hogy mi sem vagyunk már a húsz évvel ezelőttiek, de a Dio 4 gyökeresen átrajzolt szerkezete még most is tartogat nagyon sötét, szívszorító és ennek ellenére piszok hangulatos pillanatokat. A játék gyönyörű és hangulatos - néhol ugyan repetitív, de egy lendületes játékkal szépen kirajzolódik benne az a fajta világégés, amelyhez a korábbi epizódok csak útjelzők voltak csupán.

#7 | DEAD SPACE

Motive Studios | PC, PS5, Xbox Series | Teszt

Krisz576 írta | Számomra a DS remake egyrészről pont azt a pluszt adta meg év elején, azt az atmoszférát, amit valamiért hiányoltam a 2011-es eredetiből. Másrészről már az elejétől megadta nekem azt a feelinget, amit a Callisto Protocolnak csak részben sikerült, és azt is csak idővel: az igazi űrhorror érzését. Sőt, számomra a Dead Space egy igazi nextgen űrhorror lett, köszönhetően az ötletesen és (kornak megfelelően) látványosan áttervezett Ishimurának, és a félelmetes nekromorfok sorozatos támadásainak. Az „Intensity Director” feature nagyban hozzájárult a horrorisztikus atmoszférához, és a remek hangoknak köszönhetően a játékon szerintem sokat dobott, ha sötétben és hangosan (hangrendszeren) játszottunk. Még több ilyen remake-et!

Ra1D3n írta | Régi élmény új köntösben, na de milyen szép is az a köntös! Sikerült talán az alapjátékot még jobban feltekerni és a régi használhatatlan fegyvereket is sikerült megvariálni úgy, hogy a nekromorfok szeme is könnybe lábad a kíntól. Minőségre megfejelte az elvárásokat, és remélem, hogy az eladási számok is hozták, amit kellett, hogy a folytatásba is belevethessük magunkat a jövőben.

ps2true írta | Emlékszem, mikor kijött az eredeti játék, és PS3-on toltam, majdnem magam alá csináltam jó néhány pillanatától. Most, hogy remake-elték, én úgy éreztem, hogy ez egy teljesen új játék. Az emlékek megkoptak az elmúlt években, így teljes odaadással vetettem bele magamat "újra" a kalandba. Az Ishimura felfedezésébe. És abba, hogy mi is történt itt. Na, ez totálisan más kaland lett, mint PS3-on. Ott is parás volt. De itt az évek alatti technikai fejlődés már odáig jutott, hogy a félelemfaktor a többszörösére emelkedett. A fények és a bevilágítások! A hangok és a távoli hörgések! Szerintem még jobbak lettek. Sötétben, fülessel a fejemen újra hangosan és "krva anyzva" szaggattam szét a nekromorfok lábait, karjait. És örömmel lőttem szét a fejüket, ahogyan a földön kúsztak felém. Vagy támadtak rám a szellőzőrendszer egyik-másik panelja mögül. Olyan frászt hozva rám, mint mikor valaki a hátad mögül megijeszt. Meg is kapták, ami ezért az ijesztgetésért járt! Amit bírtam, beléjük eresztettem. Nem jó taktika. De a parafaktor ezt hozta ki belőlem! :) Egyre jobban belemerülve a játékba a megkopott emlékek újra előjöttek. De ez valami más élmény lett. Ez jobb, mint az eredeti! Brutális! Parás! Igazi nagybetűs HORROR!

csekefool írta | 2008-ban gyanútlanul szálltunk le a USG Ishimura űrhajóra, az ott lévő borzalmas történések által egy igazi horrorklasszikust üdvözölhettünk a személyében. 15 év elteltével a Marker újra jelet adott. A folyosók, termek ismerősek, de az új engine által sokkal fojtogatóbb hangulattal teríti be az emlékeket. A véráztatta helyiségek, a pislákoló fények, a kidolgozott berendezések, amik már megrongált állapotban terülnek el előttünk, ezek mind szavak nélkül is elmesélik a USG Ishimura legénységének a tragédiáját. A core gameplay az eredeti játék érdeme, de a remake szépen, tisztelettudóan dolgozta fel a mostani generáció számára. Rengetegszer játszottam végig az eredeti játékot, most is képes volt beszívni. A rémségek mögött lévő idegen monolit, a Marker nemcsak a játékban lévő karaktereket kerítette hatalmába, hanem a játékosokat is

Gergely zsolt írta | Az egyik legfélelmetesebb játék, nagyon jó a harcrenedszere, a szörnyek kimondottan félelmetesek benne, a grafikai látvány nagyon szép, a háttérzene sokat dob rajta, kicsit lehetne hosszabb a történet.

ssj4vegita írta | Az eredetit is rongyosra játszottam, a remake pedig bőven tartogat annyi újdonságot, hogy ezt is min. 3x lenyomom. Most tartok a másodiknál. Soha nem volt ennyire hiteles az űrben lévő kétségbeesett túlélés. Az űrben senki nem hallja a sikolyod.

#6 | BALDUR'S GATE 3

Larian Studios | PC, PS5, Xbox Series | Teszt

Hunk2 írta | Ilyen egy jó RPG játék. Szinte végtelen lehetöség, jó karakterek. Humoros és néha kicsit frusztráló.

Appa7 írta | Monumentális alkotás, elképesztő szövegmennyiség (szinkron!), bámulatos kaland, ár/érték arányban verhetetlen!

theSickness írta | Önmagában talán nem mond semmit, hogy "a játék, ami a lehető legközelebb áll a tabletop szerepjátékokhoz", a lényeg inkább az, hogy példaértékű abban, ahogy a lehető legnagyobb szabadságot adja a történetet érintő döntésekben és a játékmenetbeli interaktivitásban egyaránt - és mindkét elemében kiemelkedő minőséget képvisel.

Oresztisz írta | Egyszerűen hihetetlen, amit ez a játék nyújtani tudott. Minden egyes karakter és a játék is fantasztikusan van felépítve. Közel 100 óra alatt játszottam végig, és érzem, hogy még minimum lenne benne ennyi. Az hogy minden döntésednek súlya van, és hogy minden válaszodra egy több mondatos párbeszéd alakul ki, hihetetlen. Nem hiába lett az év játéka.

Wucy írta | Elképesztő mennyiségű és minőségű tartalom. Méltó folytatása ez a 2-nek. Megérte rá ennyit várni.

JackHarper írta | Különösebb kommentár nem szükséges, a Larian szívvel-lélekkel elkövetett fondorlata újra a csillagok közé emelte Baldur Kapujának legendás világát. A BG3 minden, ami 2023, és semmi, amelyben csak bármi apró negatívum is lenne. Tökéletes játék, elképesztő writinggal és megvalósítással, rendkívül vonzó köntösben, orbitális intrikákkal átitatva.

#5 | RESIDENT EVIL 4

Capcom | PC, PS5, PS4, Xbox Series | Teszt

Mr_Anderson_v07 írta | Ahol kellett, ott pimpeltek rajta, nem volt üresjárat, újrajátszhatóság felsőfokon, több horror elem, mint az originálban. (Csak hol vagy már Veronica??!)

csekefool írta | Az eredeti játék hiába 2005-ben jelent meg és réginek számít, nálam a véráramlatban éves szinten mindig keringett valamilyen formában, mert az elmúlt években rengeteg különféle konzolon játszottam végig. Emiatt kíváncsian vártam, hogy a Capcom vajon milyen szinten dolgozza fel. A képi világa gyönyörűen hangulatos lett, a tank irányítási séma, ami annak idején plusz feszült élményeket okozott, hiába lett modern, a harcok továbbra is izgalmasak, és figyelni kell, nehogy közel engedjük magunkhoz a faluban élő emberek vendégszeretetét. Az eredeti játékban a történet második felében lévő szigetes, laboros részeket nem szerettem, a falu és a kastélyos részekhez viszonyítva nekem idegen volt. Most a remake valamivel egységesebbé tette az élményt. Irigylem azokat, akik a remake formájában találkoztak először a 4. résszel, de nekik is erősen ajánlott, hogy az eredeti élményt is megtapasztalják, mert egy örök klasszikus.

p34c3 írta | Minden idők egyik legtöbbet emlegetett játékának újragondolása nem csak egyszerűen remake lett, hanem a PlayStation VR2 platform zászlóshajója és 2023 legjobb játéka is egyben. Vannak VR játékok hasonlóan jól működő mechanikákkal, vannak VR játékok hasonlóan pazar látványvilággal, de idén mindenkit maguk mögé utasítottak a Capcom évről-évre egyre profibbá váló VR-mágusai a masszív és változatos tartalommal, az élvezetes harcrendszerrel, a mindent átütő, elementáris erejű videojáték-hangulattal. Lehetne szőrszálat hasogatni a statikus környezettel vagy a megúszós, gombnyomásos interakciókkal, de mindent zárójelbe tesz a frenetikus játékélmény, ebben a kalandban tényleg Te vagy a főszereplő, ez a cucc tényleg nagyon egyben van! Így van értelme, hogy annyi éven át valahogy mindig kimaradt az életemből a Resident Evil 4, köszönöm a Capcomnak, hogy a dicső múltból merítve kaptam ízelítőt a gaming egy lehetséges jövőjéből!

HuN Makaveli írta | Az eredeti játéktól szinte rosszul voltam különböző okok miatt, de ez a remake annyira bejött, hogy nem is volt kérdés, mi lesz a harmadik helyezett. Egy sokak által minden idők legjobb játékának tartott mű modern feldolgozása, aminek minden eleme tökélyre van csiszolva.

M.Á.G.U.S. írta | Gyermekkorom kedvence, jelenlegi generációs szintre hozva, végig ismerős hangulat, mégis újszerű, számomra az egyetlen negatívum az a visszavett humor.

Krisz576 írta | 18 évvel ezelőtt nagyon sokan csalódtak a Capcomban, ugyanis felhagyott a klasszikus túlélő-horror Resident vonallal, ám én (is) sokkal inkább arra helyeztem a hangsúlyt, miszerint a Resi 4 a generáció egyik legjobb, leginnovatívabb és legszebb játékai közé tartozott (pláne GC-n), úgy gondolom, megelőzve korát. A Remake tekintetében egyszerre voltam bizakodó és szkeptikus is, de nagyon kellemesen csalódtam. Kellett ugyan néhány javító frissítés, de egyrészről nagyon szépen felújították és átalakították az ismerős helyszíneket, másrészről a gameplay is csak a javára fejlődött, sokkal dinamikussá téve az intenzív, király harcokat. Nagyon ritkán hat rám ENNYIRE addiktívan egy AAA játék, márpedig én elejétől a végéig nagyon élveztem. Számomra a 2023-as év játéka, jöhet a Resi 5 remake-je!

#4 | HOGWARTS LEGACY

Avalanche Software | PC, PS5, PS4, Xbox Series, Xbox One, Switch | Teszt

RokaForma írta | Elképesztően hangulatos játék, rengeteg lehetőséggel, és teljesen magával ragadó világgal. Én ugyan nem vagyok egy Harry Potter fan, de még így is teljesen beszippantottak a részletei ennek az univerzumnak, és érződött a játékon, hogy rajongók készítették - rajongóknak.

wodbear írta | Nem vagyok nagy HP fan, de láttam az összes filmet (nem is olyan rég újranéztük mindet), és olvastam az első három kötetet. Nem vagyok nagy szerepjátékos, és az openworld sem a szívem csücske, valamiért mégis annyira magával ragadott az egész világ, hogy öröm volt elveszni benne. Számomra az év meglepetése, mert nem számítottam rá, hogy ennyire le fog kötni.

axl írta | Talán most először történt meg velem, hogy - még évekkel a hivatalos bejelentés előtt - elképzeltem egy játékot és végeredményben szinte pontosan azt kaptam, vagy legalábbis elég közel került hozzá. Persze rá lehet sütni, hogy a műfaj unalomig elcsépelt paneleiből építkezik (és nem is járnánk messze az igazságtól), de azzal nem értek egyet, hogy hiányzik belőle az ambíció. Kézzel foghatóvá, szabadon bejárhatóvá, ÉLŐVÉ varázsolta sokunk gyerekkori fantáziáját, amivel - a jelek szerint - mások próbálkozni se mertek jó két évtizeden át. Mi ez, ha nem a testet öltött ambíció?

hudra írta | Nagyon régóta vártam egy jó játékra a HP világában, és végre megkaptam. A hangulat magában elviszi a hátán a játékot, a kastéllyal és a környezetével. A sztori is érdekesre sikeredett, jók a harcok, aranyosak a karakterek. Igazi feel good cím volt idénre.

Shifty írta | Nem vagyok egy keményvonalas Harry Potter-rajongó, de Rowling varázslóvilága egészen kivételes univerzum, telis-tele izgalmas lehetőségekkel. Az Avalanche nem csinált semmi extrát, mert mint játék az unalomig járatott panelekből építkeztek, de annyira mesés és varázslatos hangulata van az egésznek, hogy öröm elveszni benne.

szeth36 írta | Nem tartom magam Harry Potter rajongónak, inkább vagyok könyvmoly, akinek a képzeletbeli top 10-es listáján Rowling könyvsorozata előkelő helyet foglal el. A Hogwarts Legacy elsősorban a filmek, könyvek világát ismerő, kedvelő embereknek készült. Nekik instabuy, a többi érdeklődő szerintem várhat egy leárazásig. Bárcsak más könyvsorozatok is kapnának ilyen igényes open world prequelt...

#3 | MARVEL'S SPIDER-MAN 2

Insomniac Games | PS5 | Teszt

hudra írta | Az idei évben igazából ez a játék tudott odaszegezni egyedül a képernyő elé. A karakterek jók, a sztori pörgős, a harcrendszer sokkal jobban működik, mint az elődöknél. Összességében egy abszolút profi játék, ami a rajongóknak kötelező, de akik eddig nem szerették annyira a Spider-Man kalandokat, azoknak is ajánlani tudom, mert a gameplay elviszi a hátán a játékot.

Tom írta | Pókember rajongóinak kihagyhatatlan. Nem reformálja meg a műfajt, de nem is kell neki. Amit eddig is tudott, azt remekül hozta.

Nandoo írta | 3 éves koromban édesanyám késő este ért haza a munkából, így gondolta, nem jön üres kézzel. Hozott egy Csodálatos pókember képregényt, amit rengeteg újabb követett. Ekkor ismertem meg Peter Parker csodálatos, különleges, sokszor nehéz, de humoros életét. Azóta sem találtam nála jobban átérezhető és megérthető hőst. Az Insomniac már az első résszel kilóra megvett, de amit a második nyújt, az valami elképesztő. Ezt pedig úgy írom, hogy a Miles Morales spinoff részt érdektelenség miatt félbehagytam. De itt remekül vannak megírva a karakterek, a fluiditás 10/10, lengedezni NYC-ben pedig még mindig hatalmas móka, nem lehet megunni. Ha 3 évesen tudtam volna, hogy valaha ilyen élmény lehet Pókembernek képzelni magamat, hát.. felrobbant volna a fejem.

ps2true írta | Az első rész a játékból számomra hatalmas élmény volt. Már akkor nagyon tetszett, hogy micsoda élő és lélegző várost tudtak összehozni a fejlesztők. A harc. A lengedezés a házak között. A blockbuster filmekből megismert grandiózus filmes jelenetek. Na most ezt duplázd meg! Vagy triplázd? Nem is tudom? Azért nem év játéka nálam, mert az alapok már az első résznél le lettek fektetve. Erre épül ez a rész is. Csak még szebb. Még grandiózusabb. Még élőbb. Egy nagyon-nagyon jó játék. De nem év játéka nálam.

Pdr írta | 2018-ban egy gyerekkori álom vált valóra, mert elkészült egy számomra high quality Pókember játék. A PS2-es és PS3-mas termékek csak bohóckodásnak mondhatók az Insomniac után. Kraven és Venom. Bármennyire is szimbióta gyermekkorom kedvenc antagonistája, de a vadász ellopta a show-t. Bármennyire is misztikus a játékban lévő jelenléte és keveset tudni róla, ugyanakkor tekintélyt parancsoló. Szinkronhangja kitűnő, természetesen a játék további szereplőire is igaz, de valamiért jobban kiemelkedik a többi közül. Micsoda soundtrackkel is rendelkezik Kraven, megjelenik és érezzük a jelenlétét. Az átvezetők epikussága pedig ámulatba ejtő, míg 2018-ban egy-kettő ilyet lehet említeni, itt sokszorozták azokat, és nem estek át a ló túloldalára. Szinte mindegyik mellékszálból külön folytatás is kihozható, főleg, ahogy az a bizonyos "láng" küldetéssorozat is példázta. Nagy fejlődés két helyen észrevehető (mivel nemrég játszottam remastereddel), hangok terén egy nagy lépést tettek, minden tekintetben. A másik, hogy a DualSense-t nem vették fél vállról. Mikor ezeket a sorokat írom, addigra már kitört az Insomniac botránya, aminek köszönhetően a meglepetés ereje kicsit elveszett a jövőt illetően. Nem szabad elfelejteni, EZ A CSAPAT, akik folyamatosan magas minőségű tartalmakkal látják el a PS tulajokat! Bryan Intihar ameddig ott lesz, addig ilyen magas színvonalra számíthatunk.

szeth36 írta | Az év legjobb történetét és grafikáját szállította az Insomniac, ami az előző két rész ismeretében (amik szintén kiválóak voltak) elismerésre méltó teljesítmény. Ezek a fiúk-lányok a szívüket beletették a Pókember folytatásába, tényleg minden elemében nagyobb, jobb, szebb lett a végeredmény. Őszintén sajnálom, hogy az Insomniac lemaradt a díjakról. (A többi csapásról nem is beszélve. Nem ezt érdemelték.)

wodbear írta | Nem hozott világmegváltó dolgokat az előző részekhez képest, de amiben újított, azt nagyon jól csinálta. Ilyen jó még nem volt hálóhintával közlekedni a városban. Hiába a technikailag csúcsra járatott gyorsutazás, ami kb. egy szempillantás alatt lezajlik, szinte sosem használtam. Végig fenntartotta az érdeklődésem a játék, izgalmas és változatos volt a főszál. Vannak hibái, de akkor is egy hajszállal ő lett nálam idén a legjobb. Meg sem álltam a platináig.

M.Á.G.U.S. írta | Az első rész magasra tette a lécet, a Miles Morales pedig tovább emelte. Szerintem remek folytatás lett, tetszett a kettő hősös megoldás, a történet is kiemelkedő, bár sajnos nem igazán akadt kihívó képregényes játék fronton, egyedül a karakter arcok lettek sokszor bántóan zavaróak, a lopakodós részek is kilógtak.

#2 | THE LEGEND OF ZELDA: TEARS OF THE KINGDOM

Nintendo EPD | Switch | Teszt

theSickness írta | "BotW on steroids", méghozzá okosan felismerve azt, hogy már a BotW-vel is kreatívkodó játékosoknak a lehető legtöbb eszközt adják a kezébe. Az egyik szemem még mindig sír, mert ez megint messze nem az a klasszikus Zelda, amire vágytam, közben a másik nevet, mert a játék minden egyes sarkon, igen szórakoztató módon arra késztetett, hogy (néha szó szerint) újra feltaláljam a kereket.

csipa írta | Emiatt vettem idén újra Switch-et. Ugyan megint nem egy régi típusú Zelda (talán már sosem kapunk olyat), talán csak egy bővebb DLC, de én valahogy jobban szórakoztam vele, mint az előző résszel. Kicsit kotnyeleskedtem ugyan az elején a tárgyak összerakásával, de aztán teljesen magával ragadott - építettem is benne egy F1-es autóra nagyon hasonlító valamit

csekefool írta | Erősnek fog hangzani, de a Breath of the Wild nekem innentől már csak egy piszkozatnak érződik. Annak idején kb. 60 órát töltöttem el vele, ami alatt befejeztem a sztorit és a DLC fejezetet. Az új résszel közel 100 óra környékén mozgok, és a sztori vonallal alig foglalkoztam. Zseniálisan el lehet veszni ezen a vidéken. Nincs nyomás, sürgetés. A saját kalandom útját taposom ki, abszolút hagyja, hogy felfedezzek, kísérletezzek, és ami a legfontosabb, hogy játsszak. Ez az igazi játék.

Tommy_Angelo írta | Egész egyszerűen hihetetlen, ami kihoztak a Switch-ből a Nintendo-nál megint. Az új Zelda még monumentálisabb, mint a Breath of the Wild volt, és sikerült megint megszerettetni velem a felfedezést és az open world játékokat. Az új "kraftolás/építés" és a hozzá tartozó puzzle-ök teljesen új szintet képviselnek, igazi JÁTÉK, olyan, amit ma már nagyon kevesen tudnak! Nálam simán az év játéka!

szeth36 írta | A Nintendo alaposan meglepett a Zeldával. Nem szeretek craftolni, nem szeretem ha ugyanazt a játékot megkapom újracsomagolva (pláne úgy, hogy a Breath-be is beletoltam több 100 órát), erre jött a Tears, és teljesen elrabolta a szívem. A craftolás igazi Nintendós őrület, a felfedezés égen-földön-mélyben felszínre hozza a felfedezésre vágyó kisfiút az ember lelkében. A szívem megszakad a többi címért, amiket szintén imádtam idén, de kisfiammal 2x 100 óra nettó szórakozást köszönhetünk az idei Zeldának. Nálunk egyértelműen ez volt az év játéka még akkor is, ha nekem némi csalódást okozott, hogy a Switch hardware láthatóan nem bírt el a játék monumetalitásával.

TidusFamous írta | Nyilván azt a katarzist nem tudja megismételni, mint a BoTW, de ennek ellenére elképesztő minőségű folytatást kaptunk, ahol nemcsak maga a játék, de a játékosoknak felkinált kreatívitás is példátlan. A történet és annak vezetése nagyon szépen fejlődött, élmény volt minden perce.

Fieldtom írta | Több, szebb, jobb, pedig az előd is felpakolta a lécet az egekbe. Szerintem még legalább másfél év, mire a végére érek, de minden egyes vele töltött perc élmény. Nintendo csoda, szoktuk mondani. Idén mondhattuk többször is.

Sohien írta | Már a BotW is nagy kedvenc volt, nem gondoltam, hogy ezt lehet fokozni. A régi/új helyszínek felkeresése páratlan érzés, az új képességek kreativitása pedig egy extra csavart ad a korábban már bevált recepthez.

#1 | ALAN WAKE II

Remedy Entertainment | PC, PS5, Xbox Series | Teszt

skiz0 írta | Nem tudom, hogy mikor volt utoljára olyan játékkal dolgom, ahol azt éreztem, hogy jóval többet kaptam a pénzemért, mint azt előzetesen vártam volna; egyértelmű volt, hogy jó játék lesz, egyértelmű volt, hogy NAGYON jó játék lesz, de arra nem számítottam, hogy sikerül a survival-horror műfajt ennyire magas szintre emelni, letaszítván az idei Resident Evil 4-et és Dead Space-t is, amik szintén joggal pályázhatnának a GOTY címre amúgy. Libabőrös leszek minden alkalommal, amikor rágondolok arra a baljós képre a játék elejéről, hogy az erdő félhomályos naplementéjében szemerkélő eső pötyörög az FBI kabáton, és amúgy csak találgatni tudok arról, hogy mégis vajon mi a franc történik a storyban...

Appa7 írta | A Remedy szintet lépett, a Control sem volt rossz játék, de a játékmenete, hangulata, grafikája ennek nálam sokkal jobban ütött, a Microsoft bánhatja, hogy elengedte őket, a Rockstar meg kezdhetne valamit a Max Payne jogokkal, akár lízingelhetné is nekik!

fozelek írta | Nem is nagyon tudok mit írni. Simára csiszolt gyémánt, totál beteg, a legjobb értelemben. Még a szerencsétlen Mind Place sem tompítja a fényét (sötétjét). Sam Lake for president.

Noctix írta | Nem volt kérdés. 13 évet vártunk rá, el nem tudtam képzelni, hogyan fogják tudni folytatni, de sikerült, és nem is akárhogyan. Kellően horror, elborult, de leginkább 100% Remedy.

ssj4vegita írta | Amennyire ügyet sem vetettem rá, úgy rugta be az ajtót az idei évben. Nagyon jól áll neki a survival horror stílus. Minden perce aranyat ér annak, aki fogékony a misztikus, nyomozós, rémálomszerű horrorra.

csipa írta | Az első rész miatt vettem anno XBOX-ot a PS mellé, és imádtam minden percét. Pont így vagyok a most megjelent új résszel: kellően beteg, kellően addiktív, nagyon jól szórakoztam vele. Imádom a Remedyt, hogy ennyi energiát fektettek abba, hogy kapjak egy egyszemélyes, történetorientált, teljesen beteg történetet. Jelenleg ez áll most legközelebb az általam szeretett Silent Hill hangulathoz.

csekefool írta | It's Not a Lake, It's an Ocean. Sam Lake és csapata ezzel a folytatással kitolta a határokat. Innen visszatekintve az első rész egy kis tó, ami az elmúlt 13 évben hatalmasra duzzadt. Kellett neki ez az érlelés, mert elképesztő vizuális megoldásokkal lett életre keltve ez a tűpontosan kigondolt történet, amihez szükség volt, hogy a jelen technikai vívmányokat maximális fordulatszámon kicsavarjon.

Ra1D3n írta | Idén nem is volt kérdés, hogy ki viszi az évet nálam, mindezt tette úgy, hogy az előd tekintetében csak egy csavaros sztorira számítottam, és mivel a bejelentés óta szinte az összes trailer elkerült engem, így fogalmam sem volt, hogy egy merőben más tónusú kalandban lesz részem, mint legutóbb. Alan Wake jött, nyers vehemenciával rámrúgta az ajtót, és határozottan fricskát mutatva mindennek és mindenkinek az év (de lehet, hogy az elmúlt 5-10 év) legtutibb kalandját szállította olyan magabiztossággal, hogy én csak utat mutatok neki a trón felé, ami jogosan megilleti.

HuN Makaveli írta | Sokat vártunk, de megérte. Az első rész is az egyik örök kedvencem (mint szinte minden Remedy játék), és a folytatás is az lett. Aki unja az egykaptafára készülő AAA játékokat és valami egyedire vágyik, de közben fontos neki, hogy azon a technikai szinten legyen a mű, az keresve se talál jobbat jelenleg. Ilyen egy igazi single-player sztori központú játék, amin látszik, hogy minden egyes momentuma meg lett koreografálva. Ha az első részt a Twin Peakshez hasonlítjuk, akkor a folytatás a TP The Returnre hajaz. Aki csípi az ilyesmit, az imádni fogja.

Pdr írta | Úgy elkészíteni egy állítólagos kultjátéknak a folytatását, hogy nem szükséges az előző rész teljes ismerete. Zseniális. Látvány, szinkronmunka és az audiovizuális élmény egyszerűen jeles. Az atmoszféra teremtés a védjegye már a finneknek. A Remedy folyamatosan bizonyít és megugorja azt a bizonyos lécet, de itt jelenleg csúcsot is csináltak. Sajnos még szükséges számukra a tőkeinjekció, amit most az Epic biztosított pár éve. A fejlesztő meg is becsülte ezt a támogatást, mert nagyon okosan használták fel. Kiváncsian várom, hogy a kis univerzumok építésük merre fog tartani. Az biztos, hogy ismét végijátszom a Controlt.

Drazse írta | A filmekkel ellentétben nagyon rosszul viselem a horrorjátékokat, az Alan Wake 2-ben pedig minden megvan, hogy kényszerű rövid szüneteket kelljen beiktatnom játék közben. Számomra az előd sem olyan régi élmény, hiszen idén játszottam végig a remastered kiadást, így a különbség a két epizód között - hogynemondjam - VILÁGÍT. De az AW2 és annak sztorija önmagában is fantasztikus, a különböző narratív médiumok (live action, 3D animációk, írott szövegek, zene, narráció stb.) ötletes keverése, az elképesztően hatásos atmoszférateremtő hangeffektusai és zenei körítése hozza létre számomra Az Év Játékát.

szeth36 írta | Az első résszel kétszer próbálkoztam megbarátkozni, és egyszer sem sikerült mély nyomot hagynia bennem. Úgy ültem az AW2 elé, hogy semmi elvárásom nem volt vele szemben, erre egy atomot dobott le rám. Elképesztő grafika, csavaros történet, izgalmas horror-lövölde fejtörőkkel és egy felejthetetlen zenei album. A skandináv Resident Evil, a legszuperebb rémálom, amit csak egy horrorrajongó kívánhat. Sajnálom, hogy a BG3 és a Zelda letaszították a trónrol, mert megérdemelete volna a koronát.

Köszönjük mindenkinek, aki szavazatával hozzájárult ahhoz, hogy a lista elkészülhessen! Holnap jönnek a szerkesztőség kedvencei!