Scott Pilgrim EXTeszt

A műfaj keretein belül a Scott Pilgrim nem igazán érzi jól magát, már az első rész is feszegette a korlátokat. A mostani cím is egy négy játékost is fogadni tudó, rajzfilmes/pixelart stílusú, RPG-elemekkel variáló, összetettebb játék. Ezt azonban az előd is tudta, innen pedig tovább kellett menni a készítőknek, a megfejtés pedig egy nyitott világú, akció-kaland-RPG elemeket tartalmazó ötvözet lett. A Scott Pilgrim EX Torontója szekvenciálisan nyílik meg, ide-oda mászkálkodásunk során pedig tápoljuk a hőst az újratermelődő karakterek után összeszedett pénzérmékkel, vásárolunk, életerőt és speckópontokat menedzselünk "take-away" avokádólattéval. Emellett szintet lépünk, felszerelést vásárolunk, segítő támadásokat "nyitunk meg"... És közben Toronto a lábunk előtt hever. Scottal (vagy a másik hat (!)) választható karakterrel) gyakorlatilag egyszemélyes (vagy négyszemélyes) hadsereg formájában gyaluljuk le magunk előtt a Takes Off sorozatból ismerős frakciók ellenfeleinek sűrű sorát. Apró közbevetés: a sztori itt ott folytatódik egyébként, ahol a Netflixes első szezon abbamaradt. Érdekes adalék a kalandozás is, révén az NPC-k feladatokat adnak, amelyek visszavisznek minket korábban bejárt terepekre, és újonnan megnyitható (esetleg alternatív dimenziójú) színterekre, a videojátékos referenciákban tobzódó Toronto városában.

Kicsit sután indult a játékkal való ismerkedésünk, mert koop-módban vágtunk bele, és hát, nem arra számítottunk, amit kaptunk. Az az igazság, hogy a Scott Pilgrim EX-re figyelmet kell fordítani. Egy kósza sushi-parti végén elindítva a csapat nem fókuszált a feladatokra, a boltok és a vásárlás fontosságára, csak gyakni szeretett volna. Nos, ilyenkor hátrébb kell lépni kettőt, és a játék első óráját arra kell fordítani, hogy a haladás mellett megértsük a szintezés, a power upok és a tartalékok fontosságát. Hogy rájöjjünk, a boss előtt érdemes lesz egy-két kört tápolni. Hogy az így szerzett zsozsóval kezdjünk is valamit. A játék pedig nem sokat magyaráz, így az onboarding szakaszt (legalábbis kooperatív módban) egy érett csapattaggal érdemes csinálni. Utána menni fog a közös haladás, de így is lesznek nehézségi tüskék (játsszunk egyedül, vagy többedmagunkban). A főnökök általában nem szórakoznak, ki kell ismerni a mozdulataikat. És használni minden felvehető dolgot, amit a készítők bekészítettek a pályára.

Ilyenből pedig millió van; a terep hemzseg az interaktív elemektől, és borzasztó változatosan alakul a bunyó, már csak azért is, mert az egyes ellenséges frakciók mind széles körű harci repertoárral rendelkeznek. A játék roskadozik a titkos elemketől (akárcsak elődje), és a haladás íve is szépen, mondhatni profi módon van felépítve. A cél itt sem az egyszeri végigjátszás - akár mind a hét karakterrel élvezetes lehet végignyomni az EX-et, ha van erre az embernek kapacitása. Így a végigjátszás a 4-5 óra időtartamról a vége felé már 90 percre redukálható.

Sajnos vannak malőrök is a játékban. Nekem például borzasztó egyszerűnek hat minden képernyőváltás (nem igaz, hogy egy fade, vagy egy scroll effektet nem lehetett volna implementálni), így esetlennek hatnak az egyes jelenetek, helyszínek közötti átmenetek. A menü és az UX persze designban megnyerő, épp ezért fura, hogy ez a dinamikátlanság senkinek nem tűnt fel. A harcot is szokni kell. A figurák ugyanis tömzsik, és amikor hemzsegés van, nyurgább beat 'em up karakterekkel jobban el tudod magad helyezni a tömegben. Ugyanez igaz (csak vica-verza) a vertikális pozícionálásra is: karakterünk keskeny a játéktér magassága mentén ha támadni kell, de vastagnak tűnik, amikor az ellenfél támad. Azaz: nehéz belőni, hogy miként tudunk fel-le dodgeolni, és ugyanígy van ez a saját támadásunk magassági pozíciójával. A kombók és speckók száma viszont rettentő mélységet kínál. Garantálom, hogy egy végigjátszás alatt a lehetőségek töredékét fogod csak kiismerni, és a hét karakter bizony valóban más játékstílust igényel. Ez meg is magyarázza a játék árát. A Scott Pilgrim EX-et nem pár órás játékidőre fogod megvásárolni, és nem fogsz egy végigjátszással megelégedni.