Call Of Duty 4 - A teszt

Az Infinity Ward alkotásainak három csodálatos göngyszeme volt a Call Of Duty

széria első három része amely mind-mind a második világháború szívszorító és olykor kegyetlen ámbár mégis megtörtént csatáit dolgozta fel. Tudtuk és láttuk, hogy ez a csapat képes olyat alkotni ami teljesen egyedi, élvezhető, és gyönyörű.

A modern hadviselés

Úgy hiszem az Infinity Ward nagyot kockáztatott de bejött. Amikor bejelentették, hogy a negyedik rész átlépi saját árnyékát és kiszárnyal a második világháborús atmoszférából akkor bizony a közönség, a legfontosabb a játékos társadalom két részre szakadt. Volt aki bizonytalan volt és nem tartotta kifizetődő ötletnek, de volt olyan is akinek ezer éves álma teljesült ezzel az egyetlen mondattal. A modern harcászat.

"We're Going down, i repeat Black Hawk going down"

A játék során megfordulunk egy tenger járó hajón, közel-keleten, Csernobil melletti kisvárosban (Ez a pálya eszméletlen és hihetetlenül festői), és Oroszországban. Alapvetően a játék során két szakaszt fogunk irányítani. Az egyik a SAS, a másik pedig az amerikai tengerészgyalogosok csapata. A játék légyege még mindig a feladatok teljesítése -néha adott időkereten belül-.

Valóság, vagy csak jól felépített poligon halmaz?

Igen a kérdés jogos, a játék motorja helyenként elképesztően szépen mozog viszont ne feledkezzünk meg a néhol kissé hanyag objektumokról amelyek kevés poligonból állnak és a recés árnyékékról. Látszik, hogy a fejlesztők hihetetlen érzékkel nyúltak a különböző helyszínekhez, a helyzetekhez, és mindenhez ami a látványvilágot szolgálja. Sikerült nagyban kiküszöbölni a grafikus motor hiányosságait. Úgy van összerakva a játék amely a fent említett két hibán kívűl ostorozást nem érdemel. Festői, elegáns, egyszerű de mégis érződik, hogy valóságos. Az ember belegondol, hogyha még ezen generáció kihasználtsága minimláis szinten mozog mit várhatunk el ilyen tehetséges fejlesztőktől a jövőben. A fegyverek, és a karakterek szépek, élethűek. A torkolattűz úgy néz ki ahogy annak ki kell, a néhol (elég sok helyen) scriptek által hajtott emberek pedig akár ki is mászhatnának a monitorunkból.

A játék hangok terén tökéletesen teljesít, egy jó hangrendszerrel rendelkező ember ki is próbálhatja mennyire sikerült visszaadni a csatamező csiripelése. Higyjétek el nekem, olyannyira jól muzsikál, hogy csendháborítást követtem el a szomszéd szerint délután fél ötkor.

Az irányítás perfekt, kifinomult, gyorsan reagál, és kompakt. Van egy új feature a játékban, mégpedig ha meglőnek akkor a célkereszt rángat egy sort. Tökéletesen élethű, ha az életbe vállon lőnek, vajon megrándulsz? Hát persze!

Nehézség? Ki tudja kinek mi az. A játék megadja mindenkinek a lehetőséget, a bénának, a kocajátékosnak, a profinak, és még a megszállotnak is. Az 1000 Gamerpointért megszállotnak kell lenni, de megéri.

Természetesen mint minden játék ezen alanynak is akadnak hibái. Ahogy mondtam akadnak grafikai hiányosságok,és létezik az a checkpoint rendszer ahol nem jönnek utánad az ellenfelek miután átrohantál a pályán (bár ezen opciót egyesek áldják mikor Veteranon játszanak) és persze a legnagyobb gond. A Single Player szekció eszméletlen rövid, az általam fent említett Veteran módozat kijátszása meghosszabíthatja a tiszta játék idő valamelyest.

Öldöklés, de nem csak NPC-ket? Hát hogyne ! - Multiplayer

A játék a felődéses rendszert részesíti előnyben. Mikor elkezded nem igazán van nyitva előtted sok lehetőség, de ahogy ölsz és ölsz szintet lépsz és fejlődsz. Különböző kasztok vannak szóval az elején nem magad állítod össze a saját felszerelésed viszont te upgradelhet a fegyvereid. Később megnyílik a "custom class" ahol már saját magad állíthatod be az elsődleges gyilkoló eszközöd, a másodlagos fegyvered és a gránátok illetve aknák tipusát. Létezik még egy olyan képesség, ami lehetővé teszi, hogyha a játékost lelővik még élete utolsó pillanataiban előhúzza a pisztolyát a táskából és kilőjje az utolsó tárat (jobb esetben az ellenre). Ugye milyen irónikus?

Összegzés

Vártuk, jött, látott és győzött! Az életben mindenki megvívja a saját kis harcát, ki otthon, ki az iskolában, ki a futballpályán, és ki a csatamezőn. Így adódik össze minden kis apró momentumból a globális háború. Igazából igen kellemes innen a fotelből virtuálisan hatalmasokat háborúzni, de gondoljunk azokra is akik nem a Call Of Duty 4-al játszanak hanem az életükkel.

Értékelés : 8,5 / 10