Lnd'n

Szóval cirka egy hónapja végre sikerült kikeverednem újabb átmeneti (remélem, legalább pár évre szóló) menedékemre, a brit fővárosba. Igyekszem stabilabb megélhetési formát találni, otthon sajnos ez nem sikerült. Itt sem könnyű, az biztos. Eddig még csak ügynökségen keresztül dolgoztam, ami a legjobb indulattal sem nevezhető biztosnak - ergo akkor hívnak, amikor kedvük tartja. De nem erről akarok írni, hanem arról, hogy hülyék ezek az angolok. :)

Eleve kétségekkel kell egy olyan népre tekinteni, amelyik az úttest másik oldalán közlekedik (igen, a japánok is hülyék), habár ezt könnyebb megszokni, mint gondolnánk. A legnagyobb hátráltató tényező a nyelv, s hiába világnyelv, sokszor küzdeni kell a megértésével. A legnehezebb az igazi, tősgyökeres briteket megérteni, pedig az ember azt gondolná, pont ők beszélik a legszebben tulajdon anyanyelvüket. Aha, persze. A tájszólás itt nem tréfa! Egymás között már a beszéd alapján meg tudják mondani a származási helyet, kasztot stb., de teljesen nyilvánvalóan a bevándorlók egymást értik meg leginkább. Az afroamerikaiak (a franc sem tudja, hogy kellene pc-ül mondani) tűnnek eddig a legnormálisabbnak, legbefogadóbbnak; olyan közvetlenek az újonc immigránssal is, amit otthonról pl. el nem tudtam volna képzelni. És itt aztán van mindenféle ember, az angolok, úgy vettem észre, inkább le/elnézően bánnak az emberrel. De ebből ne azt vegyétek le, hogy rasszizmus, meg miegyéb, sőt, mindenki igyekszik a lehető legkedvesebb és leginkább segítőkész lenni. Ennek csak egyetlen hátulütője van: ha valamit rosszul csinálsz, azt soha, senki nem fogja neked megmondani. Csak pozitív visszajelzéseket kapsz, ebben óriási tapasztalatuk, gyakorlatuk van. Nem véletlenül, a jogszabályok régóta ebbe az irányba terelték őket. Egy szó, mint száz, külföldiként nincs könnyű dolga az embernek.

Visszakanyarodva kicsit a közlekedésre, Londonban iszonyat drága. A tömegközlekedés is. Vagy csak annak tűnik, mivel sok dolgot még mindig otthoni mércével mérek. Egy hét kb 10000 forint. Komoly? Az. Esküszöm, az első pár alkalommal élmény (pozitív) a buszozás, néha még most is, de csak akkor, ha nem időre mégy valahova. Egyébként metró és/vagy egyéb városi vasútvonalak (DLR, overground, érdekes módon villamosvonal kb. kettő van) használata a kézenfekvő megoldás.

Pocsék idő, pocsék kaja, Mary Poppins. Sorban haladva, az idő tényleg rossz. Persze mihez képest, de a szél szinte mindig fúj. Meg sokszor esik. És hideg van. Az ételek közül meg ugyan ki lehet fogni jót (édesszájúak előnyben), de többségük számomra ízetlen. Sajnos. A Mary Poppinst meg rég olvastam, de egyvalami rémlik: esernyőt hozzatok, mert én otthon felejtettem! :D

Első nekifutásra ennyit, de most megígérem, hogy hamarosan írok, és nem ilyen sablonos dolgokról - ennél sokkal sablonosabbakról! :) Tschüß!