Vampire: The Masquerade Swansong - szívás Steam Deck-en?Teszt

Van ez a francia csapat, a Big Bad Wolf, aminek a játékai nálam mindig bebirizgálnak valami furcsán vonzó dolgot. Lehet azért, mert eleve csípem a francia képregényeket, popart cuccokat, de az is előfordulhat, hogy a szemük a mainstreamen túl lát és láttat dolgokat. Ez pedig mindig örvendetes. A Council is ilyen játékuk volt, a legutolsó Vampire: The Masquerade feldolgozásuk, a Swansong is hasonló megközelítésben kezelt egy alapvetően kontinenseken átívelő IP-t. Siklara kollegina alaposan körbejárta már, hogy mi a baj a Swansonggal, és alapvetően egyetértek minden szavával, viszont a Steam megjelenés kapcsán nem álltam ki, hogy ne próbáljam ki Decken is a játékot.

Szokták mondani, hogy a Deck nem való a legmodernebb játékok futtatására, meg hogy az Unreal motor PC-s nyavalyái itt ütköznek ki a legjobban, de szavamra, teljesen kellemes meglepetés volt a Swansongot a Decken futtatni. Egyrészt a játék kifejezetten jól fest a kijelzőn, másrészt szépen is fut a program. Nincsen stutter, nincsenek jelentős akadozások, beállítástól függően (de szinte mindent kimaxolva) 30-40 FPS lockra lehet játszani, ami ehhez a műfajhoz és a hordozhatósághoz tökéletesen elegendőnek számít. Egyetlen egy komolyabb gondot véltem felfedezni, a durvább hajkoronák közelijénél esik le az FPS mutató, mintha az a shader nem lenne megfelelően paraméterezve. Valahogy ez a megjelenés is mutatja, hogy az előző generációra is megjelent címek jelentik a Steam Deck édespontját (Sic!).

Amúgy a haj és a szőr az, amit valahogy Farkasék nem tudtak jól elkapni, olyan mű kefetextúra érzete van ezeknek az effekteknek - a Councilban ezt sokkal jobban sikerült elkapni a grafikusoknak.

Másrészről meg azt kell mondjam, ezek a lassú, narratív cuccok nagyon jól csúsznak a hordozható gépeken. Egyszerűen ehhez a tempóhoz én már nehezen ülök akár tévé elé is, itt viszont (ahogy Switchen is) adja magát a sok-sok duma, az intrika, a megfontolt gameplay. És bár a Swansong fő hibáit, a nagyon könnyen elbaltázható választási lehetőségektől kezdve a tényleg szinte büntetőnek tűnő mechanikákig ez a kiadás sem orvosolja, jó látni, hogy a Deck tud alternatíva lenni ezen a szinten is.

Kicsit ugye a ROG Ally el is vette a rivaldafényt a gép elől, és sokan mondják, hogy a modern játékokra már alkalmatlan a Deck. Nos, ahogy fentebb is írtam a generációk között ragadt játékokra még mindig kiváló választás. És bár a Swansong nem fest úgy, mint a műfajban hasonló Detroit, azért a képtisztaság és átfogó összkép tekintetében nem lehet leírni a gépet, egy átlag Switch porthoz képest a kézben tartott Swansong egy nagykonzolos képtisztaságot lazán produkál. Bár a Bloody Mary nem épp a nyári hűsölés tipikus koktélja, a Swansong egy nyári lötyögősnek pont jó lehet, pláne ha esetleg még egy akciót is kap a program ebben az időszakban.