Uncharted: Legacy of Thieves CollectionTeszt

2015 végén a Bluepoint Games a stúdiótól már megszokott hozzáértéssel és precizitással segítette át a következő konzolgenerációra a Naughty Dog sorozatának első három tagját. Az Uncharted: The Nathan Drake Collection nem csupán a felbontást és a képfrissítést piszkálta fel a kor elvárásainak megfelelően, de érdemben hozzányúlt a bevilágítási rendszerhez, a modellekhez, textúrákhoz, látótávolsághoz és vizuális effektekhez is - az előre renderelt átvezetőket szintén a játékmenethez igazítva. Egyfajta gondos restaurálás volt ez szakértő kezek között. Úgy tűnik a tolvajok még fennmaradt örökségét viszont inkább már csak óvatosan leporolták a stúdión belül. Elsősorban egy új közönségnek.

Az Uncharted: Legacy of Thieves Collection ezúttal Nathan Drake utolsó nagy kalandjára ragad el Libertalia elveszett kalóz kolóniájának nyomában ( Uncharted 4: A Thief’s End ), valamint némi indiai ereklyevadászatra csábít Chloe Frazer és Nadine Ross oldalán a Nyugati-Ghátokhoz ( Uncharted: The Lost Legacy ). Mindkettő látványos helyszíneken átívelő, szerethető karaktereket mozgató, klisés gonoszokat kergető, felejthetetlen jelenetekkel tarkított utazás, amiről annak idején mcmacko kollégánk már részletesen beszámolt az olvasóknak. Így ha most először csapódnál a lelkes műkedvelők mellé, a lenti kritikákkal segítünk felzárkózni!

A továbbiakban nem is szaporítanám feleslegesen a karaktereket az alapanyag nagyszerűségét mantrázva, helyette az új kiadás sajátosságaira és újdonságaira koncentrálnék. Fontos tudni, hogy az előző kollekcióhoz hasonlóan ismét kizárólag az egyjátékos történeteket élhetjük át újra, az online csataterekre már nem léphetünk be az aktuális konzolokról. Szomorú, mert a lobbikban a mai napig meglepően aktív egy szűk, de lelkes közösség - akiknek ráadásul tényleg sokat számított volna a magasabb képfrissítés és az ezzel járó reszponzívitás. Szintén ismerős lehet, hogy egyetlen programként kezeli a rendszer a két felújított címet, ezért minden indításnál az utoljára játszott rész hátterével fogad egy egyszerű választóképernyő. Nincs lehetőség külön telepíteni őket, bár így is nagyjából annyi területet követel magának a kollekció, mint amennyit a negyedik rész PlayStation 4 változata önmagában kisajátított - megközelítőleg 68GB-ot.

Ha korábban már megvásároltuk bármelyik érintett rész digitális vagy fizikai példányát, esetleg az Uncharted 4: A Thief’s End & Uncharted: The Lost Legacy Digital Bundle-t, akkor a megjelenés napján 10 USD értékű helyi valuta ellenében könnyedén frissíthetünk a jelen generációs gyűjteményre - egyedül a PS+ szolgáltatással kapott változat nem ad erre lehetőséget. A korábbi kalandorok valószínűleg örömmel fogadják majd a mentés egyszerű importálásának lehetőségét is, ami ismét két gombnyomással lerántható a felhő alapú tárhelyünkről. Kellemetlen viszont, hogy fizikai adathordozóval nincs lehetőségünk áthozni a korábbi állásunkat, így nem lehet megkerülni az előfizetést.

A menüben turkálva sok újdonságot nem fogunk felfedezni. A kollekcióba ugyanis nem szorítottak bele semmilyen kiegészítő tartalmat vagy további extra funkciót a már meglévők mellé. Mindössze egyetlen döntést kell meghoznunk mielőtt a New Game feliratra tenyerelünk: kiválasztani a felkínált három grafikai opcióból a számunkra legideálisabbat.

• Fidelity | Natív 4K felbontás és a megszokott 30 FPS limitáció
• Performance | A Pro konzolról ismert 1440p, ezúttal 60 képkockával
• Performance+ | 1080p felbontás, viszont most először 120FPS-t kergetve

Az első kettő esetében abszolút nincs különbség a felbontáson és a megcélzott képfrissítésen kívül. A modellek és textúrák részletessége, a látótávolság, a SSR tükröződések, az árnyékok minősége és a bevilágítás látszólag változatlan marad minden szituációban, mint ahogy a LOD szintek is pontosan ugyanott váltanak. Talán mondanom sem kell, hogy a natív 4K csodálatos képminőséget produkál az állóképekhez, viszont hiába optimalizálták példaértékűen 30 képkockára az előző generációs változatokat, a 60 FPS érezhetően fluidabb és sokkal reszponzívabb élmény - ahol már kevésbé kell támaszkodnunk az agresszív mozgáselmosódásra.

Megdöbbentő egyébként, hogy öt-hat év távlatából is milyen magabiztosan állja meg a helyét az elénk táruló látvány. A Naughty Dog szinte beteges perfekcionizmusa tetten érhető minden képkockán, így érdemi előrelépés nélkül is bátran odatehető egy 2022-es friss megjelenés mellé. Azért szomorú, hogy meg sem próbálja kitolni ezeket a korábban felállított határokat, pedig bizonyos területeken lehetett volna még feszegetni a kiváló technológiai vázat az új hardver segítségével. A háttérben meghúzódó folyamatok latolgatását és a pixelszámlálást viszont ezúttal is Digital Foundry csapatára bíznánk.

A hozzáadott értéket a promóciós anyagok szerint egyébként is más érzékszerveinkkel kell keresnünk. A DualSense például tagadhatatlanul aktívabban mocorog a kezünkben, mint a korábbi kontroller! A vetődésünk tompa puffanását, a fejünkre hulló épületek súlyát és a vihar tombolását ott érezzük a tenyerünkben... ezen a ponton azonban be kellett látnom, hogy az Astro's Playroom teljesen aláásta a hasonló kezdetleges szárnypróbálgatások értékelését már a gép érkezésével. A Naughty Dog megoldása messze nem terjed ki annyi apróságra és sokkal pontatlanabb. Szó szerint rezzenéstelenül tűri, ahogy átvágunk a piacnál összegyűlt tömegen, mint ahogy a fellökött tárgyakra, a letaposott növényekre vagy a vonat zakatolására sem reagál. A terepjáró alatt nem érezzük úgy a sziklákat vagy a sárban ragadt kerekeket, mint a kis robottal egy baseball labdába bújva.

Ráadásul az adaptív trigger szintén érdekesen reagál ilyenkor, hiszen mindkét ravasz némileg felkeményedik az alsó tartományban. Autóversenyek esetén azt szoktuk meg, hogy a jobb oldali gázadáshoz laza marad és csak a féket próbálják imitálni a másik oldalon. De tűzharcokban is hasonló a helyzet. A bal ravasz nem reagál eltérően vállhoz emelésnél, nem érezni a fegyverek súlyát rajta. Viszont furcsa módon a jobb oldalihoz hasonlóan lök vissza picit a puska elsütésekor, vagy lüktet lágyan az ujjunk alatt egy gépfegyver esetén. Hozták a kötelezőt, bűntudat nélkül felvéshetik a borítóra. De pontosan tudjuk, hogy mennyivel többre képes ez a technológia.

Sokkal inkább hozzájárult nekem az élményhez a 3D Audio, ami egy korrekt fejhallgató esetén szinte tapinthatóan precízebb, tisztább és gazdagabb hangteret biztosít. Csukott szemmel is pontosan el tudtam helyezni térben a körülöttem zajló eseményeket, ami nem csak hatásos hangulatkeltő eszköz, de a tűzharcoknál és lopakodásnál is rengeteget számít. Érződik azonban, hogy az eredeti alapanyagot még nem ennek az ismeretében tervezték, így soha nem érte el számomra például a Demon's Souls szintjét. Apróságnak tűnik, hiszen az Uncharted játékoknál ideális esetben egyébként is mindössze egyszer láttunk töltőképernyőt ( akkor azonban 40-60 másodpercig is ), de ezúttal tényleg szinte rögtön az akció közepén találhatjuk magunkat a menüből indulva vagy elhalálozás esetén. Ismét csak két-három másodpercre redukálódott ez a holtidő.

Ennyi? Ennyi. A két utolsó Uncharted történet ma is egy látványos, izgalmas és magával ragadó kaland, de ez nem igazán a mostani kiadás újdonságainak köszönhető. Minden bizonnyal elégedettek lettünk volna legtöbben egy ingyenes 60FPS foltozással is a már meglévő verziókhoz, mint ahogy a God of War, a Horizon Zero Dawn vagy a The Last of Us: Part II esetében történt. Konzolon! De az Uncharted: Legacy of Thieves Collection fókuszában ezúttal egyértelműen a PC változat állt, ami némileg érthetetlen módon csak valamikor később érkezik a Spyro és Crash felújításokat is billentyűzetre és egérre átsegítő Iron Galaxy csapatától. Az minden bizonnyal kihagyhatatlan lehetőség lesz egy eddig kiszorított játékosréteg számára. A PlayStation 5 megjelenés? Pusztán egy könnyű belépési pont, valamint kiváló ürügy egy újabb végigjátszásra.

PLATFORM PlayStation 5 ( tesztelt ), PC (Steam / Epic Games Store) valamikor 2022-ben KIADÓ Sony Interactive Entertainment FEJLESZTŐ Naughty Dog / Iron Galaxy Studios MEGJELENÉS 2022. január 28. ÁR 16.290 Ft