A Tales of sorozat a Dragon Quest és Final Fantasy mellett az egyik legnépszerűbb JRPG széria, melynek a Symphonia az egyik ékköve. Hihetetlen, hogy közel 20 év telt el az eredeti 2004-es megjelenés óta. Kíváncsi is voltam, hogy mennyire öregedett a játék az emlékeimhez képest.
A történet Sylvarant földjén játszódik, ami éppen egy amolyan ökológiai válságot él meg. 4000 évvel korábban vívott háborúban egy gonosz faj, a desian-ok ellen győzedelmeskedett a legendás hős Mithos, aki Martel istennő segítségével elzárta őket a világtól. Napjainkban a mana, avagy az élethez és a mágia használatához nélkülözhetetlen erő kimerülése miatt a világ haldoklik. A desianok újra szabadok és felemelkedtek. Az emberiség egyetlen reménye Martel angyalainak leszármazottjaiban, azaz a kiválasztottakban van. Feladatuk a világ különböző pontjain található szentélyekben az olyan idéző lelkeket felkutatni, akik védelmezik Sylvarant földjét, valamint felélesztik Martelt, akinek eljövetelével újra helyreállhat minden. A történetünkben Colette a kiválasztott, akit kezdetben az osztálytársai, avagy Lloyd és legjobb barátja Genis kísér el a kalandban. Ha sikerrel járunk, akkor kiválasztott teljesítheti kötelezettségét, és megmentheti a világot, valamint az abszolvált próbák után ő maga is angyallá válik. A Tales of Symphonia egy lenyűgöző történetet mesél el, még ha a párbeszédek néha kicsit természetellenesek, vagy éppen túl vidámak attól függetlenül, hogy mondjuk éppen egy drámai helyzetet élünk meg. A szereplői egytől egyik szimpatikusak, így könnyű azonosulni velük. Kratos az egyik kedvencem, a kimért karaktere és vagánysága okán.

A játékban a könnyed történetvezetés mellett, kalandunk során rengeteg feladványt is meg kell oldani, ami szintén színesítette a játékmenetet. A másik nagy erénye a remek akcióorientált harcrendszere volt. Csupán síkban lehet mozogni benne, de a karaktereknek rengeteg képessége tanulható, és emiatt szinte megunhatatlan. Minden gomb és irány egy külön támadást adott, amiket hatalmas láncokba lehet fűzni, és akár több százas kombókat is beadhattunk általuk. A másik erőssége a rajzfilmes cel shading grafikája, ami anno nagyon szép volt, illetve a játék egyik legjobb aspektusa a zenéje, ami egyenesen zseniális. Lássuk miként muzsikál mindez 20 évvel később, azaz hogyan sikerült a remastered változat!

Az eredeti kiadás Japánon kívül csak Gamecube-ra jelent meg. Később 2013-ban megkaptuk PS3 konzolon a japán only PS2-es változat 720p-s HD portját, ami extra tartalommal bírt, de a GC-s 60 FPS-es játékmenet helyett, csupán 30 FPS sebességű. Az alacsonyabb framerate mellett még olyan hibával is rendelkezett, hogy egyes dialógussorok egyszerűen hiányoztak, így picit vakartuk a fejünket, hogy éppen mit mondhatnak a hősök. Ilyen hiba megjelenik példaként már rögtön a legelején. Az első angyal Remiel bemutatkozik, majd elmondja, hogy mi vagyunk a hetedik kiválasztott és ő fog vezetni utunkon. A feladatunk a pecsétek feloldása, amelyek őrzik az üdvösség tornyát. Velük felmászhatunk annak lépcsőin, és általuk távoli vidékeket érhetünk el. Ebben a változatban bemutatkozik, majd kínos csend, a karaktereken végigmegy a kamera, aztán Colette elfogadja azt a kihívást, amit nem is halhattunk - emiatt sokszor értelmezhetetlen. Némi vigasz volt, hogy a PS3 verzió tartalmazta a Wii-re megjelent Dawn of the New World folytatást is.

A mostani Remastered ennek a PS3-as verziónak az újrakiadása, amiben egyedül a felbontás lett magasabbra skálázva, így az minden platformon immáron 1080p-s felbontáson fut. Élesebb a kép, valamint kevesebb a ricegős él, de körülbelül ennyi az újdonság. Maradt a 30 FPS-es frame ráta, ami azért szégyen, mert ez 20 éve Gamecube-on 60-as értéken ketyegett. Szomorú ez annak fényében, hogy mostanában olyan remek újrázások jelentek meg, mint a Metroid Prime és a Crisis Core: Final Fantasy VII, melyek grafikai ráncfelvarrást és friss textúrákat kaptak, ez ellenben egy lusta HD port. A játék megtartotta a dialógusos bug-ot, de elvesztette a Wii-s mellékszálat. Ami újdonság, hogy a japán eredeti és az amerikai intró is elérhető benne, valamint van japán és angol szinkron is. Mondjuk így sem vagyok elégedett, mert mindkét intró japánul van és hiányzik a felírat róla (PS3 verzió tartalmazta), valamint az eredeti éneklés nélküli GC-s intrót sem kaptuk meg. A portolás sajnos nem sikerült valami jól. Első szembetűnő hiba, hogy eltűntek (vagy legalábbis jelentősen elvékonyodtak) a karakterekről a fekete körvonalak, amik szépen feldobták a grafikát. Itt az átvezetőkben ez teljesen mellőzve van, csak a körvonal árnyéka látszik. Vicces, hogy néha a pályán mászkálva megjelenik, majd hirtelen eltűnik. A fegyvereken nem felejtették el ezt a kontúrt, így ez valami programhiba lehet. A másik fájdalmas dolog, hogy valószínűleg mesterséges intelligenciával történt a felskálázás, emiatt rengeteg grafikai hiba van. Ilyen például, hogy a karakterek ruházatán a textúrák és színek sokszor összemosódnak, így az eredeti gondosan megtervezett modellek gyakorlatilag tönkre vannak téve. Utómunkával szokták ezeket javítani, de ezzel sem törődtek. A menübe belépve az írások pixelesek, valamint a sarkokon az artok is hibásan jelennek meg. A Switch-es verzióval bántak el amúgy a legjobban. Ott a harcnál nem törik üvegszilánkosra a kép, hanem vakító fehér képernyő után jön be az ütközet. A másik hiányzó effektus a menübe lépéskor, valamint a karakterek dialógusainál van. Ilyenkor a háttér a korábbi verzióban elhalványult, de végig a képernyőn volt, itt ellenben fekete minden. A másik kellemetlen dolog, hogy a framerate folyamatosan ingadozik, néhol 20 FPS alá is beesik, sőt sokszor a játék kifagy és kidob a főmenübe – mivel nincsen gyorsmentés, így elég bosszantó tud lenni (többi gépen stabilan 30 FPS és nem találkoztam fagyással sem). Ami minden platformon jelen van, az a hosszú töltési idő. Xbox Series X-en teszteltem, és ott is néha a világtérképre kilépve 5-10 másodperceket kell várni – az eredeti GC-s verzió gyorsabb volt.
A grafika szerintem amúgy nem öregedett rosszul, és én ezt a könnyed történetet is élveztem 20 évvel később is, de ezt az igénytelen pénzlehúzást nem tudom elfogadni jelenleg. Aki a legjobb minőségben akarja játszani, annak még mindig az eredeti Gamecube-os verziót tudom ajánlani. Ott megvan a teljes szövegkönyv és a hatvanas képfrissítés miatt játszhatóbb is, valamint grafikai hibáktól is mentes. Ezt a kiadást most teljes áron árulják, miközben semmilyen minőségellenőrzésen nem szabadott volna átmennie. Rengetegen fel vannak háborodva, amit teljes mértékben meg tudok érteni. A Namco most kiadott egy sajtóközleményt, amiben ígéretet tettek, hogy javításokat fognak eszközölni. Ilyesmi történt a Chrono Cross esetében. Ott egy évvel a megjelenés után most jelent meg egy javító patch, ami rendbe tette a hibákat. Itt is valami hasonló várható, és később talán érdemes lehet ránézni újra.
PLATFORM PS4, Xbox One, Switch
KIADÓ | FEJLESZTŐ Bandai Namco
MEGJELENÉS 2023. február 17. ÁR kb. 20.000 Ft