Az idei, Mad Max-et idéző, víz- és üzemanyag hiánytól sújtott nyáron nekünk, NBA-rajongóknak még a kosárlabda-elvonás tüneteivel is meg kellett küzdenünk. Bár a szeptemberi Európa-bajnokság szolgáltatott némi gyógyírt, az igazi megkönnyebbülést így az offseason végén mégis az új NBA2K epizód megjelenése hozta el. A szokásos módon a PS5 játékot kaptuk meg tesztelésre, ami megegyezik az Xbox Series változattal, ugyanakkor a PS4, Xbox One, Switch és PC tulajdonosok egy jelentősen különböző, a legújabb feature-öket nélkülöző verzióval játszhatnak. Mivel a prevgen NBA 2K23-hoz nem volt szerencsém, így nem tudom kiemelni a cikkben az eltéréseket, inkább vegyétek úgy, hogy ez az írás csak a PS5-Xbox Series nextgen kiadást mutatja be.

A főmenübe lépve rögtön szembetűnik egy új játékmód a megszokottakon túl, a Jordan Challenge. Ez az idei rész egyik nagy attrakciója, amit leginkább úgy lehetne leírni, hogy a Netflixes “The Last Dance” sorozat játékváltozatát. 15 sporttörténelmi jelentőségű meccset játszhatunk újra a valaha volt legjobb kosárlabdázó karrierjéből, egészen az első egyetemi döntőjétől az utolsó NBA fináléjáig. A mérkőzéseket volt NBA játékosokkal és szakértőkkel készített interjúk vezetik fel, de az igazi meglepetés akkor ér minket, amikor a 80-as, 90-es évekbeli összecsapásokat korhű televíziós közvetítéseket idéző inzertek, pontszámkijelzők, sőt, az akkori technológiának megfelelő képminőséget imitáló filter idézi meg. Ha ehhez hozzávesszük a speciálisan a régi meccsekre szerződtetett vendégkommentátorokat (Richard Jeffersont és a Mike Fratello-t) rengeteg friss szöveggel, akkor láthatjuk, hogy nem kevés munkát fektettek a készítők abba, hogy igazán méltó módon állíthassanak emléket a levegő urának.

Itt azonban nem áll meg az újdonságok sora, mert kissé eldugottabb helyen ugyan, de felfedezhetünk egy “NBA Eras” feliratú gombot is. A fejlesztők ugyanis úgy voltak vele, hogy ha már megvannak a frankó retro-szűrők és grafikai elemek, akkor akár szabadon játszhatóvá is tehetnék a liga legnagyobb korszakait. Indíthatunk karriert a 80-as évek Bird-Magic időszakában, vagy a 90-es évek Jordan érájában, de akár a 2000-es évek Kobe Bryant nevével fémjelzett időszakában is, természetesen az aktuális “modern” kor mellett. Minden korszakban a liga akkori csapatai közül választhatunk, akik korabeli logókkal, csarnokokkal, autentikus játékosállománnyal, sőt, a korra jellemzően módosított szabályokkal várnak minket! Így aztán kipróbálhatjuk, milyen volt a 80-as évek fizikális játéka, vagy a 90-es évek védekezése a zóna tiltásával. Az adott éra nagy változásai is le lettek scriptelve, így például megtörténik a liga 95-ös bővítése a kanadai csapatokkal a Jordan korszakban vagy a Seattle Supersonics Oklahomába költözése Kobe regnálása alatt. Őszintén szólva arra sem számítottam, hogy egy ilyen volumenű feature-t bevállal a 2K idénre, de az meg aztán különösen kellemes meglepetés volt, hogy alibizés helyett tényleg figyeltek az ilyen finom részletekre is.

Persze az NBA Eras és Jordan Challenge módok csak a nem várt habot jelentik a masszív tortán, amit a népszerű MyCareer és MyTeam módok alkotnak. Bármennyire is érezhető, hogy a fejlesztők valami újat, maradandót akartak alkotni, emlett azért felmondják a szokásos leckét is a kosaras-nevelő illetve a kártyagyűjtögetős módok felfrissítésével.
A MyCareer mód ismételten a “One City” névre keresztelt város köré szerveződik, így a sztori talán kissé háttérbe is szorul, ami őszintén szólva nem tesz rosszat neki. Így is annyi kihívás, online és offline aktivitás vár a játékosra, hogy ember legyen a talpán, akinek mindenre lesz ideje. Játékosunk fejlesztése szokás szerint egy végtelen, ámde legalább szórakoztató grind-nak tűnik, amit valós pénzen vásárolható virtuális javakkal gyorsíthatunk. Igen, a mikrotranzakciók továbbra is masszívan jelen vannak a játékban. Hogy ezt úgy fogjuk fel, hogy a teljesértékű single player tartalom mellé kapunk még két szolgáltatás-alapú játékmódot is, vagy hogy a drága pénzen megvett játék még le is akar húzni, azt mindenki döntse el maga. Én az előbbi felé hajlok, ez fog tükröződni a pontszámban is.

Persze a 2K is hallja a kritikákat, és történtek is lépések ez ügyben. A város most már tartalmaz ingyenes fast travel-t lehetővé tevő metróállomásokat, így a drága járművek tényleg csak a menőzést szolgálják. A MyTeam módban pedig eltörölték a szerződéseket, ami az egyik legnagyobb folytonos pénzköltési kényszert tette a játékosra.
Ha már a MyTeam-nél tartunk, itt a fő változást két új meccstípus jelenti. A Triple Threat Online Coop módja három-három elleni streetball meccseket kínál baráti társaságoknak, akik inkább a MyTeam és nem a MyCareer mód keretei között játszanának ilyesmit. Sokkal érdekesebb a single player Clutch Time, ami 5 az 5 elleni meccseket nyújt, 5 perces hosszal, 15 másodpercre rövidített támadóidővel és a hármasnál is távolabbi 4 pontos vonallal téve igazán gyorssá és izgalmassá ezeket a villámmérkőzéseket. Nekem nagyon bejött ez a formátum.

Maga a meccs-engine egyébként nem sokat változott a tavalyi, igen jól sikerült verzióhoz képest. Ez mindenképpen pozitívum, hiszen ami nem rossz, azt nem kell megjavítani. Ezzel együtt az első mérkőzéseken rengeteg apró finomság szúrt szemet, kezdve a minden eddiginél élethűbb és látványosabb stadionoktól a pályáról kicsorgó labdát utolsó pillanatban elkapó animáción át a vállal történő lökdösődésekig, vagy a kézből kieső lepattanókig. Ezek mind-mind növelik a meccsek életszerűségét és változatosságát, a különleges pillanatokat pedig most már az új fotómóddal is meg lehet örökíteni. A tempódobások kijelzője jó irányba változott, valósághű, hogy a tökéletes időzítést mutató zöld villanás már csak a labda kosárba esésekor látszik, így nem tudhatjuk, mikor kell mennünk a lepattanóért. A dupla stamina csík segít megakadályozni, hogy egy játékos egy labdabirtokláson belül végtelen cselezési sorozatokat nyomjon vagy éppen védekezésben a labdalopást spammelje. A labdalopási animációk lelassítása is utóbbi célt szolgálja. Jó látni, hogy a fejlesztők fontosnak tartják ezeket az élethűség javítását szolgáló változtatásokat, még akkor is, ha a játék számukra legjövedelmezőbb módja a megállíthatatlan szuperjátékosok építéséről szól.
Bár időről-időre felmerül bennem a kétség, hogy a mikrotranzakciós fókusz, és főleg a konkurencia teljes hiánya miatt jó irányba halad-e az NBA2K széria, az idei rész megerősített, hogy mindezek ellenére ezt a játékot olyanok fejlesztik, akik értik és szeretik az NBA-t, és elkötelezettek, hogy évről-évre felülmúlják magukat és kiszolgáljanak minket, rajongókat. A sorozat híveinek tehát az NBA 2K23 kihagyhatatlan darab, de a sportág vagy a játékstílus iránt érdeklődőknek is csak ajánlani tudom, mert a Jordan Challenge-el és az NBA Eras móddal kiegészülve kiváló belépési pont lett az idei év.
Immortal