GTA Trilogy - Definitive EditionTeszt

A választ csak akkor nem tudod, ha az utóbbi két hetet egy lakatlan trópusi szigeten töltötted (ebben az esetben gratulálunk, jól csinálod!), és nem jutott el hozzád a GTA Trilogy – Definitive Edition botrányoktól övezett startjának története. Vagyis: nem, nem sikerült, a GTA3 / Vice City / San Andreas friss, 2021-es verziói nagy jóindulattal sem nevezhetők Definitív Kiadásnak. Elmondjuk, hogy (szerintünk) miért.

Kezdjük a jóval, mert ilyen is akad. Noha a játékmenethez és az irányításhoz alapvetően nem nyúltak hozzá a fejlesztők, néhány kényelmi módosítást azért kapunk. Ez elsősorban a lövöldözés frontján érhető tetten, az új rendszer hasonlít a régihez, de egy fokkal kevésbé agresszív auto-lockal, és a menüben beállítható free aim lehetőségével, plusz némileg feljavított kamerakezeléssel – ez továbbra is messze van a tökéletestől, de javulás az eredeti játékok néha tényleg lehetetlen helyekre csavargó kamerájához képest. Szintén pozitív változás, hogy a GTA3 / Vice City-ben is lehet már missziót közvetlenül újrakezdeni, és vezetésnél bedobott (igaz, nem mindig tökéletesen működő) GPS is örvendetes bővítmény.

A probléma az, hogy a fentiekkel nagyjából véget is ért a pozitív újdonságok listája, ami ezután jön, az legalábbis kérdéses, vagy határozottan negatív változás. Ami a játék(ok) elindítása után rögtön az arcodba is ugrik: az új engine (Unreal 4) és az újraértelmezett grafikai stílus erősen megosztó. Több emberrel is beszéltem róla, volt, akinek bejött, de olyan is volt, aki egyenesen gyűlölte. Ízlés kérdése, mondhatnánk, ami igaz is, bizonyos szempontból. Más szempontból meg nem, mert objektíven kijelenthető, hogy az új motorra / stílusra való átállással ez a három játék elvesztette a vizuális identitását. Jelesül: az eredeti GTA3 színpalettája jellemzően szürkés-kékes volt, a San Andreas-é pedig markánsan narancsos-barna. Most minden egyforma, élénk, kiugró színekkel. Ez a vizuális esztétika egyetlen játékhoz passzol a trilógiában: a neon-ragyogásban fürdőző Vice City-hez.

A problémákat fokozza, hogy a játékokból eltűnt a belátható területet határoló köd, így egyrészt sérül az eredeti atmoszféra (különösen a GTA3-nál), másrészt néhol kimondottan illúzióromboló a hiánya, a San Andreasban a jetpackkel magasra szállva belátható az egész térkép, a korábbi grandiózus „egy egész állam a játszóterem” feeling helyett inkább olyan érzésed van, mintha egy közepesen sűrűn beépített homokozót bámulnál a játszótéren.

És akkor itt van azok a dolgok, amik láttán valószínűleg mindenki sóhajt egy mélyet, és megcsóválja a fejét (alternatív esetben cifrán káromkodik). A játék éjszakái sötétek (jóval sötétebbek, mint korábban) és ha erre rájön a kifejezetten ronda eső-effekt, akkor jobb, ha leparkolod valahová a kurrens járgányt, és sétálsz egyet, mert…. NEM LÁTNI SEMMIT. Semmit, ne kezdj missziót, vagy ne csinálj semmi olyat, ahol vezetni kell, mert nekimész az első oszlopnak, „talajrészegen vezetek éjfélkor napszemüvegben” szimulátor. Vitatható, hogy a rádiócsatornákon rendelkezésre álló dalok számának jelentős csökkenése (összesen több, mint húsz dal hiányzik) mekkora veszteség, de tekintve, hogy a számok döntő többsége (15 dal) a Vice City-ből lett eltávolítva, a magam részéről a „jelentős” kategóriába sorolom, ezek a dalok nagy szerepet játszottak az atmoszféraépítésben. Megértem, hogy itt lejárt jogokról van szó, ugyanakkor a Rockstar nem fillérekből gazdálkodó sufni-kiadó, valószínűleg lett volna büdzsé a megújításukra, vagy a pótlásukra.

Oké, akkor legalább viszonylag bugmentes, és simán fut mindenen, ugye? Nem és nem. A bugokat nem fogom hosszan sorolni, tele vannak velük a videómegosztók, van itt minden, mi szem-szájnak ingere, a geometrián áteséstől kezdve a karakter és járműberagadáson át a levegőben járásig, vagy a soha meg nem jelenő, láthatatlan objektumokig. Szóval a bugok köszönik szépen, megvannak, köztük több olyan példánnyal, amit modderek hosszú évekkel ezelőtt javítottak. Ami viszont teljesen érthetetlen, hogy ezek a játékok miért nem futnak minden platformon stabil 60fps-el. Márpedig nem futnak, sehol. Igen, PS5-ön és XSX-en sem, a dolgok jelenlegi állása, és a rendelkezésre álló frame rate / frame pacing elemzések szerint talán az XSX változat teljesít legjobban ilyen szempontból, a PS5 tulajok a PS4 Pro változat (!) letöltésével kaphatják a legjobb sebességet (beáldozva a jóval nagyobb felbontást), ami egyenesen abszurd. A Switch verzió megint egy külön történet, erről hamarosan platform-specifikus cikket olvashattok.

Az ördög ügyvédjét játszva: noha az egyszeri játékosnak a különböző digitális felületeken megjelent felhasználói pontszámok alapján úgy tűnhet, hogy a GTA Trilogy egyszerre lopta el mindenki autóját és gyilkolta meg a kiskutyáját, a helyzet ennyire nem súlyos. Ez nem nulla vagy egypontos játék, működik, végigjátszható, tartalmilag benne van minden, aminek benne kell lennie, a hibáinak jó része későbbi pecseléssel javítható.

A GTA Trilogy szimplán egy lusta, elsietett, a nosztalgia pénztárca-nyitogató hatására játszó rekreáció, aminél ez a három játék - már csak a játéktörténelemben elfoglalt státuszuk okán is – jobbat, gondosabbat érdemelt volna.