Gobliiins CollectionTeszt

1991-et írunk, ekkor jelenik meg az akkorra már divatos és bejáratott point and click műfaj új üdvöskéje. A Gobliiins zsenialitása két dologban keresendő. Egyrészt ott van a három karakter, akiket nagyjából egyszerre kell irányítani, mégpedig úgy, hogy segítsék egymást a kalandokban. Asgard, Ignatius és Oups három dologban jók - az első az erőember a csapatban, a második a mágus, az utolsó meg a kis buci-kuka fejével az, aki tárgyakat tud manipulálni, vagy beszélni, ha valakivel diskurzusba szükséges elegyedni. A játék 22 pályája elveti az addig szokásos egybefüggő kalandozást, minden képernyő egy öles, szekvenciális puzzle feladvány, amelynek a megoldásához sok melléfogáson, próbálkozáson és logikázáson keresztül vezet az út. Ezt az újszerű felfogást megbolondították az egész sorozatra jellemző zseniális animációs megoldások sorával, és a humorral, amely akár a Kretén magazin hasábjain is jól működött volna. A maiak ezt tartják a sorozat legnehezebb darabjának, de én visszaemlékezéseim alapján kölyökként és jelenleg is ebben a részben tudtam a legjobban haladni a logikus karakterhasználat, és a szemet ügyesen vezető képernyő/pályadesign miatt. Igaz, vannak Hold-logikára hajazó őrült feladványok, na meg ott a HP-csík, amit a marhulással le lehet nullázni (Game over!), de szerintem nincs ebben akkora frusztráció, legfeljebb újrakezdjük az adott képernyőt. Régen kóddal nyomultunk a pályák között, most mentéssel lehet előremenni.

The Prince Buffoon néven, egy évvel később jött a folytatás, immár minden tekintetben VGA minőségű látvánnyal. Fingus és Winkle már csak párosban nyomják a tandemet, de a kihívás is (véleményem szerint) nem elhanyagolható tekintetben fokozódott. A második rész kinyitotta a világot, és egyszerre több lokációt is bejárhatott az ember. Bár kivették a halálozás lehetőségét, a kiszélesedő terep, a rengeteg interaktolható tárgy és fokozódó "red herring" vakvágányok is csak emelték a nehézséget. Ráadásul az időzített tennivalók száma is csak nőtt. Sem annak idején, sem most nem igazán tudtam flow-szerűen haladni a játékkal, de mivel a hangulata, a szépsége, és az elődjénél talán egy kicsit kedvesebb-színesebb világábrázolása miatt biztosan próbálkozom még majd vele a nyáron.

Két epizóddal és egy évvel később Blount kalandja a lehető legpolírozottabb Goblins kalandot kínálta a játékosoknak. A terepen sokszor kapott társat a főhős, így valójában "magunkban" csak ritkán kóricáltunk, és az egy-több képernyős jelenetek is váltogatták egymást. Annak idején nem játszottam a címmel, csak az 576 lapjain és tévéműsorában láttam, így mindig is nyálcsorgatással vágyakoztam iránta. Nem is kellett csalódnom. A VGA grafika és az animációk tovább javultak, a flow élményt ismét megéreztem a sztori sodrásában, és a hangulati váltások is tetszettek. Már csak ezért a részért megéri elővenni a kollekciós kiadást, higgyétek el!

Ahogyan a kilencvenes években rajongtam a kis mukikért, úgy 2009-re már szinte nem is érdekelt a késve érkezett Tramis-Gilhodes reunion. Annak idején játszogattam a címmel, de a saját példányom mai napig ott áll bontatlanul valahol. Ennek az oka egyszerű: 2009-ben már a Crysis, az Arkham Asylum és az Uncharted 2 bűvöletében éltünk. Gilhodes-ék pedig egy olyan címmel jöttek elő, amit 1999-ben kellett volna kiadniuk, a 3DFX fénykorában. Ezt az ellenszenvemet most azonnal elsöpörte a játék. 2026-ban mindegy is, hogy mi volt az eredeti megjelenési dátum, a retró kalandozás így-úgy, de retró marad, viszont milyen jól tud esni! Visszatérünk az eredeti három karakterhez, akik közepesen undorító pre-render hátterek előtt bohóckodnak és kalandoznak, az első rész szemléletében. Az élmény áramvonalas, sok megint a figyelemelterelés és a lényeget nem mindig találod ki elsőre, de a jutalomérzet most is kárpótol mindenért. Újraértékeltem ezt a részt, és azt kell mondjam, simán ajánlható, ha az előzőekkel már végeztél.

Az ötödik rész már itch.io-n érkezett különösebb nagy csinnadratta nélkül, egy Kickstarter/Ulule kampánysorozat után. Az AGS motornak köszönhetően Gilhodes otthona melegében összerakta a hivatalos ötödik részt, amely ismét Oups-ékat szerepelteti, a jó öreg egyképernyős puzzling tükrében. A játékmenet nem rossz, de a grafikai kialakítás nekem nem tetszik. Lehet jobb lett volna a pixelart stílusnál maradni, mert ez a digitálisan árnyalt képregényes vonal nálam nem ül, még akkor sem, ha szeretem amúgy az agyament bande dessinée stílust. Az év elején megjelent hatos epizód sajnos nincs benne a csomagban, gondolom a jelenlegi kiadvány segítené, hogy kicsit jobban köztudatba kerüljön a Gobliiins, tolva tovább a láthatóan lendületbe jött Gilhodes szekerét. Egyébként nem olyan rossz ez az ötödik rész sem, de mindenképp az örökségen menjetek végig először, ne innen indítsátok az ismerkedést.

A Gobliiins játékokat újra elővéve eszembe jutottak azok a gyerekkori emlékek, ahogyan egy CRT monitor előtt kuporgunk hárman, tesóm, Rehynn és én, miközben próbáltuk megfejteni a Gobliiins játékok titkait. Gyerekként nem csak a vicces külső nyűgözött le minket, hanem a hátterek csodás mesevilága. Minden képernyőben lubickoltunk, elvesztünk a részletekben, kerestük a (talán jelen sem lévő) rejtett kapcsolókat és lehetőségeket. Elképzeltük, hogy a háttérben lévő ház belseje milyen lehet, hogy mit hoz majd a következő képernyő. Így motiváltak minket a készítők, a kíváncsiság hajtott minket előre... Ezek csodás emlékek, és már csak emiatt is megérte nekem elővenni ezt a bizarr módon szerethető kis goblincsapatot. Újoncoknak, gyerekeknek csak szülői rávezetéssel fog értéket mutatni. Azok pedig, akik sose szerették, szerintem most sem fognak rátekeredni. Pedig érdemes egy esélyt adni a mutatványnak. A Gobliiins Collection tartalmas, igényes korlenyomat, ami bőven mutat mélységet, kihívást és jutalomérzetet a kaland/puzzle mechanikákra éhes játékosoknak. Azt viszont bizton mondhatom, hogy ha egyszer a király ismét bajba kerül, és a lakásod ajtaján kopogtatna három piros sitykás kis manó, ne nyiss nekik ajtót, mert szétkapják még a vécét is nagy igyekezetükben...

Gobliiins Collection | FEJLESZTŐ: Coktel Vision/Red Art Games | KIADÓ: Red Art Games | PLATFORM: PS5, XBOX Series S/X , Switch, érdekes módon a játék Steam kiadása még várat magára, egyelőre csak konzolra érkezett a kiadvány | MEGJELENÉS: 2025. 05. 27. | ÁR: kb. 9.000 Ft | A kódot a kiadótól kaptuk tesztelésre, köszönjük!