EA Sports FC 24Teszt

Kicsit ilyen kutya-macska kapcsolatban vagyok a FIFA (FC) sorozattal, ami annak köszönhető, hogy közel egy évtizeden keresztül (vagy talán annál is régebben) igazi PES fan voltam. Már akkor rajongtam a sorozatért, amikor még International SuperStar Soccer néven elindult (Winning Eleven néven kell keresni Amerikában és Európában) és végtelen időt töltöttem a SNES és N64 verziókkal. Utána egyenes ágon következett a PES imádat, hiszen nagyon sokáig sokkal közelebb állt a sorozat a rendes Focihoz, mint a FIFA. Abba most nem mennék bele, hogyan sikerült a Konaminak pillanatok alatt kinyírni a sorozatot, mert egy külön cikket megérdemelne a történet, viszont az vitathatatlan, hogy a PES hanyatlása még tovább növelte az EA üdvöskéjének amúgy is elég nagy népszerűségét. Az én személyes teóriám az, hogy a FIFA sokáig tudatosan inkább az arcade (gyors, pörgős, látványos) játékmenetre koncentrált, amihez egy elképesztő körítést tudott nyújtani. A PES hanyatlásával viszont megnyílt egy olyan célközönség, akik sokkal inkább szerették a szimuláció részét a Konami játékának, így az EA jól ráérezve a piaci résre, ráfeküdt erre a területre is. Ez természetesen egy hosszú folyamat volt, elég sok "hit and miss" változtatással, de azt kell, hogy mondjam jó sok óra FC 24 után, hogy megérkeztünk. Nem hiszem, hogy valaha is játszottam ennél realisztikusabb Foci szimulátorral attól függetlenül, hogy azért még bőven van hova fejlődnie.

Abban persze biztos vagyok, hogy ezért a kijelentésért fogok kapni hideget is meg meleget is, viszont az szerintem vitathatatlan, hogy az idei rész áll a legközelebb egy valódi foci szimulátorhoz. Ennek minden negatívumával egyetemben. Amiről muszáj már most beszélni, az az agyonreklámozott mesterséges intelligenciával rendelkező csapattársak, illetve a mindenféle tanulási folyamat, amit, hogy őszinte legyek így közel 100 online meccs után sem érzek megalapozottnak. A gépi társak még mindig képesek egészen botrányos döntéseket hozni, amiken most már simán meccsek tudnak elmenni, mivel az idei részben sokkal nehezebb lett gólt lőni. Ami persze szintén egy jó dolog, hiszen a való életben is sokkal gyakoribbak a pár gólos meccsek, mint a 7 - 0-lák, viszont a még tovább lassított játékmenet, a rengeteget nehezedett passzok és a jóval több gyakorlást igénylő védekezés miatt ez simán tűnhet frusztrálónak, pláne, ha az emberfia nem egy FIFA veterán. Mivel én sem vagyok az, így cserébe elmondható, hogy az úgynevezett tanulási görbe viszont sokat finomodott. Ott vannak első körben a tréning opciók, ahol tényleg hatékony és hasznos megoldásokkal vezetik rá a játékost a legfontosabb skillek elsajátítására. Aztán a “my player/pro” játékmódok is nagyon jól vannak összerakva, ahogy lépjük a szinteket és osztjuk el a pozíciónkhoz illő pontokat, úgy érződik meccsről meccsre a fejlődés. Nem is beszélve az új “szuper képességekről” az úgynevezett játékstílus modifikátorokról, amikből az elért szintünktől függően tudunk egyre többet választani és használni.

Tennivaló ezen kívül is akad bőven, hiszen egy újonc számára még mindig nagyon könnyű elveszni a játékmódok tengerében, mivel ebben a FIFA (FC) sosem fukarkodott. A csupán szórakozni vágyók számára elsődleges úti cél lehet a VOLTA football mód, ami egy jó kis grundfoci hangulatát ülteti egy modernebb köntösbe, rengeteg cicomával, őrült trükkökkel, villámgyors játékmenettel és minijátékok garmadájával. Tipikusan az a "bonts egy sört és have fun a haverokkal" mód, ahol többször van nagyobb szerepe a vak szerencsének, mint a játéktudásnak. Természetesen továbbra is a játék fő attrakciója az egyszerre imádott és gyűlölt Ultimate Team. Itt a való életben is komoly szenvedélybetegségnek azonosítható kártya gyűjtögetésre építettek rá egy online játékmódot. Állást foglalni a léte fölött felesleges és nem is tisztem, pénzköltés nélkül is remekül lehet benne szórakozni, de vitathatatlan, hogy aki akár egy ház árát is rá tudja költeni, az lényeges előnyben lesz az online focipályákon. A mostani idényt azonosíthatnák akár a nemek harcával is, hiszen először a sorozat történelmében teljes integrálást kaptak a női focisták. Mindenféle megkötések nélkül tudunk idéntől női játékosokat igazolni a csapatunkba, és a játékmenetet tekintve nem nagyon fogjuk tudni megkülönböztetni őket a férfi társaktól. Ez, bár, egy teljesen érthető dizájn döntés, azért kavart némi hullámokat a közösség berkeiben, hiszen néhány női játékos képességei és statisztikái vetekednek a legnagyobb férfi sztárok pontjaival. Ez természetesen attól függetlenül, hogy nem teljesen tükrözi a valóságot, legalább eléri azt, hogy szinte lehetetlen nem vegyes csapatokkal találkozni online. Engem személy szerint egyáltalán nem zavar, sőt, csak még inkább változatosabbá teszi a meccseket. A másik nagy újdonság az úgy nevezett evolúció bevezetése, aminek köszönhetően végre tudjuk fejleszteni a nehezen megszerzett kártyáinkat. Ehhez nem kell mást tennünk, mint teljesíteni különböző kihívásokat, amiket szépen be is kategorizáltak nekünk, így attól függően tudjuk őket teljesíteni, hogy éppen mihez van kedvünk.

A Hypermotion V technológiának köszönhetően még sosem volt ennyire élethű a karakterek mozgása és animációja, ez igaz az egyéni megmozdulásokon keresztül a megjelenésen át mindenre. Igazából tényleg nincs két egyforma játékos, amint elkezdjük valamelyiket irányítani, rögtön érezni fogjuk közöttük a különbséget. Ettől függetlenül ahogy fentebb is említettem, nem minden fenékig tejfel, mivel a rengeteg gépi hibán kívül néha teljesen érthetetlen, hogy miért nem az történik a pályán, amit szeretnénk. Ez főleg a passzolás tekintetében szembetűnő, mert bár valahol érthető, hogy még a legmagasabb értékekkel rendelkező játékos sem képes 100%-osan passzolni, így is baromi nehéz oda helyezni a golyszlit, ahova szeretnénk. Most is elérhető a manuális passzolás, ami lényegesen megkönnyíti a dolgunkat, cserébe viszont elképesztő sok időbe telik mire rá áll az izommemóriánk a komolyabban helyezett passzokra. A EA saját Frostbite motorja még ennyi idő után is remekül teljesít, tényleg elképesztően realisztikusak a karakterek és a megjelenítés, attól függetlenül, hogy valami furcsa okból kifolyólag jelentősen megvágták a meccsek előtti ceremóniákat. Nincsenek már rendes bevonulások és sokkal többet koncentrál az operatőr a játékosok meccs előtti felkészülésére, mint bármikor korábban. Muszáj megemlíteni a UI rendszer átláthatatlanságát is. Azt hinné az ember, hogy ennyi év után végre tudnak elég időt és energiát szánni arra, hogy logikusabban, vagy legalább jobban kezelhetően rakosgassák a végtelen menü pontokat egymásra, de sajnos idén sem jobb a helyzet, mint akár tavaly. Elképesztő bonyolult néha egy-egy beállítás megtalálása, illetve maga a főmenü is inkább hasonlít egy listára mint egy jó átgondolt UX „flow”-val rendelkező 2023-as játékra. A másik elég elkeserítő dolog a játék általános állapota. Talán még sosem sikerült egy ennyire félkésznek érződő játékot kiadniuk, egyszerűen a megjelenés után lassan egy hónappal is annyi bug van a játékban, hogy az már bőven eléri a zavaró szintet. Sajnos gyakori a matchmaking hiba, ahol egy vagy több játékost egyszerűen nem tesz be a meccsbe, előfordulnak még fagyások, illetve olyan hibák, amikor egy kihívás után egyszerűen egy semmire sem reagáló állapotba kerül a játék, aminek az egyetlen megoldása az újraindítás. Azért egy ekkora fejlesztő csapatnak, akik nem is ma kezdték a bulit, sokkal jobban oda kellett volna figyelniük arra, hogy ne csak hetekkel a megjelenés után kerüljön a játék egy elfogadható állapotba, amit sajnos még mindig csak jóindulattal értek el.