Kirby and the Forgotten Land + Star-Crossed WorldTeszt

A friss tartalmat illetően a HAL Laboratory nem szaggatta meg magát túlságosan, de ha azt nézzük, hogy a vizuális turbózáson felül egy kvázi DLC-t is kapunk a játék mellé, akkor máris jobb a történet. Kirby elveszett világa mellé az űr mélyéről becsapódik egy furcsa meteorit, belsejében hordozva a mostanában megjelent Nintendo játékokra jellemző „lila sötétséget”. Ezt az erőt apró csillaglények tartják kordában, akik viszont szétszóródnak a világban. És itt jön a csavar: nem új pályák, vagy egy térképről elérhető friss zóna formájában materializálódik a Star-Crossed World, hanem a régi szintekbe épül be.

Úgy kell elképzelni a csillagvilágot, mintha az eredeti kaland főbb szintjeinek remixeként gondolnánk rájuk. A régi pályák (nem mind, az emlékezetesebbek) elindíthatóak alternatív formában is, azaz a meglévő terepet dolgozták át a HAL munkatársai. Ez első blikkre nekem olcsó megoldásnak tűnt, de valójában nem az. A szintek sokszor teljesen új utakra vezetnek, de amikor a régi terepre illeszkedik rá a csillagösvény, már az is eléggé átalakítja a megszokott menetet. Amikor pedig teljesen más irányba megy a kalandozás, akkor valóban elmondható az, hogy szinte új pályákat játszhatunk végig a meteoritos-csillagporos tematikán.

Mert a gimmick ezúttal az, hogy a terepen elszórt, szivárványos meteorkristály-darabkák átalakítják a pályák flow-ját. Ráadásul az ellenfelek is beefelődtek a kristályoknak köszönhetően, ezzel a kihívás is enyhén fokozódott. Az új terepek kialakítása igen hangulatos, bár nekem továbbra sem fekszik ez a melankolikus (mondhatni poszt-apokaliptikus) környezet. Tudjátok, már az eredeti játék is egy elhagyatott, romos, természet által újra birtokba vett emberi világban játszódik, aminek a hangulata nekem kicsit szemben áll a Kirby-s vidámsággal. Három új formát is fel tud venni a luffancsunk (kifejezetten király például ezek közül a fogaskerék-forma). A friss valutát pedig az asztromókus waddle dee karakternél tudjuk hasonló gatcha zsákbamacskákra váltani, mint az alapjátékban is láthattuk. Nagyjából ennyi, amit kapunk; a technológiai oldalról nem igazán lehet sokat mondani. A Switch 2 kézikonzolos módjában szép a látvány, de nem lép generációs mértékkel előre, és azt sem lehet állítani, hogy mondjuk ne látszódnának recék, vagy hasonlók. A képfrissítés stabil (talán ez ugrott leginkább, érezhetően stabilabb léptékre) és a program tévére téve is jól skálázódik. Körülbelül ennyi, se több, sem kevesebb. Az Update lehetőséget tehát akkor érdemes behúzni, ha a tartalom miatt vágysz még egy kis Kirby-platformingra. A Switch 2 változat amúgy 80 EUR áron ketyeg, szóval nem az olcsóbb játékok közé tartozik a Kirby and the Forgotten Land – Nintendo Switch 2 Edition + Star-Crossed World.