Ülök a gép előtt és töprengek - hogyan tudnék egy bekezdőt úgy írni egy játékról, amit már hónapok óta játszom nap mint nap, viszont az első kategórialeírásnál el is veszíteném az érdeklődők 70%-át? Fura dilemma, elvégre nem a lájkokra gyúrok, viszont szeretném azt is, hogy ezt a csodát más is átélhesse, méghozzá lehetőleg úgy, ahogy én: rajongva, csodálva, sokszor anyázva, de mindig jókedvvel.
Ülök a gép előtt ismét. Egy éve játszom ezzel a játékkal és töprengek, hogyan tudnám elkezdeni ezt az egészet. Azóta megismertettem két barátommal a játékot és próbálok segíteni nekik játszani, de a „CoD-agyat” nehéz átprogramozni, ha az nem akarja. Nehéz csapatjátékra buzdítani valakit, aki ilyenről eddig nem is hallott. Nehéz 30+ éves embereket hozzászokatni, hogy ebben a játékban bizony nagyon-nagyon-nagyon nagy a tanulási görbe és amit más játékokban csinálsz, az itt sokszor nem fog bejönni. Hiába tudsz jól lőni, hiába vagy szupergyors reflexű, a legtöbbször anyázásba és ragequitbe fulladt jópár próbálkozásunk.
Fogom a fejem a billentyűzet felett. Hogyan kezdjem el ezt az egészet bemutatni, másfél évvel később, immáron a hatodik szezon elejénél járva? Már be lett jelentve egy $100.000 dolláros díjazású bajnokság is. Már az asszony is játszik vele néha, viszont nagyon nehéz hozzászoknia az ugrálás közbeni lövöldözéshez, miközben a pálya szétesik alatta. Rettentő sok új játékost is látni, akik most fedezik fel a játékot és ezzel egyidejűleg vakarják a fejüket, hogy miért nem tudnak nyerni könnyen - majd panaszkodnak, főleg redditen. A felhasználói bázis is tágabb lett a PS4 supportnak hála. Hogyhogy ennyire radar alatt van mégis?
A nyolcadik szezonnak lassan vége. A meta kristálytiszta immáron, minimális változások vannak immáron hónapról hónapra – általában a szezon elején egy nagyobb, majd félidőben egy „review” patch, amiben komolyabban hozzá van nyúlva bármihez a játékban. Év végén jön a Grand Major, a maga $100.000-es díjazásával, amire már lezajlottak a kvalifikációs körök, november végén pedig indul a Stockholmban megrendezett végső összecsapás. Decemberben leszünk 2 évesek, valószínűleg jön új map végre, nem csak fegyverek. Még mindig naponta játszom, még mindig az Emerald 1 a cél (igaz, már csak World Tour-ban). Felvett egy ismertebb streamer a barátok közé, aki szintén naponta játszik, igaz, azóta sem hívott meg egyszer sem partizni. Elkezdtem félretenni egy számítógépre, mert a kontrollerrel elértem a határaim – a Ruby ranghoz már muszáj egér+bill. Mi jön még?
Mi ez a játék? Ja F2P…akkor biztos fXs!
A THE FINALS 2023 decemberi megjelenése sokaknál teljesen elment a radar alatt. „Csak egy újabb F2P FPS, aminek a dizájnja kissé más csak, mint az összes többi, miért érdekes ez?” kérdezhetné bárki joggal.
A válasz természetesen mindenkinek más és más, de ami a legfontosabb: Az ex-Dice (Battlefield, valaki?) fejlesztőkből létrejött Embark Studios új gyermeke ezen játék. Garancia a sikerre? Régi (szép) emlékek-élmények új köntösben? Talán. DICE rajongóknak is megosztó a cucc, elvégre nem katonás és járművek sincsenek benne. Egy a lényeg - a „DICE-névjegy” – az, ami szinte manapság az összes játékból hiányzik: ez nem más, mint a majdnem teljesen szétrombolható, zúzható, ripityára törhető map/környezet. Itt még jobban szétverhető, rombolható minden építmény, mint bármelyik Battlefieldben valaha. Igen, még a BF6-nál is sokkal-sokkal jobban.
Majdnem mindennel tudsz falakat bontani, roppant látványosan. Hatalmas élmény, hogy végre nem csak azok az útvonalak vannak a mapon, amit előre lefektettek a fejlesztők, hanem ha akarod, mehetsz légvonalban is, át mindenen keresztül. Ott egy 6 emeletes épület és az objektíva a tetején található – felmész a lépcsőn, lifttel, esetleg jumppaddel ugrasz egy hétméterest, vagy megbontod az épület alját egy samuval, hogy az egész összeomoljon? Bármelyik válasz HELYES és a csapatod vehemenciájától, taktikájától és hozzáállásától függ csak – meg persze a másik 3 csapattól, meg attól, hogy ők mit szólnak majd ehhez. De miért ennyire fontos a rombolás? Számomra a BF3-4 meghatározó élmény volt – feleségemmel mai napig játszunk vele XsX-en, mert imádjuk, amikor 48 vagy 64 játékos egymásnak esik és szétrombolják a pályát teljesen. Viszont sajnos az idő eljárt felette és az Xbox verzió 720p grafikáját hiába húzza fel az XsX-em, sajnos nem mutat túl jól (PC-n meg nem fogok bajlódni vele). Ez idő alatt kijött a BF6 is, viszont az ott látható scriptelt rombolás ezen játék csizmáját nem tudja bekötni.
KÉSZEN ÁLLSZ?
Node mi is a THE FINALS? Egy VR FPS, ahova a játékosok VR-ban kapcsolódnak be - amolyan „játék a játékban”. Az idővonal valahol a 22. században, egy kitalált jövőben van. Többek között a virtualitás miatt sincsen vér, meg leszakadó testrészek és miegyéb – amint meghal valaki, aprópénzre robban szét, roppant látványosan ((illetve ez sokat segít a PG-rating leszállításában is)).
Minden a „show”-ra épül. Vannak kommentátorok (Scotty és June, akiknek a hangját AI kölcsönözte), és akik folyamatosan kommentálják a játék alatt (is) a történéseket, na meg van egy külön in-game hypeman is, aki folyamatosan savazza a csapatokat és ordítja a háttérben a történéseket. Ezek a vicces élcelődések nyomokban lore-t is tartalmaznak, ezért mindenképpen érdemes őket fél füllel figyelni (már ha lesz időnk a folyamatos golyózápor, széteső épületek, falakon keresztültörő emberek és repülő platformok között erre koncentrálni).
De ez az egész mit sem ér megfelelő játékmódok nélkül – hiszen a tizenkettő-egy-tucat live game service landscape-ben mit akar egy újabb Apex/Warzone/Fortnite klón? Ezért van több „fő” játékmód is van, amiből nagyjából mindenki talál magának valót, akár keményen versenyezni, akár szórakozni akar.
A lore is elég szerteágazó, ezért ebbe nem is mennék bele – akit érdekel, az utána tud nézni kismillió redditen, vagy youtube videókon, amik a különböző konspirációkat, lore-csipeteket próbálják összeollózni egy teljes egésszé. Maguk a játékbeli szponzoroknak is külön története van (OSPUZE, VAIYA, Alfa Acta, Engimo, ISEUL-T, stb.), amik folyamatosan bővülnek – sőt, még in-game reklámokat is láthatunk, amik aztán fegyver- vagy játékos skinek formájában (is) köszön(het)nek vissza a későbbiekben. (A kedvencem ezek közül a HOLTOW „Sun Insurance”-a, de az Engimo „Privacy Shield”-je is rettentő mókás.)
Illetőleg a mostanában megjelent Arc Raiders-t is összeköti pár közös elem, ami mindkét játékban megtalálható – ennek egyik példája az Alfa Acta szponzor – viszont a pontos lore-t egyelőre homály övezi. Van, aki szerint csak utalások ezek, mások szerint a THE FINALS a Raiderek felkészítése a topside-i összecsapásokra, de ezek csak különböző rajongói teóriák és nincsenek aláhúzva hivatalosan a fejlesztők által (legalábbis egyelőre).
MIT JÁTSZOL TIBI?Lássuk a játékmódokat!
A következőkben a játékmódokat fogjuk áttekinteni.
- Cashout – kifordított CTF játékmód: 3v3v3 fő játssza, egy pályán. Egy Cashbox vár „kinyitásra”, amit el kell aztán vinnünk egy Cashout Stationbe, majd megvédeni, hogy ne lopják el tőlünk. Vannak események és mindenki végtelen respawn tokennel rendelkezik.
- World Tour – ez a „fő” játékmód – itt 8x3 fős csapat játszik 3 „menetet”, egyenes kieséses rendszerben 2 szerveren (tehát 4x3 játékos / szerver). A 2 nyertes csapat továbbjut és össze lesznek eresztve, majd a végén a két legjobb csapat döntheti el, hogy ki nyeri meg a fordulót. Ebben a módban 2 Cashbox van minden pályán és 2 Cashout Station – ezzel is bonyolítva a szituációkat, hiszen elképzelhető, hogy egy stationnél 3 csapat „szorgoskodik”, míg egy teljes csapat üresen fog ülni amíg lejár a saját stationükön az idő. Itt is vannak eventek, viszont minden csapattag 3 tokent kap, amit halál esetén használhat – így erőltetve egy külön taktikát a csapatokra, hogy mikor éri meg újraéledni. Team wipe (azaz ha meghal mindhárom játékos a csapatunkban) esetén mindenki „ingyen” újra fog éledni.
- Ranked Tournament – ez ugyanaz, mint a World Tour SBBM-el megtolva, mínusz a random eventek. A nevéből fakadóan ide a hardcore játékosok jönnek és csökkenhet a rankunk is, ha elveszítjük az adott meccset.
Alternatív játékmódok
Alternatív játékmódok? Ilyenek is vannak, na meg mindenféle eventek.
- Power Shift – ez az egyik legjópofább játékmód, ami hajaz az OV / Marvel Rivals „payload” játékmódjára. Egy központi „platform” lebeg a levegőben a pálya középpontján, amire rá kell állnia egy csapatnak, ezzel pedig megindul a platform a pályán át, falakon át, mindent lebontva, hogy végiglibegjen a cél felé. Menet közben természetesen a másik csapat ezt megpróbálja megakadályozni – ha az ellenfél áll rá, úgy az ellenkező irányba, az ő céljuk felé fog megindulni a platform. Amennyiben nem sikerül teljesen elvinni az egyik vagy másik célpontba, úgy jön a Hirtelen Halál (nem, nem Van Damme-al), amikor is mindkét csapatnak van egy utolsó utáni esélye a nyerésre, amennyiben legalább 1 centivel a középponttól a saját térfelükre tudják vinni a platformot – viszont itt muszáj legalább 1 embernek a csapatból a platformon állnia.
- További eventek: A fenti játékmódokban közös, hogy (Ranked Tournament kivételével ) a félidő környékén bekapcsolnak egy módosítót, amivel teljesen meg tudják bolondítani a kialakult status quo-kat: van, hogy a Space Invaders-ből ismert idegenek repülnek a pálya felett és bombáznak mindent, ami alattuk van, előfordul, hogy az alacsony gravitáció bolygatja meg a játékosokat és mindenki óriásit ugrik hirtelen, vagy jönnek a repülő csészealjak és elkezdenek bombázni, majd felszippantani a törmelékeket és játékosokat. Ezekből az eventekből van vagy fél tucat és teljesen meg tudja bolondítani a játék vége felé az eredményeket – van, hogy azt hisszük mindjárt nyerünk, de jön egy UFO és hirtelen rommá bombázza a jól bebiztosított védelmi pozíciónkat, kinyitva a cashout station-t (és a gondosan felépített takarásunkat) az ellenség számára.
Oké, ez papíron jól hangzik, de hogy néz ki a játék?
Roppant igényes és részletes az egész grafika – az egész külső egy nagyon eltalált designnyelvre lett felfűzve, legyen szó pályákról, karakterekről vagy fegyverekről. A karakterek közelről eszméletlen részletesek a menüben – ez játék közben természetesen már teljesen harmadlagos, és időnk sem lesz megállni, gyönyörködni a tájban vagy egymásban (vagy bármiben). A tokiói map eszméletlen látványos, az bambuszerdővel, illetve a vízben a tükröződésekkel. Monaco belvárosa színes-szagos, a pálya szélére érve pedig még a F1 pálya íve is kivehető. Szöul bevásárlóközpontja eszméletlen, amikor romokban hever a kör végén, akárcsak az egyik új pálya, Bernal, aminek a hátterében meghúzódó óriás szikla csöndesen nézi az előtte kibontakozó őrületet. Vegas, az egyik launch map, a hatodik szezonra kapott egy hatalmas revampet, amivel a kaszinók belsejét kicserélték egy áramvonalasabb dizájnra – de a régi változatot is lehet játszani, ha a gép kisorsolja.
Minden map rendelkezik egy elsődleges és egy másodlagos módosítóval, amik véletlenszerűen aktiválódnak betöltés közben – az elsődlegesnél van, hogy szikrázó napsütés, köd, szakadó eső, éjszaka, homokvihar, vagy ezeknek a kombinációi várnak az arénában. A másodlagos módosítók között lehetnek lezárások, lebegő vagy platformon mozgó cashout station-ök, óriási szintkülönbségek, stb. A hangok és zenék nagyon magas minőséget képviselnek – mondhatnánk, hogy „szokásos DICE minőség” akár, de igazából akkor lesz szembetűnő a különbség, ha más játékokkal hasonlítjuk össze (CS2, Apex, stb.). A fegyverek máshogy szólnak, attól függően, hogy helyileg hol vagyunk – kint a „mezőn”, házak között, vagy esetleg egy szobában lőnek. Úgy visszhangzik, „dobozosodik” vagy akár fülsüktetítő módon üvöltenek a fegyverek, ahogy azt az ember elképzeli. Megfelelő ATMOS kompatibilis eszközzel teljesen pontosan meg tudjuk mondani, ha alattunk/felettünk haladnak el emberek, vagy hogy a pálya melyik részén van éppen tűzharc és mivel lőnek az emberre. Mindezt akár fejhallgatóval, akár házimozival. Jómagam utóbbival játszom, asszonypajtás legnagyobb örömére. Megfelelő hangerő mellett néha tényleg sokkoló tud lenni, ahogy ez a játék szól, főleg amikor egy több emeletes házat ver szét egy tűzharc, miközben a belsejében öten próbálják szétszedni egymást. Aki lőtt már a játékbeli fegyverek igazi verziójával, az pontosan tudja, hogy mennyire hasonló a dinamikája a hangoknak. Ha a making-of videókat megnézzük, láthatjuk Embarkékat is, hogyan sikerült az igazi fegyverek hangjait felvenni, ezzel is rásegítve az immerzióra.
Technikai oldalról nézve a játék mai cuccokhoz hasonlóan egy módosított UE5-öt használ. A számítások nagy részét a szerver végzi, a kliens pedig csupán ~40GB körül tanyázik, de még így is eszméletlen az összhatás, főleg a 300+GB-os COD-dal összehasonlítva. Az, hogy kinek mennyire tűnik optimalizáltnak a játék, tekintve az eszméletlen mennyiségű rombolás-kombinációkat, amiket össze lehet hozni, plusz a különböző modifiereket, plusz eventeket, plusz napszakot, stb…ezt meghagyom az önjelölt szakértőknek. Én csak játszom és IMÁDOM.
It’s showtime!
Ez egy rétegjáték és ezt (sajnos) el kellett fogadjam – nem az a casual lövölde, ahol sikert sikerre halmozunk, ha mindenkit lepuffantunk - sok múlik a társakon és azon, hogy az objective-et próbáljuk játszani. CoD-osok roppant kemény pofonokkal gazdagodva pattannak le róla nagy átlagban, mert itt se nem fognak fraget lőni a tízesekben (ha átlagban 5 killed van maponként, az már egészen jó), illetve állandóan hátba/oldalba/fentről fogják kapni a golyókat – és nem lesznek soha kiemelve, mint MVP. Még ha az összes ellent le is lövik, simán elbukhatnak „key play”-eket, ami garantálja a csapatuk kiesését. Ez nem single player játék, ez nem „te vagy a legjobb játék”, ez a „mit tudok tenni, hogy az én csapatom legyen a legsikeresebb”-játék. Egy jóbarátom és én általában H/M kombóval játszunk, ő a kalapáccsal csap szét mindenkit eszméletlen sikeresen (több mint 4k óra Overwatch sokat segít neki ebben), míg én általában a háta mögött loholok és gyógyítom, meg lelövöm a maradékot, akiket nem ér el. Máskor ugratókat pakolok le, hogy minél gyorsabban tudjunk közlekedni. Nekünk ez bevált, de ha van még két barátod, annyi féle kipróbálható taktika van, hogy csak győzzed végignézni a külön erre készített YT tanulóvideókat.
Ennyi szerintem elég is - találkozunk az arénában, és hamarosan a Arc Raiders-t is bemutatjuk!