[Teszt] Blacksad: Under the Skin

Blacksad: Under the Skin

mcmackoGéczy Attila2020.01.30. 12:00

„Fú, öregem, ez bitang jó volt!” - gondoltam magamban, miután Blacksad az utolsó jelenetben áttörte a negyedik falat. A fekete párduc kikacsintott és az ő cinikus stílusában kérdezett tőlem egyet. Olyasvalamire gondoljatok amit a hasonló, döntésvezérelt kalandjátékokban még nem pipáltatok. Csak ültem némán, keserű mosolyra húzva a számat, Blacksad pedig eldobta a cigijét és elsétált a sötét sikátor irányába.

Csípem ezt a műfajt. Nehezen tudom visszavezetni, hogy a Telltale, vagy más volt-e az, aki a narratívára, a döntésekre helyezte át a tárgykeresgélés-kombinálás párosának hangsúlyát. Abban viszont biztos vagyok, hogy a konvenciók leváltása után a saját válaszainkból adódó feszültségek újszerű megvilágításba helyezték az adventure műfajt. A Blacksad is ebbe az szorosabb kategóriába sorolhatja magát. Mechanikái szinte teljesen a dialógusokra és a felfedezésre fókuszálnak. A rendezés, a sztori, a karakterek részletes kidolgozása pedig egy megelevenedett noir-képregényt festenek elénk. Ezek önmagukban is nagy fegyvertények volnának, de a Blacksad azzal is remekel, hogy ezeket a pontokat összefűzi, és egy erős egészként tudja kezelni.

Az egyik kedves olvasónk nem kímélt, amikor a játék első trailerének hírezése után kiderült rólam: nem ismerem az alapanyagot. Ez a mai napig így van, Juanjo Guarnido és Juan Diaz Canales képregénye eddig elkerült engem, így nem mondhatom, hogy rajongóként vetettem bele magam a történetbe. A játék kipörgetése után viszont kijelenthetem, tényleg nagy geek hiányosság nem ismerni a spanyol-francia koprodukciót. A Blacksad világa tipikus noir-látomás, ahol a valóság józanító tökéletlensége keveredik az emberi alkattal bíró állatok meseszerű, kevert társadalmával. Az ötvenes évek New York-jában ott a második világháború traumája, a gengszterek állandó befolyása, a rasszok közötti feszültségek ártó hatása. A média újszerűsége és a maffia konszolidálási kísérletei mellett megmaradtak a klasszikus alvilági játszmák is, ahol egy magándetektívnek élet és halál között kell lavíroznia. (Még jó, hogy Blacksadnek kilenc jutott, macska mivolta miatt.) Az aktuális afférunk során például egy boksz-edzőterem köztiszteletben álló tulajának halála borzolja fel a sportfogadások és reklámszereplések között vergődő atléták világát. Ráadásul ahol fogadások vannak, ott shotgunokkal és rugós bicskákkal felszerelt marconák, kérlelhetetlen verőlegények, ravasz bukik, és erős „üzletemberek” is ólálkodnak. Blacksad számára adott a feladat: a nyilvánvaló gyilkossági kísérlet bűntényét alulról kell felgöngyölíteni, miközben barátok, ellenségek és semleges játékosok között kell lavíroznunk, kérlelhetetlen fekete párducként.

A játékmenet abból áll tehát, hogy helyszínről-helyszínre járunk, mindenkivel beszélgetünk, nyomokat gyűjtünk, amelyek újabb dialóguslehetőségeket, és dedukciós kapcsolatokat tárnak fel. A következtetések külön ablakban állnak össze, mint a Sherlock játékokban. A dialógusok során zajló válaszok kiválasztásának egy része időre megy, ilyenkor akár csendben is maradhatunk, vagy valamilyen jellgezetes attitűdöt erősítünk meg a válaszaink függvényében. Blacksad lehet javíthatatlan romantikus alkat, máskor makacs, pragmatikus nyomozó. Előtérbe helyezhetjük az anyagiasságot, esetleg az igazság bajnokaként, minden empátia nélkül önthetjük rá a valóságot a velünk szemben álló személyekre. Van akinél ez működik, van akinél más hozzáállással járunk jól. Az biztos, hogy a történet fő szálát minimálisan sem befolyásolhatjuk. Viszont minden egyes szereplő sorsára, Blacksaddel betöltött viszonyára így vagy úgy, de hatással lehetünk - ezek vezetnek a hatféle valós befejezéshez is. A Pendulo fejlesztőcsapata ráadásul egy érdekes újdonsággal tetézte a választási lehetőségek hatását. Egy külön ablakban visszajelzést kaphatunk Blacksad jelleméről. Ezt sajnos nem lehet közösségi döntésekkel, vagy online összehasonlítással tovább elemezni, mindenesetre érdekes adalék egy olyan játékhoz, ahol a hősünk jelleme ilyen szinten előtérben van.

Mit sem érne a karakterek közötti dráma, ha a Blacksad: Under the Skin erőtlen megvalósítást tenne a narráció mögé. Szerencsére a Pendulo tudta, hogy a hősünkre nagy hangsúlyt kell fektetni. Blacksad arcmimikája hihetetlenül rokonszenves és megkapó, az egész virtuális mesefigura önmagában képes elvinni a sztorit. A többiek nem kaptak ilyen részletes kidolgozottságot, de a parádés szinkronhangok, és a jól megírt szövegkönyv feledtetik a felemás karaktermodellek miatti esetleges hiányérzetet. A hátterek sem egységesen jók - van, ahol a Unity által hajtott prevgen kalandjátékokat idézik a spanyol fejlesztők (pl. Raven), máskor viszont olyan szín- és formatanulmány áll össze a háttérben, amivel az eredeti képregényművészek is garantáltan elégedettek lehetnek. A zene is parádés - szól a jazz, ha kell klasszikus muzsika csendül fel. Az OST tényleg minden dicséretet megérdemel.

Sajnos valószínű a korlátozott erőforrások és a konzolokon sokszor makacskodó Unity motor áll annak a hátterében, hogy a Blacksad eléggé bugos állapotban látott napvilágot. Ezért húzódott ennyi ideig a teszt is. Hiába jött egy nagy patch a megjelenés után nem sokkal, a nagyító alá berakott Xbox One változat így is változatos bugokat tudott produkálni. Volt egy-két OS szintű lefagyásom, heteket álltam a kritikával amiatt, hogy egy dialógus végén történt autosave után a játék egy használhatatlan kameraállásban ragadt, és szkripthibák is akadtak a fentiek mellé. A parkolópályára tett elemzést az sem segítette, hogy bár kapcsolatban voltam a fejlesztőkkel, csak hetek után bökték ki, hogy a „Progress” menü képregényes összefoglalója gyakorlatilag visszarepít minket a kívánt jelenethez. (Ez nem volt nyilvánvaló, a HUD nem jelzi, hogy pl. az „A” gombra nyomva a megrajzolt fejezetet betölti a program.) A kiskapunak köszönhetően játékot megtörő, véglegesen elrontó buggal szerencsére nem találkoztam - ez mentette meg a Blacksadet és a kritikát a gyenge pontszámtól. Sajnos az Unity töltögetései, akadozásai, olykor be nem töltő textúrái is nehezítették az összkép jó megítélését. A tizenpár főből álló fejlesztőcsapatnak ez az első valóban 3D-s projektje. Könyörgöm, Microids, adjátok meg a srácoknak a fejlődés-bővülés lehetőségét és az ehhez szükséges tisztességes büdzsét. Komoly tehetséget árnyékolnak be a Blacksad produkciós gyengeségei!

Gondolom kitaláltad, nem véletlenül vagyok elnéző a fenti dolgokkal kapcsolatban. A Blacksad: Under the Skin végre egy eredeti történetet adott, egy nem éppen elcsépelt ábrázolásmóddal. Penduloék nem érnek fel a Dontnod szintjére, de közel vannak hozzájuk. A játék több pontjából árad az európai szemlélet. A rutinszerű fordulatok helyett kisebb-nagyobb meglepetéseket kapunk, olykor igen húsbavágó kérdésekkel megtoldva. A kedves, szinte rajzfilmesen bájos pillanatok mellé olykor besikerül egy-egy sokkoló jelenet is, de nem csak ettől lesz felnőttes, érett Blacksad macskalandja. A rasszizmus és a faji, társadalmi különbözőségek kérdése, a gyerekprostitúció, a tiltott tudomány gyümölcsei… ezek mind-mind megjelennek a játékban. Ráadásul olyan jeleneteket kapunk sorra, amelyek zsáner-szinten is emlékezetesek tudnak lenni. Legyen szó a borbélynál való bevágódásról, az időben előre-hátra ugráló póker játszmáról, a nejét csaló orrszarvú mosdatásáról, vagy a főfelügyelővel való barátságunkat megerősítő jelenetekről,… A Blacksad tud valamit, amihez kellett a fejlesztők-írók részéről egyfajta érett gondolkodásmód, és szociális érzékenység.

Ezért is kár, hogy a Blacksad ennyire esendő, ennyire tökéletlen. Az eseti kalandor számára nehéz lesz az első egy-két óra, az ismétlődő helyszínekkel, és a következményekkel kapcsolatos bizonytalanságok miatt. Hősünk lassan cammog, és pont a felvezető órákban kell a legtöbbet sétafikálnunk. A narráció ívét az sem erősíti, hogy a konklúzió felé vezető útra csak órákkal később lépünk rá, addig inkább csak ismerkedünk a világgal. A program mögé rakott trófeák-acsik is esendőek. Már-már lehetetlen feladatokkal és erőfeszítéssel felsorakozva. Gyűjtögethetünk sportmatricákat egy lutra-albumba, amely lapocskákat ördögi helyekre rejtettek a készítők, ráadásul az időre zajló jeleneteknél könnyedén el is hagyhatjuk őket. Nem néztem segítséget, és jó felderítőnek tartom magam - itt örültem, ha a collectible cuccok felét megtaláltam. Az is sokat elmond a kihívások nehézségéről, hogy a megjelenés után két hónappal van globálisan nulla százalékos (azaz nulla fő által megnyitott) acsi. A Blacksad amúgy nem két este alatt végigtolható cím. 10-12 órát lazán beletettem a nyomozásba, úgy, hogy szerintem a döntéseim átgondolatlansága miatt újrakezdett felvonásokat, bugokkal való hadakozást ebbe nem is számoltam bele.

Mindent összevetve komolyan beleszerelmesedtem a Blacksad világába. A Pendulo ráérzett a forrásmű erejére, ráadásul a lassan kaland-veteránokká érő csapat egy bevált formát formált át az egyedi szájízük szerint. A végeredmény pedig ígéretes, szórakoztató, több ponton újszerű - de ahogy fentebb is megjegyeztem, esendő és tökéletlen is egyben. Reméljük a Microids és a közönség is ad majd lehetőséget folytatásra.

Támogasd a Gamer365-öt!

Hogy a megszokott minőségben, kompromisszumok nélkül folytathassuk: lépj be a támogatói csapatba!Hogy a megszokott minőségben folytathassuk: csatlakozz a közösségünkhöz!

Patreon támogatás

Ne maradj le a hírekről!

Kattints, és állítsd be, hogy a Gamer365 cikkeit mindig az elsők között dobja fel a Google!Állítsd be, hogy cikkeinket mindig az elsők között lásd a Google keresőben!

Google beállítás

DERELIKT

Az egyetlen ember fejlesztette DERELIKT a PS1-es korszak FPS-ei előtt szeretne tisztelegni, de vajon mennyi érték lapul a mostanában oly divatos pixeles külső alatt?

1 órája

Moomin: Midsummer Madness - Szentivánéji álom

21 órája
5

Heti megjelenések | 2026 #47

1 napja
36

Re-Volt - RC pattog a Switchen

2 napja
9

Super Meat Boy Again+ bejelentés, Vindictus cinematic trailer – ez történt pénteken

Továbbá: Stranger Than Heaven, PS5 QSSR, God of War: Sons of Sparta, Lucky Luke: The Lonesome Cowboy Collection, Forest Escape: Last Train, Sturmjäger.

2 napja
3

Final Fantasy Resonance

3 napja
10

Wolfenstein 3 bejelentés – ez történt csütörtökön

Továbbá: Fable, Xbox Backward Compatibility on PC, Doom: The Dark Ages, Halo: Campaign Evolved, Vindictus: Defying Fate, The Spectrum Retreat: Redux.

3 napja
5

The Séance of Blake Manor

4 napja
6

Golden Joystick Awards - az idei győztesek

Szerda este sor került a 44. Golden Joystick díjátadóra, ahol nem kevesebb mint 25 kategóriában hirdettek győztest az idei évben - néhány kivétellel a játékosok szavazatai alapján.

4 napja
5

Hillthorn

4 napja
1

Ocarina of Time-rekord – ez történt szerdán

Továbbá: Black Forest Games, Don't Fret, Conan: The Black Pyramid.

5 napja
5

100 millió PS5 – ez történt kedden

Továbbá: Fairgame$, Grand Theft Auto VI, Marathon, The Outer Worlds 2, Hunger, The Falconeer: Revolution Remaster.

5 napja
2

Tormented Souls 2 - a Nintendo Switch 2 változat

5 napja
3

Corsair Skiff 100 Plus - egy csónakban RGB-zünk

6 napja
2

Vége az Unknown 9-csapatnak – ez történt hétfőn

Továbbá: Beholder IV, Warhammer 40,000: Dark Heresy, Wish Upon a Llama.

7 napja
5

Heti megjelenések | 2026 #46

8 napja
7

Checkpoint 600 x Gamer365 | vendégségben Stökinél és Grath-nél

8 napja
11

Godzilla Minus Zero

8 napja
6

Gamer365 podcast S20 | E03

Ééés itt a Gamer365 podcast novemberi (a bevezetőben elhangzottakkal ellentétben az idei harmadik) epizódja, amiben valamivel több, mint egy órában elég sok mindenről beszélünk.

9 napja
16

GTA 6 képcsokor – ez történt csütörtökön

Továbbá: Hard West II, Date Everything!

2026.11.06.
18