Bramble: The Mountain KingTeszt

A rémálomban felébredő bátor kisfiú nővére megmentésére indul a sűrű sötét erdőbe, ahol a skandináv folklór rémei leselkednek rá és szörnyű pogány rituálék kísérik útját, az egyetlen reménysugarat pedig egy különös világító kő jelenti. Végighaldokoltuk a Bramble: The Mountain Kinget!

A svéd székhelyű Dimfrost Studio bájos estimeseként induló horror-kalandjában többször haltam meg szegény szöszke fapapucsos kisfiút irányítva, mint az Elden Ringben, a Bramble ugyanis viszonylag hamar teljes sebességre kapcsol a borzalmakat illetően. A védtelen kisgyerek vs. szörnyűséges természetfeletti borzalmak felállás a rettentően sötét hangulattal együtt a Little Nightmaret és az Inside-ot, illetve kicsit a Plague Tale játékokat idézi, ez utóbbinak azonban a fordított felállását, ahol a bátor nővér kerül bajba, és félénk öccse kénytelen a megmentésére sietni. Az eleinte hívogató, elvarázsolt meseerdőt, ahol kacarászó gnómokkal játszunk és gondtalanul ugrabugrálunk, hamar elönti a vér és a rettegés, amikor egy troll elragadja Olle nővérét, Lillemort. Miután Ollét összeroppantotta az óriási méretű csapda, játékosként sokkolt a felismerés, hogy az addig varázslatos helyszín egy szempillantás alatt halálos veszélyekkel teli hellyé vált. Ez csak az első volt a számtalan brutális kimúlásból, amelynek szegényt a 4-5 órás pszichedelikus mentőexpedíciója során kitettem.

A Bramble olyan, mint egy játszható mesegyűjtemény benne több különálló elbeszéléssel, amelyek a Grimm mesékhez hasonlóan brutálisak, és bár sok kapcsolódási pont nincsen köztük, egy-egy leküzdendő akadályként állnak a két estvér közé. Olle hegyi királyig vezető teljesen lineáris útját az északi folklór olyan rettenetes alakjai kísérik, mint a már említett vérszomjas troll, egy férfiak szívét kitépő succubus, vagy a Näcken, aki egy hamelni patkányfogóhoz hasonló, hegedűjátékával áldozatait a vesztükbe csalogató gonosz lény. Kezdetben az utunkat álló szörnyeket nem tudjuk legyőzni, hanem támadásukat csellel és nem kevés mázlival éljük túl (értsd: például egy átvezetőben nyerik el méltó büntetésüket). A történet körülbelül kétharmadánál az addigra megannyi borzalmat átélt Olle egyre inkább elveszti gyermeki ártatlanságát, és már harcolni, ölni is képes, a több fázisból álló, betanulható bossharcok pedig olykor szívfacsaró képsorokkal zárulnak. Az elképesztően látványos grafikájú, rém nyomasztó képi világú játék olyan szörnyű pogány rituálékat és babonákból eredő kegyetlenkedéseket is a történetébe foglal, mint a csecsemőáldozás vagy a boszorkányüldözés, ezek azonban, amennyire lehetséges, érzékenyen, de legalábbis nem öncélúan vannak ábrázolva.

A magával ragadó minimalista játékmenet idővel némileg frusztrálóvá válik, az irányítás ugyanis nem mindig a legreszponzívabb, Olle pedig tényleg számtalan módon vesztheti életét, legyen szó egy elvétett ugrásról, vagy egy támadás elől rosszul időzített kitérésről. Vannak részek, ahol vaksötétben kell világító csodakövünk segítségével navigálnunk, a fénnyel azonban magunkhoz csaljuk a sötétben lesben álló rémeket is – bevallom, volt, ahol már türelmetlenségből inkább feltekertem a fényerőt és úgy kerültem ki őket. A környezeti és egyéb fejtörők annyira egyszerűek, hogy leginkább csak a játékidőt nyújtják, bár némelyik megoldása után még így is okosnak éreztem magam. Ami legjobban zavart, az a teljes linearitás: mindig csak arra tudunk menni, amerre a kameranézet engedi, holott a gyönyörű és borzalmas helyszínek az útról letérésre sarkalltak. Miután beletörődtem, hogy erre szinte sosincs lehetőség, olyannyira feladtam, hogy végül a minimális gyűjtögetnivalók (szobrok) felét is kihagytam, pedig ezek javán szabályosan átesünk.

A történet sem túl bonyolult, mégis szívesen tudtam volna meg többet Olle családjáról, vagy az egymást követő, és őszintén szólva szerintem nem mindig túl félelmetes külsejű rémekről. A készítők javára szól, hogy a rettentő sűrűn, hosszabb bossharcok esetén még a fázisok között is elhelyezett checkpointok sokat segítenek abban, hogy a nem is annyira nehéz, mint inkább frusztráló részeken átlendülve a többség eljusson a történet végéig. A helyszínek és a napszakok, valamint a látottakhoz igazodóan hol reményteli, hogy vészjósló zene jó tempóban adagolt, és sokszor váratlan váltakozása a csavarral záruló történet végéig a képernyő elé szegeztek. Mivel a testvérek száját egyetlen szó sem hagyja el, a mesélő is kiemelt szerephez jut, hiszen csak rá, valamint az épp aktuális fenyegetés eredettörténetét ismertető, látványos illusztrációkkal ellátott mesekönyvekre támaszkodhatunk.

Egyedi témája és megjelenítése okán egy igen elit horrorklub legújabb tagja a Bramble: The Mountain King, amelyet túlságosan egyszerű játékmenete itt-ott visszafog, rémképei és nyomasztó hangulata azonban a stáblista után is elkísérnek.

PLATFORM PC, PS4, PS5 (tersztelt), Xbox One, Xbox S/X, Switch
KIADÓ Dimfrost Studio, Merge Games | FEJLESZTŐ Dimfrost Studio
MEGJELENÉS 2023. április 27. ÁR 30 EUR