Weeeeee~

Más:

Hétvégén nagy meglepetésemre és örömömre, persze, egy Donkey Konga-val leptek meg, mint gyanútlan vendéget egy sikátor mélyén. Csaptunk is egy dobolós délutánt már csak a régi (anno 2005?) Saturnban elkongázott reggelek miatt is. Ami legutóbb felhívhatta Konga barátunkra figyelmünket az a legutóbbi animeconon kipróbált hasonló koncepcióra épülő Taiko no Tatsujin című játék lehetett.

Mindkettőjük esetében dobolnunk kell a zene ütemére - csak egy kicsit másképp.

Taiko no Tatsujin japánban örvend nagyobb népszerűségnek, PS2-re írott verzióiból pedig csak egy élt meg amerikai megjelenést is (s a wikipedia információi szerint a játék megjelent még árkádon kívül DS-re és PSP-re is, de sajnos nem ismerjük a programot, így tudni is csak keveset tudunk róla). A dobolás itt aképp valósul meg, hogy egy dobon dobolhatunk két dobverővel. Kétféle alap létezik: vagy a dobot (piros) vagy annak szélét (kék) ütjük. Tehát csupán két dolgot kombinálnak nekünk össze, ami egyáltalán nem lehet nagy nehézség.

Bár lehet, csak nem láttuk még a 20csillagos pályát - no meg nem ismerjük a játékot eléggé.

TaTaCon

Arcade, no, az azért tényleg fun lehet…

Donkeynál már más a helyzet: itt rögvest két dobolható felületet kapunk, illetve a paskolható oldalukat, melyet tapssal is helyettesíthetünk - ugyanakkor no dobverő. De nem is kell. A dobolható alapok száma a tapssal egyből háromra nő, továbbá bonyolítja a dolgot (véleményem szerint), hogy az ember könnyebben összekeveri a jobb és bal kezét, mint egy dob közepét annak szélével, kivált, ha néha tapsolni is kell közben. A játék élvezetes, és elég kihívást is kínál: a beginner, normal és később (pár arany fejében) a hard (egyes számoknál inkább crazy) fokozatok közül válogathatunk (+egyéb vásárlási lehetőségek). Külön pozitívum, hogy kontrollerrel is kiválóan élvezhető, sőt, jómagam mindvégig azt használtam (dobba azt hiszem beleőrülnék, sose tudnám melyik a jobb meg a bal kezem - kivált, hogy kontrollerrel is elvétem olykor).

DK Bongos

Jah, igen, van multi-play, meg duett, meg minden…

Ha már zenés/ütemes játékoknál tartunk, meg kell említenünk régi Vib Ribbon pajtásunkat is. (szegény idegölő volt néha és csak kontrollerrel élvezhetjük, de cserébe akármilyen zenére futhatunk a fekete semmiben; élvezetes volt a maga idejében, ráadásul egyetlenként a „műfajban” - már amiket mi ismertünk), illetve persze a táncszőnyeges mulatságokat: DDR és PIU (róluk azt hiszem nem is kell beszélni:).

PS: Donkey Kongához használatos dob használatához nem csak ez az egy alternatíva létezik. Van egy ún. Donkey Kong Jungle Beat, ami nem más mint egy platform játék (bár könnyednek könnyed, élvezetes, hangulatos és nem utolsó sorban gyönyörű).

PS2: eddigi rekordjaink egy-egy 200akárhányas combo - jómagam 210-220 körül kontrollerrel, Oldern 230-250(?) dobbal. Bár olykor jobb lenne, ha nem mutatná, mert 100as kombó elérése után csak idegesít, hogy meddig bírom még...

"Hm, hajnalodik, ideje mennünk..."