Online kúltúrálatlanság

Alapvetően nincs is azzal baj, hogy mindenki a maga igazát védi - én is megteszem nap-mint-nap, néha talán a sulykot is el-elvetve- , a gond ott kezdődik, amikor megjelennek a bomlasztó egyedek.

Csak hogy konkretizáljam a dolgot: relatíve rendszeresen játszok online a Halo 3-mal.

Előre le is szögezném: mivel egy FPS-ben eleve el tudnak szabadulni a indulatok, pláne egy Halo 3-ban, ahol sok mindenen múlhat a győzelem vagy vereség, ráadásul sokan is játszák, gyakran találkozni ezzel a bizonyos állatfajjal.

Esetemben úgy indul az egész, hogy megnézem az xbox.com-on a barátlistámat, ki van fent éppen a játékban. Ha van kedvem és a haverok is tolják, benyomom a 360-at, átdugom a netet és már megyek is fel a játékba, ahol már küldjük is egymásnak a meghívókat.

Bemegyünk a lobbyba, beszélgetünk, poénkodunk, kidumáljuk a játékos híreket, jól érezzük magunkat. Aztán elkezdünk játszani.

Besorsol minket a másik országból érkezett, más nyelvet beszélő csapat ellen. Mi persze beszélgetünk tovább, ahogyan azt a meccskeresés közben is tettük.

Általában ezen a ponton szokott borulni minden..

Jobb esetben nem szólnak hozzánk, de a legtöbbször megérdezik, hogy miért beszélünk portugálul vagy lengyelül - ebből talán már lehet sejteni, hogy legtöbbször az Amerikai Egyesült Államok állampolgárairól van szó.

Rosszabb esetben jönnek a „shut fhe f*ck up!” és hasonló „kedves” megnyílvánulások, vagy csak a sima belegurgulázások és danolászások, nehogy halljuk egymást. Szerencsére egyenként mindenkit le lehet halkítani, mi meg is tesszük - ők miért nem teszik ugyanezt? Mert le kell köpdösni, meg kell rúgdosni azt, aki nem akar (és/vagy nem képes) angolul kommunikálni, hanem az anyanyelvén szeretne a barátaival tovább beszélgetni?

Oké. Ugorjunk.

Meccs közben kezdődnek a „kockák” alázásai: ráguggolgat vagy még belelő a holttestedre, közben kiröhög és/vagy beszólogat. Soha nem csináltam ilyet még a sokkal bénább ellenfelekkel sem, de ez én vagyok.

Ha a csapatban más nyelvű emberekkel vagy, még olyan is előfordul, hogy ő csakazértsem segít, inkább akadályoz, lelövi a saját csapattársát (!), aztán kilép . mindezt azért, mert elvitték előle a kedvenc járművét vagy a kedvenc fegyverét. Sokszor üvültöznek az ilyen egyedek, hogy miért vetted fel a snipert, amikor ő azt szereti. Hajmeresztő.

De a legjobbak az ilyen és ehhez hasonló „úriemberek”.

Ami persze a csúcs, az a meccs utáni vita.

Ha nyer a másik csapat, jön tőlük a „stupid f*ck”, a „moron”, jönnek a „fag”, a „pussy” vagy a „noob” jelzők, a röhögések és egyéb alázások. Ha nem ők nyernek, akkor a sértődött „cheaters” és a heves anyázások a rendszeresek.

A hab a tortán a meccs utáni (szöveges- vagy hang-) üzenetek formájában érkezik meg, amikor az illető még:

• belédrúg

• megpróbálja bizonygatni, hogy ő pedig jó játékos

• sértődött dührohamában ki akar hívni egy visszavágóra vagy egy 1v1-re.

Nem csoda, ha nálunk is néha elgurul a gyógyszer. A sok hülyeség, anyázás hallatán igazán nem csoda.

Bevallom: nálam is előfordul ilyen.

Volt, hogy a meccs után kicsit ideges voltam, mert laggolt az egész és ez tönkre is vágta rendesen az egészet. És ekkor a másik csapat elkezdeni osztani az észt. Na akkor én is kibuktam.

Természetesen (?) van olyan is, hogy nagyon nem megy a játék és közben rendesen káromkodok, de nem másoknak, hanem magamnak. Magyarul.

Az a durva, hogy ha a tapasztalataimat kellene összefoglalnom, akkor arra jutnék, hogy az online játékosok egy jelentős hányada bunkó, szellemileg visszamaradott és kisebbségi komplexusban szenved.

Érdekes módon a legfontosabbat mindengyik elfelejti: ettől még nem lesznek befizetve a számlái, ettől még nem lesz barátnője, ettől még nem kap jó munkát, ettől még nem nő másfélszeresére a pénisze - ettől még nem lesz jobb az élete.

De mit is vártam… aki fórumozik, úgyis tudja, hogy arctalanul arcoskodó emberekkel Dunát lehetne rekeszteni.

U.i.: ez nem egy hírtelen felindulásból megírt bejegyzés, vagy egy hete nem mentem online játék közelébe. De egyszer mindenképp ki akartam magamból írni, már rég érlelődött bennem.