(ki)Készülgetek...

"Egyetkérdezz, mindenttudok" - idézném osztálytársnőm. Egyiptom egyesülésétől a legutóbbi (2008.márc.) népszavazásig szinte minden évszámot tudok, de ha azt nem is, körül tudom írni, bármelyik évtized társadalmát körül tudom dumálni, akármilyen nemzetközi konfliktust el tudok magyarázni.... Asszem szökszessz.

Matekból már nem ezt mondanám: a legtöbb feladatsor elég könnyűnek tűnik, de épp ma láttam egy ELTE feladatlapot, majd összesza... izé, összetéptem a négyjegyű függvénytáblázatot. Na szóval ezzel már nem tudok mit csinálni.

Magyarból szétolvastam az agyam hogy alapasszociáció meglégyen.

Német-angol (mert mindkettőből megyek): már nem tudnám megmondani, hány feladatsort és hány lisztöninget/hőrferstendniszt csináltam, de már kivagyok.

Példás életet élek: 10kor fekszem fél9kor kelek. Reggel kv, kaja, fel, munka, 3 óra múlva pihi, munka, ebéd, pihi, munka, mutternak segítés (utazik el Németországba a szentem hajnalban), munka, pihi (ezuttal hosszabb... kabarék a youtube-on), mialatt összeszedem a szétszórt jegyzeteket, majd megint szétlökdösöm őket mert "AKURV@ÉLET, NEMIGAZ HOGY NEM LEHET ELFÉRNI EZEN AZ ASZTALON!", munka, munka, este valami rövidebb film, alvás.

Ezt űzvén már 3 napig, úgy érzem, menni fog ez. Kivéve ha kibasznak velem.

A PS2-m még mindig bontatlanul figyel a fotelban :'(

Bratyó olyan rendes velem... nézett olcsó csippet bele :o Igaz, pénzem nincs rá, de a gesztus cuki volt. Cserébe kérte, mutassam meg a Crisis Core-t. Matekérettségi helyett egy fél órányi Crisis Core-t vétkeztem ennek eredményeképp...

DE! Beszélgettünk! OMG. Ez ritka nálunk. És MAGÁTÓL elmesélte, hogy megvette a GTA4-et és hogy ígymegúgy. Hát mondom omg bratyesz, fél éve nem hallottam tőled egyszerre ennyit (multkor, hiába voltunk itthon, egy napig nem is láttuk egymást).

Lehet hogy ez a vég kezdete....? O___o

Egy nagy fokkal nyugodtabban megyek már érettségizni, most, hogy épp eleget készültem (azért még fogok XDDD). Remélem nem terveznek szívatni... de egy hét múlva már túl leszek rajta óistenem kérlek legyünk már ott...