Tron: Örökség

Tagadhatatlanul style over substance film. Audió vizuális remekmű. Nem, csak gyönyörű és látványos a képi világ, ha nem rendelkezik egy kifejezetten egyedi markáns stílussal is (a 3D is remek volt megérte a plusz pénzt). Ehhez hozzá jön a Daftpunk zenei aláfestése, ami szintén nagyszerű (eddig nem ismertem az együttes munkásságát, de az OST CD-t már meg is rendeltem), energikus és erőteljes. Kiválóan passzol a filmhez (különösen az akció jelenetekben).

A film többi része sajnos már nem ilyen jó. A színészi játékkal nem volt bajom, Jeff Bridges jó (gonoszként jobb), Olivia Wilde roppant bájos, Garrett Hedlund pedig hozza azt a standartott mint a hasonló filmek vele egyidős hősei. Egy ilyen filmtől ezen a téren, ennél többet nem is vártam.

Az igazi probléma a történettel van. Teljesen kiszámítható, az egész cselekmény gyakorlatilag megegyezik az eredetivel. Hiába jelenek meg benne komoly témák (vallás, népirtás meg ugye az alap számítógép vs emberek tematika) ezeket három mondatban a legközhelyesebb módokon lerendezik. Így nem igazán tudunk izgulni a karakterekért (különösen mert mind 2 dimenziósak). Ráadásul látszik, hogy a Star Warstól (harcjelenetek) a Mátrixig (jó Bridges tiszta Morpheus/Jedi Mester) egy csomó helyről összeokozták. A rossz dialógusokat csak ezért nem említem, mert szinkronosan láttam, lehet, hogy csak a szinkron volt gyenge.

Az akció jelenetek (mint fentebb írtam), azonban remekül vannak megkomponálva. Lehetne azonban egy kicsit több, mert amikor az egysíkú történetet boncolgatják az akció helyett akkor egyeseknek unalmassá válhat.

Összességében ugyan azt nyújtja mint annak idején az eredeti azzal a különbséggel, hogy hiába szép már nem ez az első szinte csak cgi-t használó film, baromi jól néz ki, de nem korszak alkotó. (különösen egy Avatar után, habár ennek a látvány világa jobban bejött).

Legyen 6/10 mert engem beszippantott a világa, szórakoztatott és nem is untam. Valószínűleg nem fog szépen öregedni, így akit érdekel az minél előbb nézze meg.

Azért nem olyan rossz ez egy első filmes rendezőtől, (sokkal) jobb forgatókönyvvel és izgalmasabb karakterekkel ott lehetne az év legjobb mainstream filmjei között.