SOPA és a gaming

Aki manapság külföldi sajtótermékeket olvas az minden bizonnyal többször fut bele a SOPA (esetleg PIPA) kifejezésbe, mint Nikolaj Georgiev gondolataiba smittpali disszertációjában. Felmerülhet a kérdés, hogy mi ez, miért hozza mindenki elő és egyáltalán, szükséges-e, hogy narancstermelő hazánkban ez valakit is izgasson. Mélyedjünk hát bele egy picit!

SOPA = Stop Online Piracy Act, hevenyészett fordításban az online kalózkodást megállító törvény. Legalábbis elvileg, hiszen ha tényleg erről lenne szó, akkor warezpistikén kívül másokat nem igazán érintene. De természetesen ahogy az a törvényalkotásban már sajnos megszokott, a bárány bőre alatt most is egy igen méretes farkas bújik meg.

Ahhoz, hogy az egészet megértsük, meg kell ismernünk egy másik betűszót, a DMCA-t. A Digital Millennium Copyright Act bizonyos szinten a jelenlegi tervezet elődje, mely durván egyszerűsítve kimondja, hogy a szerzői jogokat megsértő tartalmat az online tartalomszolgáltatóknak le kell venniük.(Illetve hogy a tartalomszolgáltatók nem vonhatóak felelősségre az oldalukon elhelyezett tartalmakért, míg betartanak egy rakás szabályt, illetve kérés esetén azonnal eltávolítják a problémás tartalmakat - lásd Viacom vs YouTube ügyet 2007-ben.)

Azonban egy USA-ban meghozott törvény értelemszerűen csak az államhatárokig ér és nincs lehetősége a külföldön bejegyzett oldalak jogsértő tartalmait letiltani. És itt lép be a képbe a SOPA, mely valamennyire megkerüli a kérdést. Tegyük fel, hogy a Tutimozi filmkiadó megneszeli, hogy egy üzbég torrent oldalról ezrek töltik le a nagysikerű Extrém Mészárszék 4 című filmjüket. Ekkor szólhat majd a Googlenek, hogy tessék az oldalt eltüntetni a keresőmotoruk találati listájáról, a PayPalnek, hogy ha az oldal rajtuk keresztül üzletel, akkor zárják el a csapot, a különböző hirdetésszervező cégeknek, hogy ne engedélyezzenek hirdetést az oldalon, illetve akár az ISP-nek, hogy ne engedje az embereket eljutni az oldalra.

Még talán eddig se lenne túl cifra a dolog (hiszen hol érdekel engem, hogy a warezpistikék nem jutnak el a pájretbéjre), azonban a tervezet több ponton is - mondjuk ki - extrém hülyeségeket mond ki. Kezdve azzal, hogy első körben úgy volt, hogy a médiatartalom tulajdonosának (olvasd: film és zenei kiadók) még csak végzés se kellett volna, mindössze egy levelet kellett volna küldeniük a Googlenek vagy a PayPalnek a problémás oldal címével, nekik pedig öt napjuk lett volna, hogy eltöröljék az oldalt a föld színéről. Szerencsére ez már módosult, az öt napos határidő is bővült, illetve bírósági végzés kell (melyet odakint egyébként lényegesen egyszerűbb megszerezni, mint mondjuk itthon).

Másik érdekes pontja a tervezetnek az, ahol immunitást adnak minden szolgáltatónak, aki proaktívan cselekszik olyan oldalak ellen, melyeket jogsértőnek talál. Jó ötlet, csak éppen nagyon-nagyon veszélyes. Csak egy példa, a Google gyakorlatilag minden videómegosztót kiszűrhet a találatai közül arra hivatkozva, hogy jó okuk van feltételezni, hogy azokon az oldalakon valamilyen jogsértő tartalom is meg van osztva. Bye-bye Vimeo és társai, a Google bizony csak Youtube linkeket fog kidobni! Még extrémebb példa lenne a Comcast (egy ISP), mely az NBC tulajdonosai is. A tervezet felhatalmazást ad, hogy versenytársak oldalait tegyék elérhetetlenné mindenféle jogi következmény nélkül.

A Mátrix óta tudjuk, hogy a törvények megkerülhetőek. Nos, a SOPA erre is gondolt, így kimondja, hogy segédkezni a megkerülésében majdnem olyan rossz, mint megszegni a szabályt. Fordítsuk le: linkelsz egyet a pájretbéjre a Twitteren? A Twitternek joga lesz eltüntetni a tweetet. Ahogy a Facebook. Vagy a Tumblr. Vagy a WordPress. Miért? Mert ha nem teszik, akkor ők lesznek felelősségre vonva - ami hatalmas különbség a fent említett DMCA-val szemben, ahol a tartalomszolgáltatót nem feltétlen lehetett felelősségre vonni a nála elhelyezett kommentekért. Értelemszerűen a tartalomszolgáltatóknak érdekükben áll majd alkalmazni valamilyen ellenőrző mechanizmust, mellyel megelőzhetik az ilyen kommentek, bejegyzések, stb keletkezését. Azonban már most lehet látni, hogy ilyen mechanizmusok bevezetése és fenntartása olyan monumentális befektetést igényel, melyet csak a legnagyobbak engedhetnek talán meg - ez pedig gyakorlatilag halálra ítéli a startupokat, hosszabb távon az internetes innovációt tudja durván rombolni.

Az igazán szomorú dolog, hogy már előre lehet látni, hogy a törvénytervezet pont az eredeti célját nem éri el. A Pirate Bay közleményben tudatta, hogy egyáltalán nem félnek a SOPAtól. Miért? Nincs amerikai hirdetőjük, nem forgatnak pénzt amerikai rendszeren és amennyiben szükséges, egyszerűen csak készítenek egy másik olyan domaint, melyet már nem ér el a törvény keze és gond nélkül működnek tovább. A probléma: ugyanezt megteheti bármelyik másik olyan oldal, mely ellen a tervezetet készítették.

És ezzel eljutunk a kérdéshez: itt, ebben a sok bajjal sújtott kis országban mit fogunk az egészből érezni? Értelemszerűen tekintsünk el a warez témától, annak a szférának az alakulása nem igazán érdekes jelen gondolatmenetünkben. Viszont tudni kell valamit: ha egy Super Mario képet kiraksz a blogodra, ha feltöltesz a Youtube-ra egy játékrészletet, technikailag szerzői jogot sértesz. Ami azt jelenti, hogy számítani lehet például a hasonló videók (walkthrough-k, longplayek, stb) eltűnésére. Ugyanígy veszélyben lehetnek például a képmegosztók, hiszen a fentiek alapján erősen feltételezhető, hogy legalább egy ember valami olyan oszt meg, ami szigorúan értelmezve törvényt sért. (Erre igen jó példa a MegaUpload mai esete - látható, hogy még a SOPA-szerű törvény se kell ahhoz, hogy lebombázzák.) Ahogy sokan félnek az olyan "kisebb" cégek eltűnésétől, melyek nem tudják az ellenőrzést finanszírozni. Nevek nincsenek, de senki nem örülne, ha képei, videói, fájljai egyik pillanatról a másikra eltűnnének - gyakorlatilag a "megosztom az élményeimet" életmód lehet veszélyben.

Hogy mi lesz a jövő? Nem lehet igazán tudni. Az biztos, hogy példátlan összefogást láthatunk, mely a tervezet életbe lépését próbálja megakadályozni, az internet alapító atyjai mellett gyakorlatilag szinte az összes jelentős online szereplő (Google, Facebook, Twitter, Wikipedia, stb) nyíltan vagy kevésbé nyíltan kifejezte ellenérzéseit - erre ugye legjobb példa az volt, mikor 18-n egy napra sötét képernyővel tiltakoztak. Viszont azt is látni kell, hogy a másik oldalon ott az MPAA, a RIAA, a BSA, vagy a több nagy játék kiadót tömörítő (és példának okáért az E3-t szervező) ESA is (bár meg kell említeni, hogy egyes, a szervezethez tartozó cégek már kinyilvánították ellenérzéseiket a tervezet ellen). És ha már itt tartunk egy érdekesség: éppen az ESA elkötelezettsége miatt alapított meg nemrég a Red 5 Studios feje Mark Kern a League for Gamers szövetséget, melybe olyan kiadókat, fejlesztőket várnak, akik nem értenek egyet az ESA döntésével. Kern felhívást is intézett a csatlakozóknak az E3 bojkottálására - hogy ennek lesz-e valami hatása, azt nem tudjuk egyelőre.

A végére hagytam a saját véleményemet. Míg alapvetően egyetértek minden olyan lépéssel, melyet a törvényhozók a kalózkodás ellen tesznek, úgy vélem, hogy a SOPA nem a jó irány. Már most látni, hogy pontosan azt a célt nem fogja elérni, mely miatt eredetileg megpróbálták életre hívni, viszont fogalmazása megszámlálhatatlanul sok veszélyt rejt magában. Tipikusan annak az esete, mikor egy íróasztal mellől, jól láthatóan néhány lobbiszervezet nyomására készült egy jogszabály, mely nem veszi figyelembe a valós eseményeket. Ahelyett, hogy a probléma gyökerét vizsgálná meg, inkább megpróbál agresszíven tüzet oltani - gázolajjal.