Super Mario Kart Kalandok: Battle Mode NTSC C "világbajnoki" cím és B "világbajnoki" negyeddöntő

Battle Mode NTSC - B csoportkör

Csoportállások: Itt

Meccsek: Videó

A tavaly őszi, PAL bajnokságbeli csúfos negyeddöntős leégésem után itt volt az idő a javításra és egy elődöntőt tartottam reálisnak a csoportok kisorsolása után: 2 5-ös csoport első 4 jut tovább, majd kiemeléses kieséses szakasz.

Első meccsen a "tudjuk le elsőnek a legerősebbet" alapon a brit Lightfoot elleni meccsel kezdtem. Volt miért visszavágni, mert egy évvel ezelőtt kezdőként belefutottam egy 10-1-es pofonba, amiben az volt a legszörnyűbb, hogy az első kört én nyertem aztán elég csúnyán elkapott a szopórolller. Ezt a meccset is jól kezdtem, látszottak a fejlődés jelei és egész jól partiban is voltam. De aztán kezdtek kiütközni a különbségek, így a vége egy 10-6-os vereség lett, amit - a fentiek tudatában- egy tisztes helytállásnak könyveltem el.

A 2. meccsen jött a brazil Lucarel, akiről nem lehetett tudni semmit, mert a verseny előtt pár héttel regisztrált az oldalon. Gondoltam egy sima győzelem lesz, hát... végül sikerült hoznom a kötelezőt, de az elején csúnyán rámijesztett (5-3-ra vezetett) aztán sikerült fordítani és 10-8 lett a vége.

Aztán jött a kulcsmeccs a 2. helyért az amerikai Velasquez ellen. Annyit elöljáróban, hogy sokan őt várták győztesnek, míg én belül tudtam, hogy inkább nekem van elég nagy sanszom arra, hogy ezt behúzzam. Miért is? Mert gyakorlatilag szintem minden héten majdnem minden nap játszom ellene és eleinte jó volt arra, hogy szintre hozzam magam, de mostanában már elég könnyen vertem. Meg is lett az eredménye: magabiztos 10-3-as győzelem és ezzel gyakorlatilag a 2. hely is meglett.

Az utolsó meccs az egyik slacker brazil gyerek helyett beugró spanyol Cocatriz volt. Róla annyit, hogy ő inkább Match Race-ben rohadt jó, Battle Mode-ban nem igazán. Azért szépen fejlődött az elmúlt időben, de látszott a szintbeli különbség és egy élvezetes, izgalmas meccsen végül 10-4-ra nyertem. De közben volt körbeverés is a csoportomba nem is akármilyen: a spanyol srác megverte az engem megverő Lighfoot-ot, így holtverseny volt az élen, de sajnos mivel nekem 2-vel több vesztes köröm volt, így ő lett az első és én lettem a 2. a csoportomban, amivel így is elégedett voltam...

Battle Mode NTSC - C csoportkör

Csoportállások: Itt

Meccsek: Videók (csak 3 meccs)

Közben a C küzdelmek is zajlottak itt egy 5 (itt voltam én) és egy 4 fős csoportban folytak a küzdelmek ahonnan az első 3 jutott tovább, ahol a csoportelsők előnyerők voltak a negyeddöntőkben. Már az elején a torna esélyesének lettem kikiáltva ( :D ), valszeg mert nekem voltak a legjobb eredményeim. ÉS a csoportmeccs ebben a szellemben is telt: egy 10-0 kezdtem a brazil Flamolino ellen, aki inkább racer, mint battler és egy 10-2 a brit Moll ellen, aki régen egész jó volt, de látszott rajta, hogy sok volt a kihagyás mostanában, majd 10-4 a kanadai Omio ellen, aki teljesen kezdő volt SMK-ban, de mégis volt pár szép megmozdulása.

ÉS így jutottam el oda, amit a többiek a csoport kulcsmeccsének gondoltak (nem értettem eleinte miért) egy szintén új gyerek ellen, Konings Hollandiából. Aztán amikor elkezdtem a meccset elkezdtem azt is érteni miért: a gyerek olyan jól elemzett minden szituációt és olyan jó defensive stílust nyomott, hogy egyszerűen csak szenvedtem. Egy iszonyat idegőrlő és rohadt izzasztó mérkőzésen végül 10-8-ra nyertem és csoportelső lettem, de tudtam, hogy erre a gyerekre erősen figyelni kell.

Battle Mode NTSC - B playoffs

Ez lesz a szomorúbb és rövidebb történet sajnos... 2.-ként a másik csoport 3. helyezettjét kaptam, az előbb említett holland srácot... Egy iszonyat laggolós és többször save state-k által folyatott meccsen 10-5-re lesöpört. Sajnos ezen nincs mit szépíteni: hozta az előző meccsen tapasztalt bombaformáját, én meg elég gyengén játszottam így nem volt esélyem. Újra élt a negyeddöntős átok, amit feljebb említettem már....

Battle Mode NTSC - C playoffs

Csoportelsőként az elődöntőknél kapcsolódtam be, ahol a brazil GroovyYoshi várt rám. A B fiaskó után bizonyítani kellett egy olyan ellenfél ellen, aki közel azonos szinten volt, mint én. ÉS ez sikerült is, a szokásos fej-fej mellett forgató könyv következett és egy eléggé nyögve nyelős meccsen nyertem 10-8-ra. Aztán jött a döntő... és a leszámolás... újra a holland arcnemezis ...

Kb életem egyik legjobb és legizgalmasabb meccse volt ez. Felváltva nyertük a pályákat, azonban a végén úgy jutottunk el a a 16. kör végére, hogy ő vezetett 9-7-re. Azt kell tudni, hogy az a szabály, ha a 4 pályás ciklus már 4x ismétlődött, akkor az 5.-ben az előző kör vesztese választ pályát (ez voltam én...). Battle Course 1-t választottam, mert az nyitott, így nincs annyi helye védekezni. És sikerült is megynerni... "Még kettőt"... Ő persze a Battle Course 4-t választotta, mert az a legkomplikáltabb és a legzártabb, de valahogy ezt is sikerült megnyerni... Így jött a döntő kör és ő újra a a 4-est választotta (mily meglepő).... Már az elején sikerült életelőnybe kerülnöm, így kerestem az alkalmat a "vezércserére". Azonban őneki sikerült előbb eltalálnia engem, de én is lőttem kapásból, ami talált is, így végül csak összejött a csere és nekem a győzelem.

Összességében egész jó kis NTSC BM idényt zártam és remélem sikerül majd a PAL-ban is ennyire jól teljesítenem, most már csak kimondottan B-ben. Most az NTSC idény folytatásaként, majd most 19. kezdődik a Match Race torna, ami nem erősségem, de azért hátha csurran-cseppen valami ;)

Köszönöm a figyelmet!