Playstation Network élményeim, benyomásaim I. - D&D

Aki ismer vagy régebb óta olvas tudhatja, hogy milyen régóta rajongok a beat-em-up játékokért és azon belül is a Capcom féle Dungeons and Dragons Chronicles of Mystara címet viselő antológiáért, amely két játéktermi klasszikust tartalmaz a szó eredeti érterlmében. Így természetesen a géphez vett feltöltőkártyával első dolgom volt magamhoz venni ezt a programot és elszörnyedni/ujjongani.

Nem tartom magamat egy zseninek, mert matekból rossz vagyok, de komoly elégtételt éreztem mire ezt a játékot le tudtam tölteni. Nem hittem volna, hogy ennyi sallang és nehezítés gördül azok elé a játékosok elé akik még tudják is, hogy mivel akarnak játszani. A PSN mindent bevetett, hogy alig találjak rá és ne tudjam pontosan mihez mit kell letölteni, de azért végül sikerült.

Elgondolkodtató: hogyha ma volnék 16 éves és már kezdene megjönni az eszem olyan gyorsan beszippantana szerintem ez a reklám-marketing szagú valóság, hogy nem is lepődnék meg azon, hogyha a levegőért is lassan fizetnem kellene. Teljesen hozzászoktatnak a gondolathoz, hogy semmi sem a tiéd, még az sem amit kifizettél. Szép új világ vár ránk így ...

Azon nem lepődtem meg nagyon, hogy kevesen (senki) sem játsza online a játékot (mert miért tenné?), az pedig személyes problémám, hogy a magánéletemből adódóan nem jött össze az első héten, hogy valakivel végigvigyem offline.

"Szerencsére" egy csehországba szakadt barátom legalább annyira magányos esténként, mint én így skype-on beszélgetve megoldottuk, hogy tudjunk együtt játszani a D&D-vel és még meg is szerette. Ketten szép sorban végigjátszottuk mindkét epizódot és részemről öröm volt és boldogság. Ő egy kicsit "függőbb" nálam és mivel tetszett neki, mélyebbre ásott a játékban.

Vidáman mondta nekem, hogy a viláranglistán azzal, hogy végigvittük a Tower of Doom-ot (a csomag első része) 110. körüliek lettünk. Én ezt elkönyveltem annak, hogy tényleg kevesen vették meg a játékot. Bár egy kicsit elszomorító volt a gondolat, de aztán beléptem én is a rankingba és szörnyű felfedezést tettem: az emberek hülyék ... még mindig ... nagyon.

Tudniillik a "csomag" külön kezeli a két játék rankingjait. Amikor belépsz a játékba alapból a második rész menüjében találod magadat és CSAK a SELECT gomb megnyomásával kerülsz át a Tower of Doom oldalára. Ez az információ egyébként másodpercenként villan fel a képernyő alján.

Nakérem, mi ugye a Tower of Doom egyszeri végignyomásával 100 körüliek lettünk, míg a Shadows of Mystara listájában ugyanúgy egyszeri végigjátszással 22 000, azaz huszonkét ezer körüliek. Felteszem a költői kérdést: hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy a játékosok 220%-a (asszem annyi) NEM JÖTT RÁ, hogy lehet a játék másik felével játszani.

Persze, lehet, hogy ez mindenkinek egyéni, szubjektív döntése volt ... lehet hogy a Capcom a hibás, hogy ennyire elrejtette ezt az opciót és valóban nem sok támpontot ad a különböző opciókra, na de akkoris: ekkore hibaszázalékkal nem dolgozhatnak. Nem is tudom kifejezni az érzéseimet ezzel kapcsolatban.

A játékot egyébként nagyon ajánlom mindenkinek, legközelebb valszeg szombaton fogok az esti órákban fent játszani és public-ra állított multiban csatázni. Eddig rajtunk kívül már két kósza kalandorral is találkoztunk, akik csak úgy bekapcsolódtak és emelték a jelenlétükkel az est fényét, szóval királyság.

Legnagyobb félelmem egyébként az volt a játékkal kapcsolatban, hogy a demoban nem lehetett a képet kirakni teljesbe és kicsit aggódtam, hogy kisablakban kell játszanom, de nem így lett, tehát örülök, mint Gulandro a szerepjátéknak. 4-esben egészen kellemes móka, bár a beállítható "háziszabályok" kicsit könnyűvé tehetik, de van nehézségi szint is ...

Egy érdekesség, ami nagyon tetszett: a menüben felvillanó információk szerint a Capcomnál anno olyan komolyan vették, hogy a D&D-ből készítenek játékot, hogy leültek rendesen asztalhoz játszani a papíralapú szerepjátékkal és "tesztelték" a játék ellenségeit, cselekményét, történetét. Érdekes játékalkalmak lehettek ...