Álló ováció fogadta a Ninja Theory munkáját, ami mellé bátran beállok, tényleg jól sikerült. A DMC után nem is vártam tőlük kevesebbet, nagyon bejött az a cucc, főleg a narratív oldala sikerült kiborítóan mocskosra, igazi pokoli dögöket kaptunk. Viszont arra, hogy van poklabb pokol, arra én sem számítottam. A Switch port teljesen tisztességes lett, így nem nagyon van miért halogatni a vásárlást, ha eddig nem történt volna meg. Az audióvizuális (de inkább audió) orgia tényleg odaver, TÉNYLEG fül-, vagyis inkább fejhallgatóval kell ezt játszani, nemhogy rengeteget ad hozzá, hanem ez a játék lényege. Kellőképpen rövid, legalábbis annyira, hogy a nyúlfarknyi ötletek éppen csak elkezdenek fárasztóak és unalmasak lenni, mire a végére érünk. A harcrendszert éri a krtikiák lényegi része. Mondjuk nem értem miért, tök fasza és élvezetes, ha pedig úgy nézzük, hogy egy sétaszimbe milyen klasszul implementálták a harcot, mint olyat, szerintem példaértékű. Ezen túl egy csőjáték, de a legeslegjobb fajtából és a legjobb értelemben. Hiányzott már egy ilyen koncentrált ÉLMÉNY a rengeteg open world és sandbox közepette. A Switch verzió kicsit recés, kis lassan tölt, de a miénk, amúgy hibátlanul tejesít a cucc. Pont annyival kap kevesebbet az, aki ezt választja, hogy még megkapja a "megérte" cimkét. KÉT, problémám akadt egyedül a játékkal, amik eléggé kihagyott ziccerek a sztoriban, egyben GIGANAGY SPOILER-ek, ezért a tovább mögé száműzöm őket.