Two Point CampusTeszt

Fast forward, bocsánat előre huszonpár évet az időben! Ha nem is egy kórházban, de ma már én is egy egyetemen dolgozok, belelátva különböző szintek működési rendjébe, úgyhogy keresve sem találhattam volna magamnak jobb elfoglaltságot a nyári szabihetekre, mint hogy a virtuális térben is hasonló dolgokkal vacakoljak a Two Point Campus játékmenetében.

Meglepő fordulatként most nem a diákéveket kell újraélni, inkább "akasztják a hóhért" jelleggel egy rektori szerepkörbe tesz minket a játék. Szerencsére a Two Point Campus nem megy a dolgok mélyére. Felületesen, kábé úgy mutatja be egy felsőoktatási intézmény működését, ahogy azt egy filmből elképzeli az ember. Ahogy az szórakoztató tud maradni. Stílus és vonalvezetés tekintetében a "Theme"-veteránokat is felvonultató Two Point Studios egyszerre modernizál és idézi az ősi élményt, így előrebocsátom, a jókedélyű nosztalgia és a feszesre hangolt friss játékmenet kombója teljesen lebilincselt.

Pedig egy kampuszmenedzsment számára az élet nem csak a vizsgajegyeken való kacagásból áll. Adott pénzkeretből gazdálkodva, különböző kampuszokon kell felfuttatnunk a tudás birodalmunkat a játékban oktatás, telephelymenedzsment és gazdálkodás szempontjából. Minél jobb a képzés és a kampusz, annál többen jönnek fizetős hallgatók. Minél jobb sulit akarunk működtetni, annál többe kerül a személyzet és a karbantartás. A balansz megtalálása és a profit természetesen itt is kulcs - de mellékes feladatok is akadhatnak (például diákok egyéni kérései). És adott helyzetekben milestone-okat is elérhetünk kampuszunk szintjének feljebb tornászásával, ami a berendezési katalógusunkat jelképező (és talán kicsit lassan szaporodó) Kudosh valutát is megtolja. Ezekkel lehet új tárgyakat megnyitni, és ahogy gondoltátok, a berendezés, az egyes hallgatók igényeinek maszatolása és követése majdnem Sims szintig kibontható a játék szövetéből.

És ennyi? Dehogyis, a játék kampánya pályáról-pályára kínálja az újabb és újabb bohókás elemeket. Kémek, lovagok, varázslók, sport, egészségügy, tudomány, zenei képzések és a kapcsolódó bulik... Fontos a tanulás, de valahol pihenni is kell. Érdekes a szakma, amit tanítunk, de higénia nélkül romlik a hangulat és a teljesítmény is. Befolyásoló tényező lehet például az időjárás, de izzadni a hitelfelvétel szüksége miatt is lehet. Amit el tudtok képzelni, az szinte minden megjelenik minimum egy-egy lehetőség vagy poén formájában. A képzési kurrikulák további tárgyakra és terepelemekre, szobákra, laborokra, helyiségekre bomlanak, feltéve, hogy van elég zsozsó a megvalósításukhoz. A mikromenedzsment egyes szintjeit ugyan hiányoltam a valós tapasztalatok alapján, de lehet ezek amúgy is a szórakozó gameplay rovására mentek volna.

Néhány kritika is kell, hogy illesse a britek fejlesztését, mert olyan nincs, hogy egy ennyire komplex rendszerbe ne csússzanak apró gondok. Például ott van az irányítás, ami Steam Decken és konzolokon hozza a Two Point Hospital szintjét, és végülis mindent lehetővé tesz, amit billentyűzettel meg egérrel kéne elérni... De én órák után is bénáztam a kijelöléssel, az oda-vissza váltogatással, a megfelelő pozícionálással. Sokszor inkább benyomtam egy időre a pause-t, csak hogy pontosan tudjam felvenni, letenni, kiválasztani azt, amit ki szerettem volna. Feltételezem ez PC-n akár menet közben is menne, szóval a gameplay-t, valamint az idő- energiaráfordítást befolyásolja az irányítás komplexitása. CAD-et is oktatok a valódi egyetemen, ahol dolgozok, gondolhatjátok mennyire tett jót az OCD-mnek a három díszvirágból a jobb szélső, amit a thumbstick-es kurzormozgatás miatt tettem fél pixellel odébb, mint ahogy szerettem volna...

De amúgy Decken is szépen fut a játék, el tudom képzelni, hogy a technikával konzolon sincs gond. 800p-ben 30-60 FPS között játszol a hordozható PC-n. A dinamikusan változó frame érték egyáltalán nem veszik össze a játékmenettel, és ezek mellett minden grafikai beállítás ki volt csutkázva. Röviden: nem ezzel a játékkal fogod megizzasztani a gazdasági vonatszerencsétlenség előtt bezsákolt bivaly gaming PC szettedet...

Bár a művészeti stílus kifogástalan a humor és a karakterábrázolás oldaláról, még egy érdekes hiányosságra figyeltem fel idővel. Amíg a kórházaknál teljesen elfogadható a kissé kockásfüzetre hajazó alapjrazok megoldása, azaz a technokrata, rácsokra alapuló beltér... addig egy kampusz ritkán olyan mint egy űrhajó belseje. Hiába változatos a kültér, ha belül az építészet egy szigorú grid alapú szobaszervezéshez viszonyul. Szerencsére ezt a belső berendezésekkel fel lehet dobni, de a játék első felében azért sok minden zárva van, később meg egy idő után kifulladnak a dekorokban rejlő újdonságok. El tudom persze azt is képzelni, hogy a konzolos portok miatt nem akartak ennél mélyebbre ásni a készítők...

A Two Point Campus egy varázslatos időkút, amibe csak úgy potyognak a percek és az órák - akárcsak egy vizsga előtti készülésnél. Csak itt épp az ember élvezi is, amit csinál. A menedzsment és a humor párosa most is nagyon jól működik, a játékmenet pedig sokrétű és sokáig fog majd újdonságokkal szolgálni. Bele se merek gondolni mennyi idő lehetett a rétegek összjátékát implementálni a készítőknek (és hogy mennyi ötlet maradhatott vágóasztalon). De az biztos, hogy a kórházasdi után a projektfeladat és az államvizsga is sikerült, a Two Point Studios pedig így egy újabb diplomát tehet fel a falra.