Redacted - a Callisto Protocol után szabadonTeszt

[Redacted] – Legkomolyabb szökésekbe’

A program kinézetére ugyan nem lehetett panasz, minden más aspektusa azonban a legjobb esetben is középszerűre sikeredett. A közelharcot a lövöldözéssel keverő mechanikák például meglehetősen fapadosnak érződtek, és nem is igazán illettek a túlélőhorror zsáneréhez, az ellenfelek közel sem voltak elég változatosak, és a narratíva se jutott túl a bevett toposzok puffogtatásán.

Ezek után aligha meglepő, hogy a játék mind a kritikusoknál, mind a pénztáraknál rosszul teljesített, annyira, hogy Schofield 2023-ban távozott is a fejlesztőcsapat éléről. Maga a Striking Distance Studios azonban a döcögős rajt ellenére sem fordult el a The Callisto Protocol univerzumától, és nemrég érkezett is tőlük egy ebben a világban játszódó spin-off a Redacted képében. És bár ez a mellékhajtás mind hangulatában, mind stílusában markánsan elüt az alapjául szolgáló alkotástól, a maga kategóriájában így is köröket ver arra.

A fent emlegetett eltérések már a főmenüben megmutatkoznak, ahol rajzfilmes, cel-shaded grafika és pörgős rockzene vár ránk, ez a színesebb-szagosabb atmoszféra pedig a teljes programra is jellemző. A Redacted története a The Callisto Protocol sztorijával párhuzamosan játszódik, azaz ezúttal is a Jupiter Callisto nevű holdján található Black Iron börtönbe látogathatunk el, ahol egy rejtélyes víruskitörés mind a rabok, mind az őrök nagyját őrjöngő mutánsokká változtatta. Mi a szerencsés túlélők egyikét alakíthatjuk ebben a káoszban, a célunk pedig annyi, hogy elérjük az utolsó mentőkapszulát, és kikeveredjünk ebből a pokoli helyzetből, kerül amibe kerül.

Azonban míg az eredeti játék ezt a sztorit abszolút komolyan adta elő, addig a spin-off egy pillanatig sem igyekszik a realisztikus vagy akár csak hihető utat járni. A kampányban egymást érik az őrültebbnél őrültebb karakterek, a próbálkozásainkat figyelemmel kísérő narrátornak minden lépésünkre akad egy szarkasztikus megjegyzése, a főbb eseményeket pedig roppant hangulatos képregények mutatják be. Maga a sztori persze így se lett valami nagy eresztés, de ez nem is baj, hiszen egyrészt a program választott zsánere se a történetközpontúságáról híres, másrészt az a kevéske narratíva, amit kapunk, bőven elég.

Amiből viszont nem sajnálták a fejlesztők az anyagot, az a játékmenet. A Redacted egy gyors tempót diktáló, izometrikus nézetet használó roguelike, ahol minden halál után a legelejéről kell kezdenünk a szökési kísérletünket, és ahol pár pillanat alatt fűbe haraphatunk, ha nem adjuk meg a kellő tiszteletet az ellenfeleinknek. A játékban a műfaj szabályainak megfelelően mindig egy félig meddig randomizált pályán kell keresztülverekednünk magunkat, az egyes próbálkozások során összegyűjtött nyersanyagokat pedig a halálunk után visszavihetjük egy központi „bázisra”, ahol különféle permanens fejlesztésekre válthatjuk őket, ezzel is megkönnyítve a későbbi próbálkozásainkat.

A legfőbb csavart a klasszikus roguelike formulán itt a riválisok beemelése jelenti. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy sosem egymagunk próbáljuk elérni az utolsó mentőkapszulát, hanem mindig lesz pár arc, aki velünk párhuzamosan rohan az űrkikötőbe. A versenyfutás állását a képernyő alján követhetjük nyomon, ha pedig túl sokáig piszmogunk az egyes szobák kitakarításával, akkor simán előfordulhat, hogy bár életben maradunk egész végig, mégis bukjuk a menekülést, hiszen valaki megelőz minket. A riválisainkat lehetőségünk van különféle módszerekkel hátráltatni, és ők is megtehetik velünk ugyanezt, sőt, ha elég közel kerülünk hozzájuk, akkor össze is csaphatunk velük, idejekorán véget vetve a menekülésről szőtt álmaiknak. Nem egy túl bonyolult rendszer ez, azt meg kell hagyni, de cserébe teljesen működőképes, és fel is dobja egy kicsit az alap roguelike receptet.

Ami az összecsapásokat illeti, a Redacted a The Callisto Protocolhoz hasonlóan a közelharcot keveri a lövöldözéssel, de mindezt megfejeli egy villámgyors kitéréssel és egy teljesen haszontalan rúgással is, valamint a mixhez hozzáadja az eredeti programban is felbukkanó GRP kesztyűt, amivel a távolból taszigálhatjuk az életünkre törő mutánsokat. Ez a gyakorlatban egy meglepően mély harcrendszert eredményez, ami már eleinte is kézreálló, onnantól pedig, hogy igazán kiismerjük, nagyon látványos pusztítást tudunk majd okozni minden egyes szobában.

Ami még szintén érdekesség lehet, az az, hogy a Redacted sok helyen javítja a The Callisto Protocol hiányosságait. A legfeltűnőbbek ezen a téren alighanem a különböző szörnyetegek: már a mezei mutánsok is jóval izgalmasabbak, mint az eredeti játékban voltak, a bossoknál pedig ég és föld a különbség. Hogy mást ne mondjunk, itt rögtön több főellenfelet is kapunk, nem csak abba a kétfejű ocsmányságba futunk bele egymás után négyszer, ráadásul ezeknek az új rémségeknek a mozgáskészlete is fantáziadúsra és egyedire sikeredett. Emellett az elérhető fegyverek és ruhák száma is megugrott, így ezen a téren se panaszkodhatunk.