Rally Arcade ClassicsTeszt

Mindkettő véleményes, bár azért annyi pozitív van ebben a csúnya EA fondorlatban (Shame on you, EA!), hogy idén májusban a WRC játékok jogai visszakerültek a francia NACON csoporthoz, akik a Kylotonn-nal a hónuk alatt 2015 és 2022 között szállították az évről-évre szépen fejlődő epizódokat. Ez mindenképp bíztató, de egyrészt: a következő hivatalos reboot csak 2027-ban lesz esedékes (2027-2032-ig húzták be a licenszt), másrészt nem pótolja a britek legendás műszaki megoldásait, amellyel a kilencvenes évek óta gyakorlatilag szinte minden epizóddal képesek voltak újra és újra trónfosztani. Legalábbis a ralijátékok elemi részecskéjének számító fizikai megvalósításban mindenképp.

Szerencsére azért nem kell túlságosan mélyre túrni, ha ralijátékot (vagy annak kinéző árkád simcade-t) kellene ajánlanunk: egyrészt a CM-féle 2023-as EA Sports WRC még aktív és a Dirt Rally 2.0 / WRC Generations duó is megállja a helyét a Tier 1 kategóriában, ezek azért egész jó játékoknak számítanak még a fanatikusok közt is. A lyukakat manapság azonban olyan wannabe casual funcade versenyjátékok teszik ki, amelyen szándékosan az élményautókázásra mennek rá, csak épp magukra húzzák közben a terepen csapatás saras köpenyét is. Egyikük a driftelés nirvánájában lubickol (Art of Rally), másikuk ingyenes közösségi tartalmakkal igyekszik vonzóbbá tenni magát, ahogy pl. a RallySimsFans csoport által gondozott Richard Burns Rally újragondolása, esetleg az Assetto Corsa rally szakaszai teszik. Aztán vannak azok, akik a nosztalgiafaktorra gerjednek - már ennek a szubzsánernek is megvan a rali-alternatívája a Rally Arcade Classics képében, amelyet a spanyol NETK2Games készít és egy nagyobb update következtében ugrott fel a kipróbálásra váró játékaim sorába.

A Rally Arcade Classics elsőre nem kínál sokkal többet, mint amit mutat: néhány perces menetek, ha épp arra van időd, a ‘90-es és korai kétezres évek ölelte múltidézésben. A végtelenül egyszerű és fapados menürendszer kellemes, tényleg néhány perces, vagy félperces etapokat takar - böksz, böksz, zéró töltés és már számol is vissza az óra, aztán túrhatod az aszfaltot (vagy amit akarsz). A kocsik egy-az egyben a klasszikus vonalat képviselik, bár azért némileg csorbít az élményen, hogy eleinte csak és kizárólag a V4-es autókkal nyomathatod (végtelenül vánszorgó vén verdák), mert a játék ragaszkodik a karriermód rookie szintjéhez, ami szinte sértő lassúsággal vonakodik a nem túl acélos teszten keresztül átadni az első karrierosztály kapuját nyitó licenszkulcsokat. Mivel a RAC abszolút a budget kategóriában indul, hivatalos járgányokról ne is álmodjunk, persze simán felismerhetőek az egyes minták és egyébként is: a legtöbb ralijátékban is ugyanúgy a Peugeot 206, vagy valamelyik hasonló kategóriájú kitcar az első lezúzásra ítélt jelentkező. A kitartásunkat egyébként negyvennél is több legendás raliklasszikussal díjazza a játék, így a Mitsubishik, Subaruk, Toyoták (hasonmásai) ugyanúgy felbukkannak majd a rostán, ha elég pénzmagot harácsolunk össze a jutalomból.

Szakavatott szemek rögtön kiszúrhatják, hogy tartalomból látszólag amúgy akad bőven, de a változatosság viszonylag gyorsan repetitív versenyzésbe csap át: irdatlan sokféle scenario létezik, de az assetek száma eléggé limitált. Hamar kilóg a lóláb, hogy a bődületesnek tűnő variáció viszonylag sok ismétlődő tracket tartalmaz annak ellenére, hogy az eventek száma egyébként abszolút elégséges, néhány ligát megnyitva azért változatos versenyeken is indulhatunk. A fájdalmas inkább az, hogy a kevésbé tetsző feladatokat is végig kell keccsölni, hogy hozzáférjünk egy jobb kocsihoz, vagy pályaszakaszhoz, ez pedig kicsit keresztbeüti a látszólagos pickup’n play sugallatot, ami az elsődleges cél lenne.

A játék maga amúgy teljesen decens teljesítményt nyújt: megfelelő részletességgel fut, viszonylag gyengébb hardveren is jól mutat, sőt! Decken is tökéletes framerate-t produkál, az optimalizáció sem rossz. Ne várjon senki sem UE5-ös grafikai részletességet, ahogy a videón is látszik, a RAC egyfajta tisztított, effektekkel és modern filterekkel ellátott ezredfordulós játék, amely kiválóan játszható egyébként billentyűzetről is révén, hogy inkább árkád autóverseny, mint simcade. A kocsikat mindazonáltal jól lehet csúsztatni, de kissé súlytalanok, és az erőtöbblet sem érződik rajtuk annyira, viszont emiatt abszolút kezdőbarátnak nevezhetjük, leszámítva a pályamenti beakasztós tereptárgyakat. Előfordul azért, hogy az intenzív kanyarokkal tűzdelt szakaszokon az autók irányítása lassúvá és nehézkessé válik, ez pedig rányomja a bélyegét a játékos teljesítményre is. Még jó, hogy a fapados menünek köszönhetően villámgyorsan navigálható az egész játék, két-három mozdulattal gyakorlatilag újra a rajtrácsra tesz - nincsenek töltési idők, végtelenül fluid a folyamat... csak hát mindvégig az volt az érzésem, mintha egy mobilra szánt játékkal játszanék, amelyből hiányzik a futtató platformok által nyújtani képes részletgazdag megvalósítás.

A fentieket és az átlagos, néhol már frusztráló hanghatásokat leszámítva ez a három spanyol fejlesztőt számláló indie cím tényleg a szórakozást és az élményt helyezi előtérbe: ha esélyt adsz neki, kinyílik Pandora szelencéje és tonnányi opcióval próbál lenyűgözni. A fentebb is taglalt License-alapú karrier árnyékában a Tour mode-ban driftelhetünk, vagy versenyezhetünk az óra ellen, de akár árkád rajtrácsokra is felmászhatunk. A Rally mód négy valós régió számtalan versenyét takarja különböző nehézségi szintekkel, de elérhetőek heti és havi események, kihívások, sőt! Multiplayer is, bár a RAC alapvetően single-specifikus cím, érdemes inkább offline szidni a butácska és néhol igencsak erőszakos AI-t, már ha épp találkozol vele. A NETK2Games egyébként szépen patchelgeti, javítgatja a játékot: nemrégiben például elérhetővé vált a manuális váltók használata, amellyel jóval nagyobb hatást gyakorolhatunk a kocsi viselkedésére, javítottak a leaderboardon és az UI kialakításon, van már friendlista opció követhető teljesítményekkel, és így tovább.

Az igazat megvallva ez a játék egyáltalán nem tartozik a zsánerjeim közé: nincs benne realisztikus autó fizika, sem szimuláció, vagy motor- és futómű konfigurációs lehetőség, sem csapatmenedzsment, de még WRC Championship versenyek sem: semmi, amiért úgy igazán tudnám szeretni. Viszont sokat elmond róla, hogy órákra képes volt lekötni a maga egyszerű szórakoztató mivoltával és azzal, ahogy visszanyúlt az ezredforduló környéki játékokhoz, ahol anno az első szárnypróbálkozásaink történtek a Sega Rally-val, a Screamer Rally-val, az első 3D gyorsítós Colin McRae Rally-val, vagy a Ralisport Challenge-el. Mintha csak tudta volna, hogy akkor és ott semmi másra nem volt szükségem.