Quarantine Zone: The Last CheckTeszt

A Jerevánban található Brigada Games legújabb alkotása nem kínál zsákbamacskát, és pontosan azt nyújtja, amire a címe alapján számítanánk tőle. A Quarantine Zone: The Last Check egy zombiapokalipszis kellős közepén játszódik, mi pedig egy névtelen katonát alakíthatunk benne, akinek az a hálátlan feladat jut, hogy válogassa ki a fertőzött túlélőket az egészségesek közül. Ez azonban még nem minden, a civilek menedzselése mellett ugyanis arra is oda kell figyelnünk, hogy a támaszpontunk ne fogyjon ki az élelemből vagy épp a generátor működtetéséhez szükséges benzinből, továbbá a zombivírussal kapcsolatos kutatások levezénylése, és a komplexum védelme is a mi felelősségünk.

Azonban számtalan apróbb munkakör ide vagy oda, a Quarantine Zone: The Last Check lényegét egyértelműen a túlélők vizsgálata jelenti, ami a Papers, Please játékmenetéhez áll talán a legközelebb. A folyamat részeként a civilek minden reggel felsorakoznak a támaszpontunk elé, mi pedig egyesével behívjuk őket a szögesdrót szerencsésebb oldalára, és megvizsgáljuk, hogy minden rendben van-e velük. A tüneteket háromféle kategóriába sorolja a játék: vannak az olyan ártatlan jelenségek, mint a véraláfutás vagy a sárgás szemfehérje, vannak a gyanús sérülések, mint a hurutos légzés vagy az összevagdalt bőr, és vannak egyértelmű nyomai a fertőzésnek az irreálisan magas láztól kezdve egészen a nagy klasszikus zombiharapásig.

A diagnosztika után természetesen arról is döntenünk kell, hogy mi legyen az adott túlélő sorsa. Ha minden rendben, beengedhetjük a táborba, ha viszont aggasztó tüneteket találunk, akkor érdemes vagy karanténba helyezni, vagy egyszerűen likvidálni őket, így szavatolva a támaszpont biztonságát. Nem árt azonban észnél lennünk: az ártatlanul kivégzett civileket a játék pénzlevonással bünteti, plusz ötnaponta érkezik egy katonai konvoj is, amire ha nem tudunk elég egészséges túlélőt felpakolni, akkor a feletteseink alaposan átgondolják, hogy maradhatunk-e a jelenlegi pozíciónkban…

Mindez egy egyszerű, de élvezetes játékmenetet eredményez, ahol egyre több és több vizsgálati módszer áll rendelkezésünkre, de cserébe egyre több és több lehetséges tünetet kell kiszúrnunk. A kampány elején még egyszerű szemrevételezéssel tudjuk csak megállapítani, hogy kinek mi baja, ahogy azonban haladunk előre a sztoriban, előkerülnek majd a hőmérők, a szkennerek és a hordozható röntgenkészülékek is. Igaz, a túlélők folyamatos vizsgálata egy idő után monotonitásba csaphat át, ám ezt feledtetheti velünk a tudatunk hátuljában az az alattomos gondolat, hogy mi van, ha pont most nézünk be valamit, és pont most engedünk fertőzöttet az egészséges menekültek közé. Plusz annak is van némi bája, amikor valaki a világ legnagyobb zombiharapásával az arcán besétál a támaszpontra, és közli velünk, hogy bízhatunk benne, neki aztán kutya baja.

Amikor pedig nem azokat vizsgáljuk, akik esküdöznek, hogy már a járvány kitörése előtt is kétszázas volt a pulzusuk és elhalt a fél karjuk, akkor se fogunk unatkozni. Ahogy korábban már előkerült, a túlélők ellenőrzése mellett a bázis menedzselése és védelme is a mi feladatunk lesz. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy egy egyszerű kis áttekintő képen tudjuk ellenőrizni és utántölteni a készleteinket, valamint a barakkok, őrtornyok és egyéb épületek fejlesztését is itt rendelhetjük el a túlélők kimenekítéséért és a fertőzöttek likvidálásáért kapott pénzből. Ha pedig támadnak a zombik, akkor egy állig (vagy rotorig) felfegyverzett drónt vezényelve vághatunk rendet köztük, gépágyúval és aknavetővel rugdosva vissza a feltámadt holtakat a nemlétbe.

Mindez elméletben jól hangzik, a gyakorlatban azonban rá fogunk jönni, hogy a túlélők vizsgálatán túl a Quarantine Zone: The Last Check mindegyik aspektusa nagyon felszínesre sikeredett. Bázisunk működtetése például nem igényel semmiféle gondolkodást. Készleteinket gyakorlatilag bármikor maximumra tudjuk tölteni, hiszen nem drágák, az egyes épületek fejlesztési fái pedig majdnem teljesen lineárisak, így itt se kell soha elfilóznunk azon, hogy milyen extrákat szeretnénk feloldani. Hasonló cipőben járnak a drónos részek is. Először még jó érzés forgócsöves gépágyúval az élőholtak tömegébe kaszálni, de hamar rá fogunk jönni, hogy ezek a szegmensek lényegében a modern katonai lövöldék AC-130 szakaszainak erősen felvizezett és lebutított verziói, avagy bázisunk megvédése annyiból áll, hogy egy fekete-fehér képen kattintgatunk távoli, pirossal kiemelt célpontokra, és ennyi.

A Quarantine Zone: The Last Check nem egy tökéletes játék, de azért a felejthető kategóriától is messze áll. Az alapötlet ügyesen bolondítja meg a munkaszimulátorok alzsánerét, a túlélők átvizsgálása és az egyes tünetek dokumentálása pedig bőven le tudja kötni az embert, főleg akkor, ha minden egyes esetben igyekszik lelkiismeretes munkát végezni. Egyedül a felszínes bázismenedzsmentért és a hasonlóan kidolgozatlan akció szakaszokért kár, azonban ha ezeken a hiányosságokon túl tudjuk tenni magunkat, akkor jó eséllyel nem fogunk csalódni a Brigada Games alkotásában.

PLATFORM PC KIADÓ DEVOLVER DIGITAL FEJLESZTŐ BRIGADA GAMES MEGJELENÉS 2026. január 12. ÁR 20 Euró