![[Teszt] Humankind](/~thumbnail/humankind.jpg.cvsak.k.article-00-17-g4.1jl9a23.jpg)
Már a képek és videók alapján is elég egyértelmű az elképzelés: riválist teremteni a műfajban egyeduralkodó Civilization szériának, csak mindezt az Amplitude Studios emblematikus, Endless sorozatának csomagolásában. A próbakör óta eltelt egy hónap tanulságaival kiegészítve végül ítélet született az Emberiség ügyében.
Például nem egy konkrét civilizáció bőrében vagyunk hivatottak világuralomra törni, hanem hét különböző érában más és más kultúrával. Ez mind működésében, mind vizuálisan állandó és kötelező változást jelent. Furcsa lehet, és a képzeletbeli nemzeti identitás kárára megy ez a mechanika, cserébe azonban több lehetőséget biztosít az alkalmazkodásra, vagy épp a stratégia módosítására. A passzív bónuszokon túl egyedi célokat és aktív képességeket is jelent, ami szintúgy egy kellemes plusz a Civilization-höz képest. Az Endless sorozathoz hűen ezúttal is a FIMS (Food, Industry, Money, Science) rendszer az alapja mindennek. Itt nincs nagy meglepetés: egy város helyi adottságaitól függően lehet egyikben vagy másikban kiemelkedő. Ennek ellenére a min-maxolás helyett hosszútávon célravezetőbb a kiegyensúlyozott fejlesztés. Nem egyértelmű, hogy szándékos e, de a négy erőforrás közül a kaja, és az ezzel szorosan kapcsolatos populáció igényelte messze a legtöbb odafigyelést. Különösebb specializáció nélkül ugyanis az első kampányom végére mindenből rengeteg felesleg lett, míg az étel és a populáció menedzselése végigkísérte az egész játékot. Mindezt úgy, hogy szinte minden érában agrár beállítottságú kultúrát választottam.
A második legszembetűnőbb különbség a harcrendszerben van. Igaz, hogy a Civilization-höz hasonlóan hexagonális alapon mozgó katonai egységeket látni, az összecsapássokkor azonban (a létszámtól függően) akár több tucatnyi mezőt is kitöltenek, a csatatér pedig ennél is nagyobb lehet. A jó oldala, hogy így jóval több lehetőség van a taktikázásra (pl. harapófogó manőverre, vagy a domborzat kihasználására), a rossz oldala viszont, hogy nagyobb létszámú seregek esetében annyira kaotikus és időigényes tud lenni, hogy ez sokszor az automatikus csaták felé tolja a játékost. Az AI ilyen téren decens, bár az instant csaták rendre rosszabb kimenetelt produkáltak nálam, mint a manuálisak.
És ha már AI: túl nagy kihívásról egyelőre sajnos nem tudok beszámolni (ahogy nehézségi fokozatok sincsenek… még). Igaz, hogy a diplomácia egy mélyebb rendszert sejtet a nagy riválishoz képest, a mesterséges intelligencia úgy nagy általánosságban nem elég agresszív, és / vagy túl könnyen lekenyerezhető. Nagyjából 10 óra játékidő, és az 1.0 előtti állapot azonban értelemszerűen nem ad érdemi képet a helyzetről, ilyen téren tehát egyelőre még nem törnék pálcát a Humankind felett. Ugyanígy óvakodnék a vallási, városok stabilitási, és a környezetszennyezési rendszer minősítésétől. Egyiknek sem volt nagy hatása az első kampányomra, de ennek számtalan oka lehet. Jobban frusztrált, hogy egyelőre nyerni sem sikerült. Ugyanis az elvileg kulcsfontosságú éra pontok felhalmozásával egy utolsó és új objektívát tűzött ki a játék: végtelen számú kör után enyém a babérkoszorú. Lehet ez valami Endless poén, ami vélhetően az 1.0-val már javítva lesz, de a próbaköröm ide futott ki.
Mindenesetre a mai napon megjelent, tehát aki nem hiszi, az mostantól minden további nélkül, akár a Game Pass keretein belül is utánajárhat. Az viszont biztos, hogy mind fejlesztői, mind játékos oldalról időre van szükség, hogy a valódi potenciálját felfedje.
Egy hónappal később...
Miután egy összetett 4x játékról van szó, ennyi időre mindenképp szükség volt, hogy jobban kirajzolódjanak a pozitívumok és negatívumok egyaránt. Elöljáróban annyit, hogy a próbakörös véleményem lényegében nem változott, de azért nem árt átfutni, hogy ezalatt az idő alatt mi került a felszínre.
A diplomácia és kereskedés rendszere továbbra is az egyik legjobb a műfajban. Utóbbi már csak azért is fontos, mert a játék (számomra érthetetlen módon) az egyedileg kreált kampányokban sem engedi a ritka nyersanyagok előfordulásának beállítását. Pontosabban a pálya méretéhez köti ezt a faktort, ami később bonyodalmakat szül. A döntés mögött ésszerű ok lehet az, hogy a játékost a diplomáciai útra terelje, hogy a rengeteg fejlettebb vagy egyedi egységhez és építményhez csak ilyen (vagy ultra agresszív, militáns) úton jusson hozzá. A gyakorlatban azonban simán előfordulhat, hogy a random generálás miatt egy közepes, vagy akár nagyobb pályán se lesz olyan nyersanyag sehol a kerek Földön, amire szükség lenne a flancosabb dolgokhoz. Tetézi a bajt, hogy ez rendre egy kampány második felében derül csak ki biztosan, tehát aki tényleg mindent látni akar, annak a legnagyobb pályát kell generálnia, aztán reménykednie. Hatalmas öngól design terén, viszont könnyen javítható.
Mint korábban említettem, a vallás és a környezetszennyezés elég súlytalan mechanikának tűnt anno, és ez sajnos máig sem változott. A vallás egyetlen gyakorlati haszna, hogy a war support értéket tudjuk manipulálni. Ami amúgy egy klassz ötlet, mert egy újabb réteget ad a háborúzáshoz, és annak politikai következményeihez. Nem mintha hiányozna a Civilization 6 pepecs, vallási egységekkel operáló párhuzamos háborúja, de ennél azért többre számítottam. A környezetszennyezés (vagy ha úgy tetszik, -védelem) már egy jóval ígéretesebb téma, azonban a matekot nem gondolták át alaposan, és egyelőre inkább érződik egy lóhalálában beletuszkolt fícsörnek. Jelen állás szerint a szennyező fejlesztések többsége nem ad elég csábító pluszokat ahhoz, hogy egyáltalán érdemes legyen foglalkozni velük. Úgy gondolom, hogy a népnevelési célzaton túl még játékként is jobb lenne, ha példát venne a való életről, és sokkal súlyosabban varrná a játékos nyakába ezt a problémakört, aminek egy bizonyos érától kezdve már eleve elkerülhetetlen kihívásnak kellene lennie.
Utolsó szívfájdalmam, hogy nincs mód a gyorsaság konfigurálására. Az erre vonatkozó beállítás ugyanis csak azt szabályozza, hogy egy kampánynak hány kör után legyen vége, nem pedig azt, hogy egy-egy fejlesztés vagy gyártás hány körbe kerül. Első nekifutásnak nem olyan égető gond, az újrajátszhatóságra viszont komoly csapást mér ez a hiányosság. Ahogy az is feltűnt, hogy a fejlődés lépcsőfokai elég egyenetlenek, így például egy nagy méretű pályán sokkal nehezebb a kezdet, a nagyjából iparosodási érától kezdve pedig túl könnyű lesz a játék. Ez részben a fame és influence pontrendszer sajátosságából adódik, mindenesetre ez sem tűnik javíthatatlan hibának. Az AI jól skálázható, és néhány kiskapu abuzálásától eltekintve még a veteránoknak is kihívást tud nyújtani.
A verdikt tehát ha árnyaltabb is lett, esszenciálisan ugyanaz: egy korrekt új szereplő a 4x műfajban, amiben ott a potenciál, hogy a nagyok közé emelkedjen. Az Amplitude Studiost ismerve el is fognak követni mindent, hogy a visszajelzésekre hallgatva a jó irányba terelgessék a Humankindot, ehhez azonban minden bizonnyal nem hetekre, sokkal inkább hónapokra, vagy évekre lesz szüksége.