The Pathless

dracoo2020.11.27. 23:10

Úttalan utakon lépdel, oson, repül az utolsó vadász, mígnem rátalál a sasra, egyben önnön magára - s közben szebbé, jobbá varázsolja környezetét, megszabadítván a szigetet a gonosz Godslayer pusztító, tüzes és sötét megalomániájától. A Giant Squid (Abzu) legújabb alkotása ismét művészi látvánnyal és muzsikával kényezteti az arra fogékonyak érzékeit, minden porcikájából kellemes nyugalmat áraszt. A stúdióalapító Matt Nava művészeti vezető (https://mattnava.com/) munkássága jól ismert és elismert, most sem hazudtolja meg magát. Noha a The Pathless egyes elemeiben hasonlatos ugyan a Shadow of the Colossus-hoz, vagy akár a Zelda BotW-hoz, leginkább saját őseire (Flower, Journey, Abzu) hajaz, azok örökségét fűszerezi meg kis akcióval, már-már ritmusjáték elemeket keverve a logikai platforminghoz. A zenei aláfestés pedig hasonlóan színvonalas, Austin Wintory (https://www.austinwintory.com/) ezúttal is remekel.

A játék neve árulkodó, ugyanis a sziget monumentális kiterjedéssel rendelkezik, elveszni mégsem fogunk rajta még így, kijelölt utak nélkül sem. Színpompás mezők, hegyek és fennsíkok között barangolva a Pathless szinte észrevétlenül fogja a kezed és vezet, tanít meg az alapvető logikára, hogy pár perc után szabadon engedhessen. A környezet a stílusos látványon felül egyedi, gondosan megtervezett, úgy képes a helyes irányba terelni bennünket, hogy bőséges teret hagy a mellékes tartalmaknak. Rögtön észrevehető, hogy valami nincsen rendjén az idillikus helyszíneken. A terepet ellepték a furcsa, mindentlátó szemek rombuszforma papírsárkányokon, tüzes, sötét energia övezi az alkalmi romok mélyén (vagy magasában) bújó talizmánokat. Kalandunk a sas megtalálásával veszi igazán kezdetét, ekkor megkapjuk fő feladatunkat is: a Godslayer által megfertőzött négy bestia megtisztításával visszaállíthatjuk a természet rendjét, eljutva a végső összecsapás helyszínére, a lebegő szigetre.

A Pathless lehengerlő (audio)vizualitása persze mit sem érne a megfelelő irányítás nélkül, szerencsére ebből a szempontból is minden a helyén van. Karakterünk kezelése egyszerű és kézre álló, nincs túlbonyolítva, valamint a kamera sem gördít elénk akadályokat. Tulajdonképpen három alapvető képességünk van. Az ugrás, ami a sasunknak hála később többszörös „ugrás“ és levegőben siklás lehetőségével párosul. A lövés, ami jórészt szinte automatikus célzás mellett történik, ezzel adva az említett ritmusjáték-érzetet. Az újra és újra energizálódó rombusz-szemeket eltalálva energiánkat (stamina?) tölthetjük fel, amivel az előretörés (dash) képességet használhatjuk. Kombináljuk őket és máris irdatlan tempóban vágunk át a hatalmas területeken, ugrunk szédítő magasságokba. Megtehetjük, hiszen a stílusra jellemzően nincsenek ellenfelek az utunkban, meghalni sem fogunk. Kicsit ferdítettem, a négy plusz egy boss-csata kivétel, viszont ezek fázisokra bontódnak, így, ha valami félresikerül, csak a fázis elejére dob vissza minket a program.

Minden szekvencia a pályán elhelyezett három toronnyal kezdődik. Ezekben kell a ékköveket megtalálni és különféle furfangos módszerekkel megtisztítani. A Pathless igazán ezekre a környezeti logikai feladványokra épít, ahogy egyre jobban kitapasztaljuk a lehetőségeinket, úgy találjuk szembe magunk nehezedő puzzle-ökkel. Szerencsére a feladványok eléggé megengedőek az ügyességünket tekintve, nem kell hajszálpontos célzással bajlódni például, amikor több kőkarikán lövünk át a célpontra, vagy egy fáklyát gyújtunk meg nyilunkkal egy másikról. Mászni nem fogunk, csak ugrani, és itt is, nem szükséges hajszálpontosan kicentizni a távokat, magasságokat, minden szinte ösztönösen adódik. Ami nagy elismerés részemről az alkotóknak, hiszen rengeteg munka egy ilyen simulékony, flottul működő rendszert összerakni, nekik pedig, megjegyzem nem először, sikerült. És mindig biztosak lehetünk benne, hogy az adott akadály bevételéhez minden eszközt rendelkezésünkre bocsájtottak.

Amint mindhárom torony aktív, belevethetjük magunkat a boss-csatába, ami először két, a későbbiekben több fázisra bontottak. (Ha még a tornyok előtt próbálunk beosonni a tűzviharba, pórul járunk és a sasunk jajveszékelését követve kell őt megtalálnunk, megmentenünk a veszélytől, sőt, alaposan le kell simogatni róla a hamut, ami külön aranyos momentum, jobban kötődünk utána szárnyas barátunkhoz.) Elsőként egy rendkívül látványos és vérpezsdítő hajszával indul a hirig, ahogy a vadat üldözzük, majd megfékezzük a rajta éktelenkedő szemek kiiktatásával. Átváltunk egy arénaharc jellegű összecsapásba, ahol már nem a tempó számít, hanem az, milyen ügyesen kerülgetjük a támadásokat, illetve tudunk ellencsapásokat kiosztani. Ezek a harcok a lángoló helyszíneken hihetetlenül látványosak, szinte érezzük a hőt a képernyőn keresztül. Végezetül sikerül legyőzni a vadat, sasunk egy utolsó rohammal letisztítja a gonosz rontást róluk, minek következtében az adott helyszín új életre kel, visszaváltozik egykori pompájába. A negyedik boss után pedig jöhet a főellenség, Godslayer maga, nehezebb, mint az eddigiek, de alapvetően ugyanaz a harc lényege. Míg végül, öt-hat óra kikapcsolódás után elnyerjük jutalmunkat, visszaállítottuk a rendet és nyugalmat a szigeten, és egyfajta nyugodt, jóleső fáradtsággal nézzük a képernyőn sorjázó neveket.

Mondanom sem kell talán, de nekem kimondottan tetszik a Pathless, talán jobban is, mint anno a Journey, vagy az Abzu. Azoknál valamivel hosszabb is, különösen akkor, ha minden apró zugot felkeresünk a helyszíneken, az összes elhullott lény kristályosodott emlékeit elolvassuk. És néha megállunk pusztán azért, hogy a látványban gyönyörködjünk, a dallamokat hallgassuk. Nagyon szeretem a feladványokat is, megoldásuk soha nem volt túl nehéz, és csodálatosan sikerült őket a játékterepre helyezni, szinte már szerves részei a környezetnek. Mégis, ha kötekedni szeretnék, megtehetem: a sztori valahogy túl sablonos (vagy talán elkoptatott?) volt, nem nyújtott igazán olyan meglepetést, amit vártam volna. Tudjátok, amikor már játék közben érezni, hogy itt valami különlegessel van dolgunk. Hiányzott-e? Nem tudom. A program jóleső kikapcsolódást nyújtott, végtére is ez a célja. És bár majdnem kétszer olyan hosszú, mint nemes elődei, akár több időt is szívesen töltöttem volna vele - dícséretes, hogy a Pathless, hála az élvezetes játékmenetnek és kitűnő irányításnak végig kitartott, nem ült le menet közben. Ajánlani mégis csak azoknak tudom, akik szerették műfajtársait, a Journey-t, Flower-t, Abzu-t. Mivel ízlésről is felesleges vitatkozni, megértem, ha valakit taszít az alkalmazott művészeti stílus. Azonban, mint videojáték, önmagában is megér egy nyolcast. Ha meg bejön, amit látsz, akkor eldöntöm: ∞/10

Pontosan
Platform: PS4 (tesztelt), PS5, PC, iOS
Kiadó: Annapurna Interactive | Fejlesztő: Giant Squid
Megjelenés: 2020. november 12. | ár: 40 EUR

Humankind: avatárok és MI-k

A PC-s grand stratégia részleteiről fed fel friss dolgokat a legújabb fejlesztői napló.

9 órája

Games with Gold: februári kínálat

Egy egészen kellemes kínálat. Egy egészen kellemetlen áremelés mellé. Egy biztos: nem most válik ingyenessé a GOLD szolgáltatás. Sőt.

15 órája
18

The Medium: 9 rejtélyes furcsaság

Ha a Maw hátborzongató jelenlétét nem is érezzük egyelőre a hátunk mögött, a marketing anyagok elől már most sincs menekvés.

21 órája
2

Olija: történet a pixelek mögött

A Devolver Digital egy pixelart gyöngyszemet csapott le a Sony indie részlegének kezéről? Pár nap múlva kiderül!

23 órája
5

Sherlock Holmes: Chapter One

Hey, Detektívek! Csak egy tipp: a Frogwares hangulatos videó formájában válaszolja meg az eddig felmerült kérdéseiteket.

23 órája
1

Resident Evil Showcase

Nézzük csak: Resident Evil Village kedvcsináló. Előző generációs verziók. Megjelenési dátum. Gameplay villanások. Na meg exkluzív próbakör!

1 napja
44

Destruction AllStars: bemutatkozik a mezőny

Hősök. Ikonok. Legendák. A bajnokság résztvevőit az egész világ ismeri, szóval ideje, hogy mi is vessünk egy pillantást a színes társaságra.

1 napja
7

Apex Legends: komolytalan őrület

Kirobbanó előzetesen az új szezon.

1 napja
1

Team Ninja: tervek a jövőre

Lehetséges Nioh folytatás, Ninja Gaiden hírek, open world játék. Ezek vannak a stúdió tarsolyában.

1 napja
1

Odabenn: a magyar hangjátéksorozat

A hatvanas/hetvenes évek klasszikus rádiójátékait idézi meg modern köntösben az új magyar kezdeményezés. Hallgassatok bele!

1 napja
2

Új játékokon dolgozik a Valve

De hogy pontosan miken, arról természetesen most sem tudtunk meg részleteket.

1 napja
15

Curse of the Dead Gods: konzolos megjelenés

Unod a görög isteneket? Itt az új roguelike kaland egy folyton változó sötét templommal, csapdákkal és szörnyekkel.

1 napja
2

Encodya: euro point and click Neo Berlinben

Cyberpunk stílus, egy árva kislány és egy robot - vajon mi kerekedik ki ebből?

2 napja

Norco: új kaland a Raw Fury-nál

Furcsa sci-fi kalandjáték, bizarr, ámde méregerős hangulattal. Éljen a dolgok különös mivolta!

2 napja

A The Medium: Marianne képességei

A Bloober Team legújabb horrorjátékának különleges képességekkel rendelkező főhősnője megmutatja mire is képes. A PC-s hardverigényről is be tudunk számolni

2 napja
12

Atomic Heart: RTX bemutató

Látványos RTX és DLSS erődemonstráció a Mundfish és az NVIDIA együttműködésének hála. Megjelenési dátum mondjuk továbbra sincs.

2 napja

Project: MARA és a realizmus hajszolása

A Ninja Theory videónapló sorozatának harmadik felvonása a kísérleti projekt mögött megbújó technológiával foglalkozik.

2 napja
1

Curved Space: bejelentés

Egy klasszikus formula újragondolása. Avagy old-school twin-stick lövölde készül egy kanadai házaspár otthonában.

2 napja

Balan Wonderworld: érkezik a demo!

Alig egy hét múlva masszív főpróbát tart a Sonic the Hedgehog alkotóinak színes társulata. Lássuk mi vár minket a függöny mögött!

2 napja
2

A Generáció Igazolatlan Hiányzói

A nyolcadik konzolgeneráció lezárása után úgy gondoltuk érdemes lehet óvatosan megemelni a szőnyeg szélét és megnézni mit sepert alá az elmúlt pár évben a videojáték-ipar! Jelentjük az igazolatlan hiányzókat!

3 napja
32