Bevallom, annak ellenére, hogy az elmúlt tizenöt évben a játékok jelentették tulajdonképpen a szabadidős tevékenységet, azért sokszor volt olyan, hogy még a legjobb programot is hamar meguntam. A szemét Microsoft többek közt az ilyeneknek találta ki az Achievementeket.
Most ha elkezdek egy játékot, rögtön azt nézem, hogy lehetne minél hamarabb szert tenni valamelyik egyszerűbbre, na nézd csak, elég, ha ugrálva teszek kétszáz yardot...
Persze nem minden fejlesztőcsapat remekel a kis bónuszok megalkotásakor, például az NHL 2008-ban kevés olyan cél található, amelyik anélkül teljesíthető, hogy minimum egy alapszakaszt végignyomnánk, márpedik az nyolcvanvalahány meccs. Őszintén, ki az, aki ennyi jó játék mellett hajlandó ezt végigszenvedni?
Hát, például én. Nem most, de tudom, hogy csakazértis meg fogok szerezni párat a hokis játék achievementjei közül is, mert ez olyan, mint a kábszer, tökéletes módszer a játékosok kedvének és kitartásának fenntartásához, és a jól megalkotott kihívás még szórakoztat is. Például csak úgy nem biztos, hogy felmésztam volna a Crackdownban a főhadiszállás tetejére, de amint megláttam, hogy kapok érte pontot, már kattogott is az agyam, hogy vajon hány csillag kell ugrándozásból ahhoz, hogy sikerrel jussak fel oda, ahol már a lift sem jár.
És most megyek, kell még pár pont Catanban ahhoz, hogy begyűjtsek egy újabb jutalmat - tisztára, mint a céllövöldében.
[
Comedian 
Necroman Mk2 
Fabri 
p34c3 
Malleus