Batman: Arkham Asylum

Valahogy úgy érzem magam, mint a COD4 single végigjátszása után - még többet akarok. Természetesen ezt nem azért mondom, mert rövid a játék.. A COD4-nél újra és újra végigjátszottam a küldetéseket, hát a Batman: AA esetében ugyanez a helyzet - egyszerűen nem bírom abbahagyni. Persze, a játék lényegében semmi újat nem mutat fel, de mégis olyan jól össze lettek pakolva az elemek, hogy.. egyszerűen zseniális.

Legjobban a lopakodós részeket élveztem. Volt, hogy percekig csak álltam, és az ellenfeleim mozgását figyeltem, hogy aztán egy alkalmas pillanatban lecsapjak áldozatomra.. Aztán ismét vártam, hogy mit reagálnak Joker emberei, majd nekiláthattam az újabb támadásnak. Így leírva lehet, hogy nem tűnik túl izgalmasnak, de játék közben sokkal hangulatosabb, higgyétek el. Persze a verekedés is nagyon látványosra sikerült, engem az Assassin's Creedre emlékeztetett - fontos a támadások ritmusa és a jó reflex.

Valószínüleg még sokáig emlékezni fogok erre a játékra, főleg bizonyos részeire - a nyitó képsorok, ahogy bekísérjük Jokert; a pillanat, amikor rádöbbenünk valójában milyen nagy is a sziget; Scarecrow-rémálmok.. (hmm, a szép emlékek..)

Egyelőre még nem mondanám ki, hogy ez az Év Játéka, de az biztos hogy 2009 Top 3-jában benne lesz.. A demóra kilenc pontot adtam tízből, ezt most kijavítom 10/10-re, sőt szívesen adnék neki még több pontot is.. Gratulálok, Rocksteady, remélem sok ilyen jó játékot kapunk még. :)