Top100 - # 90 Csendes elmúlás

Habár úgy tűnhet, hogy elfogult vagyok azokkal a játékokkal szemben, amelyekkel munkakapcsolatba is kerültem, ennek ellenére úgy gondolom, ha valaminek a top100-ban a helye, akkor az legyen is ott. A két Battlestations epizódból én a másodikat szerettem sokkal jobban, mert egyértelműen érződik rajta, hogy a fejlesztése során fel lett használva minden, az első rész megjelenése kapcsán gyűjtött tapasztalat. Javult a kezelhetősége, jobban oda lett figyelve arra, hogy ne csak a kemény magnak okozzon hosszú távon is örömöt, nagyon durván fel lett húzva a grafika, sokkal inkább a 360 lett az elsődleges platform. Szubjektív vélemény, de a pályák szórakoztatóságában sokkal kevesebb volt az anomália, összességében is kiegyensúlyozottabb képet nyújtott a játék.

Aztán beütött a világvége.

Utólag persze nagyon könnyű okosnak lenni, de kétlem, hogy akármilyen szakember is képes lett volna menet közben megjósolni a fogadtatást. Röviden összefoglalva az történt, hogy a keményvonalas játékosok árulásként élték meg a Pacific-et, minden egyes erőfeszítést, amit az accessibility javítása érdekében tettek a fejlesztők, hangosan köpködve fogadtak. A hivatalos fórumokon napi harminc topikot nyitottak arról, hogy el lett árulva a Midway és hogy bojkottálni kell a megvételt, mneg amúgy is rossz a demója.

Ez még önmagában nyilván nem lett volna gond, ha a kieső kemény magot többszörösen sikerül pótolni friss játékosokkal. Sajnos ez nem sikerült, mert hiába minden kommercializálás és könnyítés, a játék alapjaiban volt hardcore. Ez 2009-ben gyakorlatilag egyenlő a kisebb bukással 360-on, ahogy kiderült (a PC-s eladások marginálisak voltak). Nem akarok önigazolni, ragaszkodjunk a tényekhez: a Pacific két szék közé esés volt. Stabil 75% körüli játékként nem érdemelt volna stúdióbezárást, mégis ez lett a „jutalma”. Ennek ellenére nagyon bízom abban, hogy többeknek örömöt okozott a vele való játék.

Én ezúton szeretném megköszönni egykori munkatársaimnak a közös munkát, a sok tapasztalatot és a nagyszerű játékot!

Örökké emlékezetes pillanat: Ugyan teljesen unfair, de a megjelenés hetén rendkívül élvezetes volt mindenkit agyonverni multiban :) Aztán két héttel később természetesen a hardcore mag teljesen feljött és néha megvert minket is.

Mélypont: Én a második epizódot szerettem jobban. A vásárlók és az anyacég nem.