Top100 - #70 I like Chopin

Nem nagyon van mit szépíteni, a jelenlegi generációra gyakorlatilag teljesen összeomlott a jrpg-k piaca, ha eladási oldalról nem is (?), fejlesztőiről mindenképpen. A mennyiségi visszaesés szembetűnő és könnyen mérhető, de a jóval szubjektívebb minőségromlást sem nehéz észrevenni. A PS3 kínálatot sajnos nem ismerem elég jól, de Wii-n egy igazán kiemelkedő címet sem tudnék említeni, 360-on pedig összesen is csak három olyat, ami bármilyen szempontrendszer alapján összevethető komolyabb múlbeli alkotásokkal. Ebből az egyik a megjelenési dátumának köszönhetően nem is fog szerepelni (de egyébként nem árulok zsákbamacskát, kb. 80-ik helyre tenném a tizenhármas sorozatszámmal ellátott FF epizódot). Marad tehát kettő, amiből az egyik nálam egyértelműen az Eternal Sonata - hibái ellenére is átgondolt, rendkívül jól összerakott alkotás.

Nézzük a rossz oldalát. Kimondottan halovány sztori néhány jó, helyenként megható pillanattal, a való világgal történő átfedés inkább érdekes, mintsem hibátlanul megvalósított dramaturgiai elem. Semmi korábban máshol nem látott játékelemmel nem fogunk találkozni (na jó, a harctér fényes és árnyékos kettéosztása jó ötlet volt), meglepetést maximum az okoz, hogy kétkezes kard helyett karmesteri pálcával verjük fejbe a mosolygós zöldségeket. Jrpg közepes történettel és kevés innovációt felvonultató harcrendszerrel? Nem hangzik túl jól, pedig semmi ok a félelemre, a húsz órányi játékidő pörgős, vontatottságtól mentes és varázslatos. Ahogy valamikor korábban említettem, a meseszerűség mint negatív megkülönböztető elem nálam nem létezik, tehát a bugyutaságot kellőképpen ellensúlyozza a kedves hangulat.

Ha pontszám-mániákus vagy és azt hiszed, a Tales of Vesperiát kellene inkább választanod, szerintem tévedsz. Ritkán kritizálok értékeléseket, de érzésem szerint ott valamit nagyon benéztek a teszterek. Válaszd inkább Chopint!

Örökké emlékezetes pillanat: Hazánkban én szedtem ki elsőként az ezrest belőle a mygamercard szerint (persze nyilván csak azok között tudtam annak idején megnézni, akiknek a beállításaiban Magyarország szerepelt), erre büszke vagyok.

Mélypont: Azért valljuk meg, a története méltatlan az igazi klasszikus jrpg-khez. Szerencsére a hangulat korrigál.