..és felkoncolt parasztok Legyőzettem. Pontosabban szólva szörnyű vereséget szenvedtem. Még pontosabban amit véghezvittem, az maga a tökéletes, nagybetűs KATASZTROFÁLIS KUDARC. Minden ott kezdődött, hogy kedves játszópajtásom felhívta a figyelmemet arra, hogy a Home-on lehet sakkozni. Mivel régen nem sakkoztam, és a kezdődő elhülyülés jeleit egyenlőre még szeretném elkerülni, gondoltam teszek egy próbát, fog e még az agyam úgy, mint rég. Először az amerikaiakat aprítottam az amcsi Home-on. Aztán az európaiak jöttek a vérpadomra áldozat gyanánt. De ekkor felbukkant ő. A nevére nem emlékszem, a kiszámított, hideg gépies lépéseire annál inkább. És elvéreztem, mint Kratos a barbárok ellen, bármekkora harcos is voltam.
Bosszúra szomjaztam. Vérre. Királyok és királynők vérére.
És ekkor elszabadult a pokol. Brutalitásom nem ismert többé határokat, bár előtte sem voltam az a kegyelmező típus. De ami ezután jött, az a sakkbéli ámokfutás még a legvéresebb horrorfilmeket is felülmúlta. Vértől csöpögő orrú királyok, és megbecstelenített királynék szegélyezték utam. Bíbor bástyaormokra akasztott parasztokat hagytam magam mögött. Fejvesztve menekülő futókat lőttem hátba kacagva. Huszárok és lovak tetemeit hajítottam az árokba, hogy ott majd kóbor kutyák majszolják maradványaikat, éhségük csillapítására.
De az én éhségem nem csillapodott. Még mindig szomjúhozom a vért.
Leendő áldozataim fellelhetnek a Home sakktáblái körül. De jajj, vigyázzatok! Szörnyű étvágyam pusztíthat rajtatok!
Ha mégis táplálékommá szándékoztok válni: Jöttömre Megadzsonként számítsatok.
(Ööö.. kicsit előreszaladtam az időben. Jelenleg még csak a vereség miatt fájó sebeimet nyalogatom. Szörnyű gaztetteim még váratnak magukra. Muhaha!)
Necroman Mk2 
p34c3 
Stadia HUN 
CHASE 
Bountyy 
axl