Halo Reach Teszt

Sok mindenről lehetne beszélni a játék kapcsán, de csak néhány fő pontra térnék ki, a többit majd mindenki felfedezi, átéli, hisz úgy az igazi!

1, Grafika / Prezentáció

• Mesés, profi stb stb... odatett magát a Bungie, végre azt a színvonalat hozta amit elvártunk, végre van AA a képen és kellemes a szemnek. Bele lehet kötni hogy szar a textúra ott a sarokba, ha rázúmolok a földre akkor ott egy placsni van ( ezeket meghagyom a Halo hatereknek ), de az a helyzet, hogy az a látvány ami elénk tárul az lenyűgöző. Szokásos színek, effektek köszönnek vissza, mindez a gyönyörű és változatos Reach bolygón, ahol ha felnéz az ember az égre nem egy szokványos égboltot lát, hanem valami különlegeset, amit percekig lehet tátott szájjal bámúlni ( főleg éjszaka ). A hátterek most is mesteriek, amik mára a Halo játékok egyik különlegessége lett. Hatalmas egybefüggő területekkel operáltak a fejlesztők, a szokásos fizikai számítások mellett, loading képernyű nélkül. Az átvezetők tekintetében érezhető leginkább a változás, melyek nagyon aprolékosan lettek lemodellezve, a mozgások mocapozva.

2, Játékmenet

• A szokásos Halos. Semmi drasztikus dolog, csak a jól megszokott a tökéketességet suroló kiforrott dolgok, így erről nagyon nincs is mit beszélni, úgy jó ahogy van. Újdonságot a páncél képességek adják, melyeket tökéletesen integráltak bele, nagyon hasznosak és mind remekül használható. A kedvencem a Hologram kivetítő volt, amivel szó szerint keményen be lehett szopatni a szövetségeseket! A választás joga a játékost illeti meg és ha ésszerűen dönt hogy melyiket viszi magával az adott szakaszra, akkor az hasznára válhat. A játék egy percig nem ül le, és amikor felmerül a gondolat benned hogy de jó lenne egy kicsit furikázni, de jó lenne már egyet repülni, na pont akkor jön el az ideje!, és pattanhatunk a volán mögé. Tökéletes időzítés a fejlesztőktől. Semmi sincs túlzásba véve s elnyújtva időhúzás, ötlettelenség gyanánt.

3, Story

• Nagyvonalakban ismeri minden Halo játékos. Reach elbukik, tehát egy eleve kilátástalan harcba csöppenünk az egyik Spartan alakulathoz akiknek Noble Team a nevük. Az ember megkedveli őket, hisz a játék nagyrészében együtt harcolunk velük, de nem lehet a karakterüket egy lapon említeni Master Chief-éval, de nem is szabad. Sajnos nem tudok többet írni spojlermentesen, pedig lenne mit, ezért nem is teszem.

4, Zene / Hangok

• Hangok terén nincs változás és valójában zene terén sem. Kiváló mind a kettő, de a muzsika különösen kimagasló lett. Marty O' Donnell tökéletesen átérezte a lényeget, a drámát és ehhez olyan műveket komponált ami egészen fantasztikus hangulatot teremt.

Negatívumokat nem találtam benne, hacsak azt nem hogy egyes helyeken érthetelen okokból az fps megzuhan. ( nyilván optimalizási probléma, szóval irgum burgum! )

Játékidő Heroicon 13-14 óra közt volt, tehát egyátalán nem rövid, persze könnyű fokozaton végig lehet rajta masírozni 6-7 óra alatt, de akkor hol marad az élvezet, hol maradnak a játék nyújtotta lehetőségek kihasználása?

Aki egy gyémántá csiszolt játékmenttel rendelkező, nagyon látványos, rettentő jól balanszolt, változatos, ízig vérig Halo játékkal szeretne játszani annak erősen ajánlom!

ui: nem említettem hogy epikus lenne, mert jelen esetben ez a jelző nem illene a játék hangulatához...

ui2: végén a creditset ne nyomjátok el és ne kapcsoljátok ki a játékot, mert....!!!

10/10

Bár nekem a Halo 1 nem jött be és nincsenek róla túl jó emlékeim, a Halo 2 kiamardt mindaddig amíg nem találkoztam a 3. résszel ami magával ragadott és a sorozat fanjává tett, de örülök hogy találtam egy olyan FPS sorozatot amit évről évre remegve várhattam, és megkaptam azt a minőséget amit elvártam. Remélem a Halo frencsájz jó kezekbe kerül és méltő lesz a nevéhez a következő rész is, amit már most nagy erőkkel várok, illetve egy RTS folytatást is, ha szabadna kérni:)

Köszönjük Bungie és Ensemble!!