Heavy Rain 100%

*Többek között a Heavy Rain miatt is vettem lassan egy fél éve Playstation 3-at. Ez volt az a játék, ami úgy megfogott csak képek alapján is, hogy elhatároztam végig kell majd játszanom ezt a történetet. Kíváncsi voltam mi lesz a végkifejlet meg úgy az egész sztori, hogy alakul majd döntéseim alapján. A Quantic Dream csapata készítette a Fahrenheit-et is, mivel ahhoz volt szerencsém érthető, hogy a hír hallatán, hogy készül, egy új pszichológiai thriller-ük ahol egy Origami gyilkos után kell majd nyomozni egyből rákattantam a cuccra.

Főszereplőnk Ethan Mars, de mellette van még 3 irányítható karakter, akiket külön- külön szemszögből követhetünk majd a nyomozások során. Számomra Ethan volt a kedvenc karakter vele tudtam a legjobban azonosulni. Egy meghitt idillikus családi kép fogad minket a játék legelején. Majd nem is kell, sokat várni egy szörnyű tragédiával kezdődik az egész történet. Majd folytatódik egy még borzalmasabb dologgal, ami igazán megpecsételi a már amúgy is depresszív hangulatot. Mondhatják rá, hogy lassan indul be a történet meg azt is, hogy unalmas az eleje, de mindenféleképpen kell ez a rész a játékhoz, itt bontakozik ki a sztori, beindul az egész és magába szippant. A katarzis pedig egyenesen hazavág.

Első végigjátszásra nagyon nem tudtam mire számítsak, minden esetre arra nem, hogy Ethan szomorúsága és fájdalma átragad majd rám is. Talán túl sokat játszottam vele egy huzamban, talán kellett volna egy kis pihenő az újbóli végigjátszások közt. De annyira érdekelt a többi befejezés is, hogy képtelen lettem volna abba hagyni. Olyan mélyen megérinti az embert az a hangulat, ami végig jelen van a játékban, hogy ha ősz lenne vagy tél, talán még depressziós is lehetne az ember fia tőle. Nagyon veszélyes, ahogy képes ez az interaktív film, érzéseket kiváltani belőlünk. Kiváló történet vezetése az egyik legjobb, amivel volt szerencsém játszani. Morálisdöntések, emberi kapcsolatok fontos szerepe elejétől a végéig. Gondolkodtatásra és végül döntésekre késztett. Néhány jelenetnél mintha visszaköszönne a Twin Peaks (vörös szoba vagy a Jayden blues jelenete). De még talán a Ragyogás c. filmből is lenne benne egy pici. Egy biztos, amit soha nem felejtek el, ha apa leszek ennek a játéknak a mondani valója a története. Félelmetes még így is, de gondolom egy szülőnek meg egyenesen egy rémálom.

Fantasztikus zenék kísértek végig a történet során rásegítve a nyomott hangulatra, amire az állandó eső még rá tett egy lapáttal. A grafikát nem szeretem emlegetni csak kirívó esetekben, de ez valami elképesztően szép. Ilyet eddig még nem nagyon láttam, dicséretes munkát végeztek vele. Bár ami fontos számomra az a történet. Megette a fene, ha csak szép az egész, de kong az ürességtől! Minden téren jeles nálam a game, ezek után már nagyon várom az új játékukat a Beyond: two souls-t .

Maga játék irányítása cseppet sem volt kézenfekvő számomra, egyes jeleneteknél agyvérzést tudtam volna kapni. Ez lehet az én hibám volt, de lehet nem. Minden esetre jobban megszenvedtem, mint bármi mással a játék során. Talán számomra ennyi negatívum volt mindvégig a játéksorán. Ami nagyon tetszett az a trófeák és azok megnyerése vagy kinyerése a játékból. Mivel majdnem mind rejtett így elég nehéz őket kinyerni, persze ezt könnyen orvosolni lehet az internet segítségével. Ami talán a legnehezebb és egy idő után az unalomba fulladt nálam az az összes befejezés kinyerése. Elég komplikált a dolog, mert nem mindegy, hogy mit csinálsz, hol és mikor. nekem egy bő 6órámba került mire meglett és vele együtt a platina is. A játék nállam 10/10 ha valamit érdemes megvásárolni akkor ez az a játék. Vérbeli pszicho thriller. *