Halo 4 Különvélemény

Szerencsére nem kell. A játékkal meg még nem játszottam. Biztos minőségi, ahogy az eddigi Halók is. Szomorú, hogy pont ez a játék fogta ki a média-botrány szelét, de a sértett úrikisasszonyok vs veterán fórumozók harcából Master Chief már viszonylag korán kilépett - ez a botrány ugyanis nem róla szól, hanem a rendszerről.

Hogy, hogy nem, pont kimaradtam a podkeszt felvételéből is, pedig tudtam volna mit hozzáfűzni a témához; plusz pont két hetes bannomat töltöttem a GAF-en (ne kérdezzétek, hogy mi miatt, mert magam sem értem, de ez van - veszélyes volt az a Wii U topik-áradat az elmúlt hetekben :D), így az ottani beszélgetésekben is olvasóként vettem részt. Lehet, hogy jobb is így. Két gondolatom azért lenne.

Először is: kár lenne úgy tenni, hogy nincs probléma. Probléma van. Minél nagyobb értékű az a termék, amit egy kritikusnak elemeznie kell, annál nagyobb mesterséges fal húzódik a fenntartható lapok és a kiadók/reklámok által pénzelt monstrumok közé. A probléma gyökere továbbra is a fizetés: ha van x ezer ember, aki hajlandó előfizetni egy internetes szolgáltatásra, akkor TELJESEN ki lehet iktatni a reklámokat, és valamilyen szinten az esetleges kiadói nyomást is. Jelenleg azonban nem látok külföldön sem olyan modellt túl sokat, ahol egy ilyen szolgáltatásért a potenciális előfizetők tízezrei kiáltoznának. Nem teszik, mert nincs szigorúan szükségük erre: kialakult bennük az, hogy jobban bíznak mások részletesen leírt véleményeinek, mint az "úgynevezett tesztelőknek".

Jegyezzük meg az itt felmerülő dolgokat, mert később még visszatérek hozzájuk. Előfizetés, kekkai (barrier! 1 db Wild DarkVenom kiütve, szívesen :), illetve a tesztelők, újságírók, és a játékosok nagy-nagy harca a címkékért.

Ez a mesterséges probléma a gyakran hatvan dolcsis játékokkal azonban önmagában nem tudna gondot okozni. A problémát MI adjuk neki. Kollektíven. Ahhoz ugyanis, hogy a kiadók megőrizzék az erejüket az egész videojáték-sajtó fölött, a következő feltételeknek kell teljesülnie:

a. A játékosok legyenek kondicionálva arra, hogy minél kevesebb funkció alapján ítéljék meg a játékot (értsd: grafika, linearitás, szkriptelt filmszerűség, stb, stb.)

b. A játékosokhoz eljutó információk legyenek a lehető legjobban korlátozva, addig amíg csak lehet (értsd: ez a kontroll a megjelenés napjáig tarthat legkésőbb. Néha még addig sem)

c. A játékosok érezzék úgy, hogy AZONNAL ugraniuk kell (értsd: előrendelői bónuszok, ajándékok, stb stb.)....

Ha tehát a kiadó eléri, hogy egy adott játéknál, a játék minőségétől függetlenül, csak a jó előzetesek és a pozitív tesztek jelenhessenek meg a megjelenés előtt; ha eléri, hogy a trailerek és az előrendelői bónuszok olyan hype-ot generálnak, amik az első hullámot pont kezelni tudja, azzal szinte garantálják a végeredményt - és a csalódást vagy ignorálják, vagy majd kezelik legközelebb. (Vagy beáldoznak rá egy másik játékot, ahol sumákolás nélkül hoznak össze valami frankót, hogy "kiengeszteljék" a sértett játékosokat.).

Ez az egész azonban, mint minden az életben, egy illúzió. Egy hatalmas illúzió, aminek csak azért vagyunk részesei, mert így döntöttünk. Ki lehet lépni. Nem kell foglalkozni azzal, hogy mit ír az Eurogamer, az IGN, az EG. Hogy milyen hírt szivárogtat ki a VG247, néha faktuális tévedésekkel megszórva. Vagy hogy hány fejlesztői napló és hype trailer érkezik egy játékból. Nem veszítünk semmit azzal, ha várunk pár napot, hogy kiderüljön, hogy van-e valóban minőségi játék a hype-vonat fedélzetén, vagy egy üres szellemjáratra váltottunk-e jegyet inkább.

És ez az egyetlen fal, ami lebontásra vár. Ez a belső fal. Garantálom nektek, hogy minden "minimum C-kategóriás" videójátékról írnak nagyon tehetséges emberek teszteket több különböző nyelven - legyenek azok takarítók, újságírók, politikusok, vagy munkanélküliek. Emberek vagyunk, remek gondolatokkal, amelyek motiválni tudják játékostársainkat, kvalifikációinktól függetlenül.

És még egyszer mondom: ne foglalkozzatok azzal, ami zavar. Az egyetlen kérdés, hogy tudtok-e tenni ellene, vagy sem? Ha nem, akkor ne adjatok nekik pageviewt. Ne nézzétek meg azokat a trailereket. Ne kattintsatok arra, ami úgysem érdekel. Legyen az twitter-harc, facebook-vita, vagy épp egy akkora méhkas, mint ami most felbolydult az ügy kapcsán.

(Ugyanez a metódus remekül alkalmazható amúgy az indie játékok vs AAA kategória vitában is. Kezeljük úgy a piacot, mintha már bedőlt volna. Nem kell foglalkozni azokkal a százmilliós projectekkel. Indie van, indie lesz, és kész. És hogy mi történik a Fellegvárban, az miért is fontos?)