OUYA - Első benyomások

Kezdjük az elején, azaz a kinézettel, összerakással. Ahogy ígérték, az egész pici. Nagyon pici. Egy xbox360 mellett simán elveszik, de még a WII is nagyobbnak tűnik. Ez utóbbinál azért már nem annyira feltűnő, mivel az OUYA tömzsi kockája robosztusnak látszik a vékony WII mellett.

Kicsomagolás után, az első akadály az elem behelyezése a kontrollerbe - kiegyensúlyozottság szempontjából tök jó, hogy a két szarvban van egy-egy elem, de mivel nincs jelölve, hogy ide tedd hülyegyerek, így eltartott egy ideig, mire rájöttem, hogy mit lehet lefeszegetni anélkül, hogy eltörném.

Innentől viszont sínen vagyunk. HDMI, áram, és már indul is. Ahogy az elvárható. Jön a konfigurálás. Meg kell adni a bankkártya adatokat, csatlakozni a hálózatra, párosítani a kontrollert. (A kártya adatok szükségesek, illetve elvileg van valamiféle prepaid megoldás, de azzal nem sikerült összefutnom. Szükségesek, mert csak online letöltős minden, úgyhogy muszáj tudniuk, hogy hogy is akarsz fizetni.) Ez az egész nem vesz igénybe 5 percet, aztán el is lehet felejteni.

Eddig minden szép és jó, a kontroller is kényelmes - nem egy x360, de nem rossz. Van rajta egy rakás gomb, és egy érintésérzékeny rész középen, amit kvázi touchpadként lehet használni.

Viszont. És ott van az a viszont. Az egésznek a központja az áruház, ahol hozzá tudsz jutni a játéklokhoz, és az áruház bizony már most, alig 200 játéknál átláthatatlan. Persze, próbálkoznak, vannak kategóriák, vannak ajánlati listák, de így sem egyszerű kiszűrni, hogy mi is van pontosan. (Ha tudod, hogy mit keresel, akkor persze névre is szűrhetsz, de amúgy a legrosszabb Android Market/AppStore időket idézi.)

Nézzük a játékokat. Itt még korán vagyunk ahhoz, hogy az OUYA valódi erejét - azaz a direkt erre készített játékokat meglássuk. Jelenleg leginkább egy rakás meglévő Androidos játék portja érhető el. Persze ez nem annyira gond, hiszen nagy tévén kényelmesen hátradőlve lehet élvezni a cuccokat. És jó cuccok akadnak azért. (Az úgynevezett HC gamerek persze úgysem találnak semmit. Nincs se COD, se más nagy név. Illetve van Final Fantasy III, meg Sonic 4, de az inkább kivétel.)

Az indie játékok kedvelőinek közelít a mennyország. Pár nagy név kezd ráérezni, és portolni, jó lesz.

Erős pontja a dolognak még a party játék. Ezt még nem volt módom kipróbálni, de több olyan cucc van rajta, ami egyértelműen offline multiplayerre épít. (Hidden in plain sight, Towerfall) Itt egy rakás kontroller kell csak - van ahol egy is elég, ha ketten fogják - és mehet a móka. Ami itt jó hír, hogy az OUYA kezeli a PS3 illetve az XBox360 kontrollert is. Igaz azokon nincsen tapipad, de azt eddig egyetlen játékban használták csak.

A tökéletességhez azonba az kell, hogy néhány hibát kijavítsanak az OUYA rendszerében. Itt persze leginkább az Android gyökerekben kereshető a probléma, meg -talán- abban, hogy nem ismerik még a fejlesztők a konzolt.

Bár a fórumokban beszélnek fagyásokról. inkompatibilitásról, olyannak még nem találkoztam. Input laggal viszont igen. És az nem is a pici fajtából való, hanem akár az 1-2 másodpercesből. Az pedig már egy logikai játékot is élvezhetetlenné tesz, nemhogy egy akciót. Van ahol állandó (Bard's Tale menüje. A játék már jó, de a menü katasztrófa.), van ahol csak néha (Knightmare Tower, úgy kb 20-ból egy amikor emiatt bukod a játékot)

Összességében azért ajánlható a konzol. ha szereted az indie játékokat, nem vársz sokat a grafikától (khm, azért itt néhol túlzásba viszik a dolgot), egyszerűbb rövidebb szórakozásra vágysz, mindezt olcsón, de mégis nagy képernyőn, kontrollerrel.