Nextgen konzolok és technológia

Nextgen konzolok és technológia

Mint az köztudott, tavaly év végén megjelent a Microsoft és a Sony újgenerációs konzolja. Az is köztudott tény, hogy internet szerte több helyen is olvashatunk részletes (-nek mondott) ismertetőt ezen masinák tudásáról, architektúrális felépítéséről. Ezek az irományok valamire kétségkívül jók, megtudhatjuk belőlük milyen komponensekből áll a szóbanforgó hardver, illetve a manapság elterjedt PC konfigurációkkal egyfajta összehasonlításba bocsátkozhatunk. Az összehasonlítások még inkább jelen vannak maguknál az újgenerációs játékoknál, azok vizuális teljesítményét illetőleg, mely témára szinte ráveti magát a szenzációhajhász média. Ennek eredménye felemás, rengeteg például a fals információ, melynek egyenes következménye az informálódni kívánó játékosok összezavarása. Az ok pedig prózaian egyszerű, szinte az egész "szak"sajtó, játékos fórumok, majd ebből kifolyólag a játékosok többsége sokszor téves következtetésekre alapoz, ugyanis gyakorlatilag nincsenek tisztában az új konzolok valódi képességeivel, tudásszintjével.

Ez azért lehetséges, mert a tiszta specifikációk, illetve az elméleti teljesítményt prezentáló számok nem adnak, nem adhatnak tényleges választ erre a kérdéskörre. Mégpedig azért nem, mert merőben más, a mára már elavultnak tekinthető PC architektúrát veszik figyelembe. Valószínűleg ez az a pont, ahol a blogot olvasó először felkapja a fejét. Igen, az újgenerációs Xbox One és Playstation 4 nem csak nevükben nextgen, hanem maga a bennük rejlő hardver is ízig-vérig az. Nem medium PC, nem settopbox, nem kenyérpirító. Ez egy jövőbe mutató technológia, ami egyszerűen még nincs igazán bemutatva a játékostársadalomnak. Nyilván ennek is megvan az oka, hisz amíg nincs szoftver ami prezentálná mindezt, addig felesleges ezzel foglalkozni, legalábbis ez a jellemző gondolatmenet a témában.

A dolog lényegi megértéséhez nézzük meg közelebbről miről is van szó. A kulcsszó a CPU + IGP (integrated graphics processor). Az előbb említett elavult PC alatt pedig a tradícionálisan CPU + GPU kombinációra épülő grafikai megjelenítést értjük. Az APU (accelerated processing unit) egy lapkán egyesíti a CPU-t és IGP-t, ennek is a legmodernebb típusa található meg az XB1-ben és PS4-ben. Visszakanyarodva a PC (és előző generációs konzolok) elméleti kapacitását prezentáló/meghatározó számokhoz, a következő a helyzet: az új konzolok modern CPU + IGP felépítése miatt a szimpla GPU-ra vonatkozó Terra Flops értékek már nem adnak egyértelmű választ a grafikus teljesítményre, ezért értelmetlen pusztán e számok alapján megítélni a tudásukat. Az összehasonlítások a hagyományos PC rendszerekkel tehát alapvetően már itt tévesek, ennek szélesebb körben való felismerése és főleg bizonyítása pedig bizony még várat magára.

A modern architektúra előnye óriási és sokrétű, olyannyira, hogy még maguk a játékokat fejlesztő cégek is csak a felszínt kapargatják jelenleg. A mély integráció a CPU és IGP között jelentős teljesítmény növekedésre, egyben új grafikai leképzésekhez lett tervezve. A manapság használt fix funkciós futószalagokkal szemben egyedi futószalagok kialakítására is lehetőség lesz például. Ennek jelentősége rendkívüli, az eddigieknél sokkal élethűbb vizuális effekteket, szimulációs rendszereket lehet létrehozni, melyek közvetlenül, interaktívan reagálnak a különféle behatásokra. A mély integráció lényege tömören az, hogy a feladatok megoszthatóak a CPU processszormagok és az IGP microprocesszorai között. Ráadásul a koherens módon megosztott rendszermemóriának köszönhetően a feldolgozott adatokra villámgyorsan rálát mindkét egység, így pedig sokkal nagyobb teljesítmény érhető el a tradícionális, hasonló Flops értékeket mutató GPU-khoz képest. Vegyünk példának egy a hagyományos architektúrán 300 Gflops számítást igénylő vizuális effektet. Ehhez elegendő lehet 100 Gflops az IGP rendszernek köszönhetően. Ez gyakorlatilag megsokszorozza a konzolok kapacitását, lehetőségeit a manapság elterjedt architektúrákhoz képest.

Ezek mellett több fontos tényező van, ami kiemelkedő a két konzol grafikus tudására nézve. Pl mindkét rendszer grafikus API-ja extrém szintű alacsony hozzáférést biztosít a hardverhez, még a PC-n újdonságnak számító Mantle-nél is sokkal közelebbit. További érdekesség, hogy a GCN architektúra lehetőségeit egyelőre igazán csak a nextgen konzolokon lehet majd kiaknázni, hisz ezen funkciók pontosan a modern IGP rendszerekhez lettek tervezve. Lehetne még elemezni a két konzol közötti architektúrális különbségeket, hisz vannak eltérések pl a memóriarendszerben, vagy az erőforrások kihasználásának lehetőségeiben. Mivel ez könnyen átmenne egy túlságosan technológiai jellegű irományba, így most ettől tekintsünk el inkább. A lényeg, hogy mindkét gépnek megvannak az egyedi grafikai leképzéshez kapcsolódó képességei, és tulajdonképpen teljesítmény szempontjából közel állnak egymáshoz.

Felmerülhet a kérdés, hogy ha ilyen sokat tud az új Playstation és Xbox, akkor miért fut a játékok egy része kisebb felbontásban az elavultnak emlegetett PC-hez, vagy akár egymáshoz képest. Ennek alapvetően két oka van. Az egyik a fejlesztői rendszerekben keresendő. Konkrétan az XB1 fejlesztői környezete még közel sem mondható teljesnek, és akkor finoman fogalmaztunk. A PS4 esetében jelenleg egy fokkal fejlettebb környezet áll rendelkezésre, de ott is van még hová fejlődni. Ez a későbbiekben folyamatosan változni fog, ami jelentős teljesítmény növekedést hoz majd magával a játékok képi megjelenítését illetőleg. A másik még ennél is lényegesebb ok pedig a jelenlegi grafikus motorokban keresendő. Mivel az eddig megjelent és közeljövőben megjelenő játékok még a manapság elterjedt tradícionális engine-ekre épülnek, így azok értelemszerűen jobban teljesítenek az ehhez passzoló architektúrán, tehát PC-n. Az igazi nextgen játékokhoz igazi, a CPU + IGP rendszerre épülő játékmotorokra lesz szükség. Természetesen ezek a motorok már javában fejlesztés alatt állnak, de a jó munkához mint tudjuk idő kell, pláne a hozzájuk készülő játékokhoz. Elsősorban a nagy költségvetésű, exkluzív játékok fogják megmutatni miről is van szó, ekkor várható egy újabb, sokak által várt vizuális/grafikai forradalom a videójátékok világában.

Látható tehát, hogy sokan tévesen alulértékelik a nextgen konzolokat, ill egyszerűen nincsenek tudatában milyen jövőbe mutató technológiát rejtenek magukban ezek a gépek. Nyilván egy átlagos játékosban az eddig elérhető játékok alapján alakul ki a vélemény, azonban nézzenek ki azok bármennyire is jól, ezekből még senki ne vonjon le messzemenő következtetéseket, mivel az igazi generációs ugrás csak ezután várható.