A pici bordeaux-i Nova-Box stúdió több rajzolt novellájához is volt már szerencsém, és mindegyik nagyon tetszett. Játékaikban francia eleganciával, művészi érzékkel remek interaktív kalandokat írtak, melyekben a történetvezetést élénk színekkel, festett állóképekkel illusztrálják.
A End of Lines-hoz hasonló játékaikban a döntéseiddel alakítod a karaktereid történetét, a hangulatát, az emberekkel való kapcsolatát. Mindegyik visual novel megjelenésük nagyjából 500 féle kézzel festett képpel rendelkezik, és rengeteg féle befejezéssel bírnak. A zenei aláfestései legtöbbször szívfacsaró zongoraművek, melyeket zaklató, sejtelmes, pszichedelikus zajok követnek, míg néhol csak a környezeti morajok fokozzák a hangulatot. Tesztalanyunkban az End of Lines-ban a klímaváltozás és a migráció téma van terítéken.
A történet nagyjából 2090 környékén játszódik. A mi századunkban hiába próbálták az éghajlatváltozást enyhíteni, nem sikerült megfékezni a bajt. Sajnos a globális felmelegedés és a környezeti válság bekövetkezett, melynek hatására mindez ökológiai és társadalmi összeomláshoz vezetett. Mi egy szaharai törzs tagjainak viszontagságait éljük át. A katasztrofális hőség, és az extrém homokviharok miatt kénytelenek vándorolni egy biztonságosabb jövőt vizualizálva. Kezdésnél egy mesét hallasz oroszlánról (könyörtelen, gyanakvó) párducról (kétkedő, áldozatkész) és sakálról (manipulatív, társaságkedvelő). Döntéseiddel ezek az állati tulajdonságok alakítják a történéseket, az emberek jellemfejlődését. A választott válaszok meghatározzák, hogy kik maradnak életben, miként végződik a közös kalandjuk, mi lesz a vérvonal, az emberiség vége. Az utazás során többször villannak fel régi emlékképek, melyek az idillikus apokaliptikus előtti időket ábrázolják, majd éles váltás és a mostani világban küzdünk a túlélésért, miközben víz és ételmaradékok után kutatunk, ezalatt számos rablóbanda veszélyezteti életünket.
Ebben a világban a hétéves kisfiúnk nem tudja mi az a kacsa, hogy nézett ki egy tehén vagy egy csirke. Ezek a fajok majd mind kipusztultak, és csak mi apaszerepben mesélünk róla neki. Sokszor kerülünk éles helyzetbe, amivel eldönthetjük, hogy megbízunk-e más emberekben, vagy segítsünk-e a bajbajutottakon miközben ezzel a mi családunkat is veszélyeztetjük. Egyes csoportok rabszolgatartók, akik verik, kínozzák az embereket és a kannibalizmust sem vetik meg, így állandóan rejtőzködünk, kerülnünk kell a feltünést. A legnagyobb veszélyt a nagyobb városok romjai okozzák, mivel ott csoportosulnak főleg ezek a bandák. A játékben nagyra értékeltem a témaválasztást, és nagyon izgalmasan volt vezetve a történet is. A szomorú melankolikus zene nagyszerű választás volt aláfestésnek. Sokszor feszült voltam és minden egyes választ sorsdöntőnek éreztem.
Ami az End of Lines hátránya, hogy kizárólag szöveges narrációra épül, és statikus képek formájában tálalja elénk mindezt. Nincsen benne szinkron és videósbetét sem, azaz elég egyszerű a prezentációja. Nekem tetszett ez a minimalista megjelenítés, bár biztos vagyok benne, hogy nem mindenki lesz ezzel így. A játék első végigjátszásra nagyjából 2-3 órás, de a számos befejezés miatt több 10 órát is ki lehet belőle passzírozni. A kérdés persze az, hogy ki-ki a sokszor ismétlődő jelenetekbe mennyi idő alatt fárad bele... Érdekes, feszült hangulata miatt a műfaj kedvelőinek kiemelten ajánlott.
PLATFORM PC, Switch (tesztelt)
KIADÓ Nova-box FEJLESZTŐ Nova-box
MEGJELENÉS 2023. május 25. ÁR kb. 12 EUR
