Scarlet Nexus - Brain Punk utópiaTeszt

KEZDJÜK AZ ELEJÉN!

A Scarlet Nexus története egy érdekes megalkotott utópikus világot tár elénk, amelyben egy pszionikus hormon felfedezésének hatására a társadalom fejlettségi szintje rendkívül megugrott. Ugyanis ennek a hormonnak a segítségével képesek voltak az emberek agykapacitását a korábbiakhoz képest jobban kiaknázni. A lakosság nagy része így képes olyan dolgokat is érzékelni, amelyeket előtte nem tudtak, ezért sok más új technikai vívmány mellett kifejlesztették az utcákat és épületeket behálózó, ám szabad szemmel nem látható hologramok (az úgynevezett Vision-ök) tucatjait is. Nem is beszélve arról, hogy ezen a felfokozott érzékelés mellett sokak tényleges természetfeletti képességekre is szert tettek.

Ám a játék szereplőinek élete nem mentes a veszélytől: miután megjelentek a rejtélyes, emberi aggyal táplálkozó Mások, az emberiség kénytelen volt felvenni a harcot a hagyományos módszerekkel elpusztíthatatlan, igencsak debil külsejű szörnyekkel szemben. Így az erőteljes pszionikus képességekkel rendelkező embereket az Other Suppression Force (OSF) elnevezésű katonai szervezetbe tömörítik, amelynek legfőbb célja a Mások elpusztítása, illetve az emberi városok védelme.

A történetünk két főszereplője, Yuito és Kasane is felvételt nyert az ODF-be, és újonnan megismert társaikkal karöltve veszik fel a küzdelmet a rejtélyes szörnyekkel. Ám ami elsőre szimpla harcnak indul, később annál jobban bonyolódik, ahogy idővel kirajzolódik egy igencsak komoly összeesküvés, amely aztán szereplők közé is éket ver…

A játék rendkívül történet- és karakterorienált, tele van érzelmekkel, fordulatokkal és látványos küzdelmekkel. Ami pedig pláne különlegessé teszi az élményt, hogy a teljes sztorit csak akkor ismerjük meg, ha mind a két főszereplő szemszögéből végigjátszuk a játékot – szerencsére nemcsak történetben, de játékmenetben is vannak eltérések, így mindez nem fog repetitívnek érződni!

HARC A TÚLÉLÉSÉRT

A Scarlet Nexus bár történetét és világfelépítését tekintve sem sikerült gyengére, azonban a játék tempója és harcrendszere jelentik az igazi erősségeit.

A játékban két nagyobb szakasz váltakozik: az Active Phase alatt halad a főtörténet, a Standby Phase pedig ideális arra, hogy mellékküldetéseket csináljunk (ugyanis azokból is akad bőven), pótoljuk a készleteinket és fegyvereket fejlesszünk (tudunk vásárolni, vagy a pályákon összeszedett/ellenségek legyőzésekor kapott alapanyagokból is craftolhatunk). Illetve fontos a többi szereplővel is elmélyíteni a kapcsolatot, amely az egyéni kis történetepizódjaik megtekintésekor lehetséges. Ilyenkor tényleg egészen új dolgokat tudhatunk meg róluk, sok szereplő ezeknek hála tud kilépni azokból az animés klisékből, amikbe elsőre skatulyáznánk őket. Valamint nem utolsó sorban minél magasabb a „bond level” egy szereplővel, az annál hatékonyabban tud nekünk segíteni a harcok során, így ezért is érdemes időt tölteni a bajtársainkkal.

A harcok dinamikája attól függően változik, hogy Yuitóval vagy Kasanével játszunk. Míg Yuito fizikai támadásait a kardjával végzi és egyértelműen a közelharcos típus, addig a lány inkább a távolból hajingálja a késeit. Azonban ami közös kettejükben, az az, hogy mindketten pszichokinetikus képességekkel rendelkeznek: a harcok során különféle tárgyakat tudnak az ellenséghez vágni, így valamilyen szinten a környezetünket is bevethetjük az előnyünkre. Nyilván ennek is megvannak a korlátai, mivel túl erősek lennénk, ha lépten-nyomon ezt spamolnánk (illetve elég egyhangú is lenne), így ennek az újratöltésére is kell várnunk közben, szerencsére azonban nem zavaróan sokat.

A főszereplőink egyéni fejlődését az úgynevezett Brain Map segíti: ez egy sokfelé ágazó képességfa, amelynek az egyes részeit szintlépésekkor feloldhatjuk, ezzel erősítve a karakterünket, új képességeket és kombókat megtanítva neki.

Yuito vagy Kasane egyéni támadásai és kombói mellett a partynk többi tagjának a speciális képességeit is aktiválhatjuk, amely igazán dinamikus és kellemesen sokrétű harcot tesz lehetővé. Van olyan társunk, aki valamilyen elemet társít a fegyverünkhöz (így például tűzzel vagy akár árammal is a Másoknak eshetünk), míg van, aki egy kis időre sebezhetetlenné tesz minket, vagy láthatóvá teszi az amúgy szabad szemmel láthatatlan ellenségeket. A játék pedig rendkívül jól ki is használja a társaink képességeit: számos helyzetben egyszerűen csak jól jön a használatuk, míg bizonyos bossok ellen vagy adott szituációkban gyakorlatilag szükségszerű az alkalmazásuk. És mint korábban volt már róla szó, minél közelebb kerülünk a csapattársainkhoz, annál látványosabb lesz a képességük használata és azok hatásai is.

Mint ahogy a legtöbb akciójátékban, itt is lehet különféle itemeket használni (potionöket stb.), fegyvereket fejleszteni, illetve különféle kiegészítőkkel növelni bizonyos statjainkat. Erre annyira nem térnék ki, mert önmagukban nem kimondottan egzotikus vagy újkeletű lehetőségek.

Azonban van két olyan funkció, amely mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Az ellenség életpontok mellett egy amolyan védelmi sávval is rendelkezik. Amennyiben egy lény védelmét előbb leverjük, minthogy az életét nullára csökkentenénk, lehetőségünk van aktiválni a Brain Crush-t, amely egy igencsak jellegzetes és látványos kivégzőmozdulat. Ez minden egyes ellenségfajta esetében másmilyen kis animációt jelent, és amellett, hogy rendkívül jól lettek megkoreografálva, még azt is garantálják, hogy az így kivégzett ellenség nyomán biztosan kapunk valamilyen tárgyat vagy craftolós alapanyagot.

A másik fontosabb eleme a harcrendszernek az úgy nevezett Brain Drive, amely egy felfokozott állapotot jelent a karakterüknél. Amennyiben elég sebzést okozunk (vagy rosszabb esetben szenvedünk el), automatikusan aktiválódik ez a felbuffolt állapot, amely során jóval gyorsabban támadunk (nemcsak a fizikai, de a pszichokinetikus támadásokat is felpörgeti), illetve minden ilyen akció kevesebb erőforrásunkba is kerül.

Aktiválhatjuk még a Brain Fieldet is, amely során a karakterünk gyakorlatilag tombolva tudja használni a pszichokinetikus erejét, minden korábbi limit nélkül. Ennek az aktiválása szintén igencsak látványos, gyakorlatilag mintha átlépnénk egy másik világba… Ám nagy árat kell fizetnünk a használatáért: amellett, hogy fizikai támadásokat abszolút nem is tudunk ilyenkor bevetni, ha túl sokáig maradunk ebben az állapotban, meg is halhatunk!

SZEMET GYÖNYÖRKÖDTETŐ UTÓPIA

A Scarlet Nexus látványvilága rendkívül stílusos és impozáns. Maga a játék központi helyszíneként szolgáló New Himuka is tökéletesen hozza a futurisztikus ázsiai látképet: a városok tele vannak egymásra boruló ódon épületekkel, a komor szürkeséget egyedül a mindenhova felfüggesztett, színes neonreklámok és közlekedési táblák törik meg. Sok az ember az utcákon, sokszor nehézkesebb is a közlekedés a szűkösebb sikátorokban.

A játék más helyszínei is rendkívül részletgazdagra és hangulatosra sikeredtek: bejárhatunk többek között ódon, horrorfilmeket idéző kórházat, elhagyatott építési területeket, föld alatti alagutakat, a természet által visszahódított autóutakat és sok más helyet. És bár leginkább harcolni fogunk a válogatott ellenségekkel (akiknek az elmeroggyant, ám egyben művészien zseniális dizájnjairól megint ódákat lehetne zengeni), de az ember akaratlanul is meg-megáll, hogy gyönyörködjön az egyes pályákban, különösen a nyitottabb terekben.

A helyszínek mellett a karakterdizájnokról is érdemes szót ejteni: bár a szereplők egyértelműen animés esztétikát kaptak, de egészen egyedire sikeredtek, nem is beszélve a cyberpunk-utcai jellegű öltözetről, amely bár egyértelműen mindenki ruhatárát jellemzi, az alkotók nem voltak restek minden szereplőnek egyéni öltözetet kreálni. Aki pedig szeretné még ennél is egyedibb megjelenésűvé tenni a karaktereket, számos kiegészítőt lehet venni vagy éppen craftolni a számukra.

A játék hangzásvilága bár jó (tökéletesen igazodik a játék hangulatához és műfaji kereteihez), ám nem mondható kiemelkedőnek vagy maradandónak. Ami már jobb hír, hogy az angol mellett japán szinkron is van a játékban, így mindenki kiválaszthatja a számára szimpatikusabbat.

A Scarlet Nexusban elég sok a cutscene, de kicsit spórolósnak érződhet, hogy a szereplők közti beszélgetések (sőt igazából szinte a történet egésze) visual novel-stílusban kerül tálalásra. Azoknak, akik hozzá vannak szokva ehhez a szintén niché műfajhoz, nem fog különösebb gondot okozni, de akik inkább mozgalmasabb látványvilágot várnak, azoknak a gyakori állóképek és sok olvasás fennakadást okozhat.

ÖSSZEGZÉS

A Scarlet Nexus szerintem fenomenális élmény, az a fajta játék, ami elé az ember talán nem nagy elvárásokkal ül le (vagy akár csak meg se venné, hacsak nem vonzza kimondottan az animés esztétika), de nagyon is megéri vele tenni egy próbát, mert igen hamar magába szippant. Meglepően mély és érdekes története van, egy szuper és szerethető szereplőgárda pedig segít abban, hogy hamar otthon érezzük magunkat ebben a furcsa világban. A játék harcrendszere bár elsőre bonyolultnak hangozhat, de idővel szuperül elsajátítható, és szerintem abszolút pozitívum, hogy ennyiféle lehetőség van jobban személyre szabni a küzdelmeket. A harcok tényleg izgalmasak és látványosak, de minden más körítés (legyen szó látványról vagy akár a hangzásról) is teljesen a helyén van. Ha egy cím esélyes az „év jrpg játéka” díj elnyerésére, az a Scarlet Nexus, de igazából bármelyik akciójáték mellett is megállja a helyét.

Scarlet Nexus | 9/10

Bandai Namco Games - BANDAI NAMCO Studios, Tose | Xbox, PS, PC | 2021. 06 25.