Lost JudgmentTeszt

A Lost Judgment a Yakuza széria mellékága, amely a japán alvilági viszontagságok helyett, egy magánnyomozó életébe enged bepillantást. Amennyiben kategorizálnom kellene, akkor legjobban a japán szimulátort aggatnám rá. Helyszíne Kamurocho és Isezaki Ijincho, melyek a való életben is létező negyedek újragondolásai. Kabukichó ismerős lehet az első részből, amely Tokió Vörös lámpás és szórakoztató része, amely rengeteg bárral, étteremmel, éjszakai klubbal, hotellel rendelkezik és sokan azt a nevet aggatják rá, hogy a városrész, amely sohasem alszik. Isezakichó ellenben Jokohama város bevásárló kerülete, mely szintén nyüzsgő és számos szórakozóhellyel bír, bár egy picit nyugodtabb – ez most a fő helyszínünk.

A városrészeket teljesen bejárhatod. Az éttermekbe, ha kedved tartja, akár egy miso levesre is betérhetsz, de ha szórakozásra vágysz, akkor a SEGA játéktermeibe is elmehetsz. Szomorú hír, hogy pont a héten zárta be kapuit az ikonikus Ikebukuro Gigo, a SEGA 9 emeletes Árkádja, így három évtized után véget ért a SEGA arcade-szcéna – itt a játékban ennek a másolatát kapjuk, így virtuálisan még átélhetjük milyen érzés is lehetett ebben szórakozni. A játékterem gépei nem csak díszletek, így játékok vannak a játékban - 8 játéktermi game érhető el már az elejétől, igaz a többsége az első részből lehet ismerős. Olyan remekművek vannak benne, mint a Virtua Fighter 5 eredeti változata, de az 1985-ös Space Harrier is hatalmas vigyort ragasztott az arcomra. Ritkaságok is vannak, mint a Sonic verekedős játéka a Sonic the Fighters, illetve a Motor Raid, ami Wipeout szerű 3 dimenziós űrverseny. Ami a legjobban meglepett, hogy a magánnyomozó irodájában fellelhető életem első konzol gépe, egy Sega Master System is, ami szintén működik. Hihetetlen nosztalgikus érzés volt, amikor bekapcsoltam és megjelent a klasszikus 8 bites SEGA logó és szignál. Alapból 8 cím szerezhető be rá, de 4 játék külön DLC formájában is megvásárolható. Teljes értékű emuláció, rengeteg filterrel és gyorsmentés lehetőséggel. Alex Kidd, Fantazy Zone, Secret Command - csak hogy pár nagyágyút megemlítsek. A városban rengeteg elfoglaltság van ezeken kívül, mint például golfozás, darts, madzsong, így nem fogunk unatkozni a minijátékokkal sem.

A történet középpontjában Yagami Takayuki, azaz a kabukichói Sherlock áll (japánban fut egy népszerű anime és manga is ezen a néven). Yagami korábban a legjobb védőügyvéd volt, mivel szinte nem volt olyan eset, amit ne nyert volna meg. Karrierje akkor szakadt meg, amikor az egyik ügyfele, akit megvédett, később szabadlábon megölte az egyik társát. Az eset után visszavonult, majd 3 évvel később hozta létre magánnyomozó irodáját, ahol számos ügyet oldott meg. A sorozatgyilkosról szóló első rész után, most egy bizonyos Ehara Akahiro volt rendőr szexuális zaklatás ügyébe csöppenünk, aki nem mellesleg összefüggésbe hozható egy kegyetlen gyilkossággal is. Yagami és csapatának feladata az ügy felgöngyölítése. Nem szeretnék spoilerezni, de annyit még elmondhatok, hogy rengeteg bizarr, néhol megmosolyogtató, de bizonyos esetekben drámai eseményekre számíthat az, aki neki vág a kalandnak. Fő téma a zaklatások és az ebből adódó öngyilkosságok az iskolai környezetben – a játék jelentős hányadát egy középiskolában töltjük majd, ahol a depresszív, néhol felzaklató ügyek mellett némi könnyed mellékküldetésekbe is belecsöppenünk majd. Ilyen lesz például az iskolai táncverseny is, ahol Beatmania/DJMax szerű játékmenettel kell teljesítenünk a feladatot.

Játékmenetben az első epizódhoz képest sokat nem változtattak a fejlesztők, bár annál jóval lassabb és kevésbé feszes a történetvezetés véleményem szerint, de a választott témának és a csendesebb Jokohamának köszönhető mindez. Legtöbbször hosszas beszélgetéseket kell meghallgatnunk, ahol kérdéseket tehetünk fel és bizonyítékokat mutathatunk be, amelyekkel közelebb leszünk a rejtély megoldásához. Ezeket a párbeszédeket remekül megírták és nagyon mélyek tudnak lenni, így soha nem fogjuk unni őket – persze a remek kétsávos (japán-angol) szinkronmunka is hozzátesz az élményhez. A karakterek személyiségei egytől egyig el lettek találva és ezekhez jól illeszkednek a színészek hangjai is. A dialógusokon túl sokszor vizsgálódnunk kell, kutatni, keresni a helyszíneken, néhol lopakodni, követni a gyanús személyeket. Persze akcióban sincsen hiány! A nyitott világban sokszor belefutunk Yakuzákba, különböző iskolai bandákba, akik nem kerülik az erőszakot. Ilyenkor beat ’em up stílusban kell verekednünk velük, melyhez az első részben látott Tigris és Daru stílushoz még társult a Kígyó harcmodor is. Az új technika az ellenfelek lendületére koncentrál, azok felhasználásával Yagami védekezik, kontrázik majd lefegyverez. A harcok izgalmasak és látványosak, melyekben tereptárgyakkal és EX mozdulatokkal abszurd és vicces jelenetek kíséretében kifektethetők a riválisok.

A fő szál felgöngyölítése mellett rengeteg mellékküldetés vár ránk, melyeket érdemes mind megcsinálni. Az egyes feladatok megoldása, a minijátékok, sőt még a verekedés is pénzt és tapasztalati pontot ad, melyek elköltéséhez okostelefonunk ad segítséget. Ebben tudjuk menedzselni az eszköztárunkat, tudjuk fejleszteni képességünket, változtatni ruházatunkat, felszereléseinket, mindemelett itt lehet olvasni a naplónkat, melyben a megfigyelt személyekről, eddigi vizsgálatokról is kapunk információt.

A nyomozást segítő eszköztárunk hasonló az első részben látottakhoz, így újra van például fényképezőgépünk, amivel bizonyítékokat örökíthetünk meg, van hangradarunk, amellyel lehallgathatunk gyanús személyeket, és van egy jel detektorunk is, amivel tárgyakat kereshetünk, illetve az első részhez képest újdonság, hogy van egy új társunk is Ranpo, a detektív kutyus, aki sokszor elvezet a keresett személyekhez.

Látványban a Lost Judgment előrelépést mutat az elődhöz képest. Részletgazdagabb környezetet, remek fény effekteket, és az első részben látottaknál részletesebb karaktermodelleket kapunk. Nextgen konzolokon lehetőség van a 4K/30 fps és a 1440p/60 fps között választani – én az utóbbit ajánlom. Xbox Series X-en teszteltem a játékot, de megnéztem PS4-en is. Látványban ez a változat sem szégyenkezhet, de a képkocka frissítés itt már az alacsonyabb felbontás (sima gépen 900p, Prón 1080p) ellenére is csak 30 fps, ami a nextgen változat performance módja után kevésbé gördülékeny és élvezetes.

Összeségében nagyon kedvelem és meg vagyok elégedve a Judgment második részével. Remek történetvezetés, jól felépített karakterek, számos minijáték és több mint 50 órás tartalom, amit nyújt. Ami miatt kevesebb pontot adtam rá az annak köszönhető, hogy az első részhez képest kevés az újdonság, rengeteg dolgot átemeltek onnan, és az első rész izgalmasabb, feszesebb volt véleményem szerint.