Kaze and the Wild MasksTeszt

Mivel egy régivágású platformerről beszélünk, ezért a történetet esetünkben is némileg zárójelbe tehetjük, már csak azért is, mert a készítők is inkább indirekt módon tárják azt elénk. A játék elején kapunk egy rövid beköszönő képsort, mely szerint Kaze és barátja, Hogo találnak egy titokzatos tárgyat, mely nem csak csapdába ejti a legjobb barátot, de egyben egy gonosz erőt is szabadjára enged. A feladat innentől viszonylag egyszerű, megoldást találni a cimbi kiszabadítására és visszaállítani a békét Répaföldén.

Ehhez egy hagyományos 2D-s platformer pályáin kell végigküzdenünk magunkat, melyek négy különböző területen találhatóak, az egyes helyszínek régiók végén pedig értelemszerűen a kötelező bossfight sem maradhat el.

Mozgástár tekintetében Kaze nem váltja meg a világot, a kötelezőnek számító dupla ugrás hiányát rövidtávú siklással igyekszik helyettesíteni, aminél fülei pörgetésével a kockásfülű nyulat idézi meg. Emellett leginkább a játék címében is megtalálható maszkok képezik a repertoárját, melyek mindegyik más és más különleges képességgel ruházza fel. Az egyikkel repülni tud, a másikkal úszni, a harmadik a falakon való megkapaszkodást biztosítja, míg a negyedik folyamatosan rohanást biztosító cipővel látja el.

A készítők ezen túl az egyes pályaelemekkel igyekeznek kisebb változatosságot csempészni a játékba, így idővel megjelennek ugrópadok, katapultok, kötelek és mozgó, leszakadó platformok is, így próbálva meg egyenletesen növelni a nehézségi ívet, ami nem mindig sikerült tökéletesen.

A Kaze and the Wild Masks a kevesebb több elvet vallja, így ahelyett, hogy tonnaszámra zúdítaná a nyakunkba a pályákat, megelégszik azzal, hogy ezek mindegyikére több extra feladatot is bepakol. Az egyszerű teljesítésen túl megpróbálhatjuk összeszedni karakterünk nevének betűit (hol is láttunk már hasonlót), felfedezni a rejtett minijátékokhoz vezető portálokat vagy az idővel versenyezve, esetleg sérülés nélkül végigszaladni a pályákon.

A fenti kiegészítő elfoglaltságokkal már csak azért is megéri időzni, mivel egyrészt ezek gondoskodnak róla, hogy az egyébként néhány óra alatt végigzongorázható játék néhány extra órára lefoglaljon, másrészt ezek segítségével nem csak titkos pályákat tudunk megnyitni, de egyben a játék történetét is jobban megismerhetjük.

Dacára annak, hogy Kaze ügyesen majmolja Donkey Kongot, 1-2 banánhéjon azért el tud csúszni. Ezek egyike, hogy bizonyos ellenfelekről továbbpattanva már nincs lehetőségünk használni a propellerfül áldásos mozdulatát, valamint hogy az ellenőrzőpontokkal meglehetősen fukarul bánik a játék. Választhatunk ugyan két játékmód: az ajánlott (nem easy) Original Mode és a (nem nagyon easy) Casual Mode közül, a probléma viszont csak annyi velük, hogy nem tudunk közöttük váltani, tehát ha a játék felénél döbbenünk rá, hogy innentől kicsit húzós az Original módi, akkor csak úgy tudunk Casualba ereszkedni, ha teljesen új játékot indítunk, értelemszerűen ilyenkor az eddig eredményünket is bukjuk.

Emellett még a pályákon felvehető szívekről is szót kell ejteni, melyek korlátozott felhasználású pajzsot adnak, amik csak bizonyos sebzésfajtától óvnak meg, ráadásul nem lehet halmozni őket, tehát ha begyűjtöttük a maximális mennyiséget (Originalban 1, Casualban 2 számban maximalizálódik ez), akkor hiába szedünk fel belőlük újakat, nem tudjuk a pályák nehezebb részeire betárazni őket.

Amivel viszont egyáltalán nem lőttek mellé a készítők, az remek zenei aláfestés (már a főcímdal is kellően fülbemászó), valamint a 16-bites korszakot idéző képi világ. Jól használt pixelart dizájn gondoskodik róla, hogy a játékmenet mellett a látvány is a '90-es éveket idézze.

A Kaze and the Wild Masks ügyesen tiszteleg a retro platformerek képviselői előtt, ezzel együtt pedig azok játékmenetét is könnyűszerrel megidézi. A precíz irányítás mellé egy jobban kibővített mozgástár is illett volna, hogy a retro megjelenésen túl a modern igényekhez is megfelelően tudjon idomulni. Ettől eltekintve azonban egy kellemes kis ugrabugra vár azokra, akik hajlandóak csatlakozni a bátor nyúlhoz, hogy teljesíthesse küldetését.