2022 sok szempontból felforgatta a mindennapjainkat, és ahogy a hűvösebb időszak beköszönt, a rezsi kérdés is sokaknál előtérbe került. A hobbink sem marad ki a jóból, révén minden eszközünk árammal működik, úgyhogy gyorsan csináltunk egy kis fejszámolást, hogy kemény Forintokban értelmezve mibe is kerül nekünk most télen a hobbink működtetése. Még jó hogy nem steampunk géppark formálja az aktuális idősíkot, ami a gázfogyasztásunkat tolná meg, de azért jobb így is észnél lenni.
A számoláshoz összeszedtük a hazai családoknál előforduló konzolmasinákat a Nintendo Switch-től a legerősebb PlayStation 5/Xbox Series vonalig. Mellécsaptuk a PC-s felhozatal háromféle megközelítését, és a végén megnéztük azt is, hogy a különböző kijelzők hogy módosítják a fogyasztást.
Ehhez a legegyszerűbb számításokat végeztük a kommersz módon csak „energiafogyasztás”-ként megnevezett, Watt [W] alapú teljesítmény értékek alapján (nem számolva semmilyen további finomhangolást).
A Watt-okat időbeli skálán a fogyasztás során is értelmezett kWh értékre, azaz „kilowattóra” elektromos munkára számoljuk át, amiből következik a fogyasztás költségvonzata is.
A REZSIALAP
Mivel a kalkulációkat többféle megközelítésben is el lehetne végezni, mi az általános „A1” – egy zónaidős, lakossági, általános definícióval számolunk, a megszokott Ft/kWh alapú vonatkoztatásban. Ebben nincsenek benne a két zónaidős felhasználók, az időszakos elszámolások, helyi specialitások, az adott esetben megújuló forrásból nyert támogatások. A rendszerhasználati díjat és az áfát pedig beleszámoltuk a Ft/kWh bruttó összértékbe, amivel a lenti számértékek jönnek ki.
Ezek alapján a rezsicsökkentett alapot 36 Ft/kWh-ban vettük fel. Forrás 1; Forrás 2.
A rezsicsökkentés nélküli, átlag feletti fogyasztást 70,1 Ft/kWh-ban értelmeztük. Forrás 2
KONZOLOK ÉS PÉCÉK
A kalkulációkhoz a következő gép- és konzoltípusokat vettük figyelembe.
- Xbox One S (Forrás 3)
- Xbox One X (Forrás 4)
- Xbox Series S (Forrás 5)
- Xbox Series X (Forrás 6)
- Playstation 4 (két féle változatban: CUH-1016A, CUH-22XX) (Forrás 7)
- Playstation 4 Pro (CUH-72XX) (Forrás 7)
- Playstation 5 (CFI-1116A) (Forrás 7)
- Nintendo Switch kézben és dokkolva (Forrás 8; Forrás 9)
- Steam Deck kézben és töltőről (saját mérések alapján)
- Egy gaming PC becsült 500 W fogyasztású „modell konfigurációval” (Forrás 10)
- Egy gaming laptop (Dell Alienware, 180 W-os tápegységgel)
Ezek alapján a következő fogyasztási táblázatot állíthatjuk fel, természetesen a fentebb is említett Watt-ban értelmezve a fogyasztást. A kikapcsolt állapot során is fogyasztanak a berendezéseink, emellett természetesen van egy kvázi idle-állapot, amikor a gép bekapcsolva van, de legfeljebb csak valami kis könnyű tevékenységet végzünk rajta (pl. office használat, böngészés, vagy menüben lépkedés). A teljes iram pedig értelemszerűen azt jelenti, hogy a masina teljes erekéből az épp aktuális csúcsjátékot futtatja.
Megjegyzés: A Nintendo Switch OLED változata egy picivel kevesebbet fogyaszt, de abban maradunk, hogy a tömegében jobban elterjedt régi masinát vesszük alapul. Ugyanígy, az Xbox gépeknek létezik különféle energiamegtakarító lehetősége, de ez főleg a standby/kikapcsolt állapotok fogyasztására, és a bootolásra vonatkozik, úgyhogy nem kavartunk bele extra lehetőségeket, maradtunk a klasszikus rögzített eseteknél.
SZÁMOLJUK KI A FOGYASZTÁST!
A fenti feltételek mentén elvégezzük a számítást, napi 4 óra játék esetére, ahol a gép folyamatosan pörgeti a kedvenc játékunkat. A hónapos értéket 30 napra értelmezzük, ahol minden nap azonosan 4 óra igénybevételnek van kitéve a gép.
Az eredmények önmagukért beszélnek. Az Xbox-PlayStation vonal nagyságrendileg hasonló eredményeket produkál, de érdemes közelebbről is megnézni a költségeket, amelyek nagyjából 250 és 1700 Ft között mozognak.
Az Xbox Series S és One S gépek verik az alap konzolok mezőnyét, ahová még becsatlakozik a PS4 Slim is a maga mérsékelt fogyasztásával. Rezsi átlag alatt ezek a konzolok körülbelül havi 300-600 Ft költséget jelentenek önmagukban. A masszívabb gépek éhségét pedig 600-1700 Ft köré lőhetjük be, ahol a PS5 a csúcstartó. Érdekes látni, hogy körülbelül 2x-es szorzó van Series S és Series X gépek között, de ugyanez egy picit hangsúlyosabban elmondható a Slim PS4 és a PS5 között is.
Ezután jön a döbbenet, a Nintendo Switch és a Steam Deck kézikonzolok nagyjából az egy csomag rágógumi, vagy egy automatás kávé költségébe kerülnek havi bontásban, napi 4 óra játékot számítva. A „kézben hordott” Switch és Deck persze nem valós fogyasztási eseteket mutatnak, hiszen a konzolokat utána fel kell tölteni, de dokkolva vagy töltőről általában ezek a masinák többet esznek, mintha csak simán feltöltenénk és fogyasztanánk őket. A Switch dokkolva 77 Ft/151 Ft költségét csak kicsit tetézi a Steam Deck a maga „vaskosabb” 108 Ft/210 Ft-jával. A pláne? Ezekben a gépekben van beépített kijelző, hangfal, tehát nincs további járulékos költség, és a fogyasztást tovább lehet csökkenteni különböző trükkökkel. Vannak háztartások, ahol az utolsó fillért is fogni kell, a hordozható móka energiaigénye és az ebből fakadó rezsiköltség a mai átlagárakat tekintve szinte minimális. (A teljesség igénye nélkül mondjuk ezt, a Switch konzol- és a játékok átlag árát, tehát egyfajta bekerülési költséget most nem számítva…)
Ezekkel szemben a Gaming PC kiveri a plafont. Direkt nem is ábrázoltuk a tetejét, annyira torzítana az ábra a kisfogyasztású eszközökkel szemben. A Gaming PC 2100 Ft/4200 Ft fogyasztást zúz be, ami nagyjából most egy vastagabb menüvel behúzott mozizásnak felel meg, a nagyságrendeket tekintve. A gaming laptop teljesen egy kategóriába esik a konzolokkal a maga 750 Ft/1500 Ft körüli nagyságrendjével.
Természetesen a számok lineárisan skálázódnak, ha ettől több/kevesebb órát játszunk. Tehát ha napi 1 óra a jellemző játék, akkor a fenti ábra értékeit a 4 órához képest néggyel kell osztani. Ha napi 8 órát pörgetjük a konzolt (speciális esetben, de elképzelhető olyan családoknál, ahol a gyerekek adják egymásnak és a szüleiknek a kontrollert), akkor kétszerezni kell a fenti számokat.
A nyugis standby és idle értékeket nem részletezzük külön, legyen elég annyi, hogy az átlag napi költség a kikapcsolt (standby állapotnak) 1 Ft körül van (havi szinten az 30 Ft). Ha idle módban járatjuk a gépeket a napi fogyasztás megáll 20 Ft körül (PC-n jellemzően ez már szignifikáns, napi 80 Ft körüli költséggel jár) – a rezsicsökkentés nélküli árakat feltételezve.
KIJELZŐVEL EGYÜTT
A teljesség kedvéért a játék mellé hozzászámoltuk a monitor/televízió fogyasztásigényét is, ezt külön ábrán prezentáljuk lentebb.
A fogyasztási értékeket az adatlapi „worst-case”, azaz a legenergiaigényesebb esetekre számoltuk, az értékek ettől jellemzően lehetnek alacsonyabbak is.
Az elvi kalkulációkhoz választottunk egy random 24”-os monitort, amely a Samsung F24T350 típus lett. Ennek elvi fogyasztása 25 W. A televízióknál két kategóriát is kiválasztottunk. Egyrészről egy Sony Bravia Smart LED televíziót 108 cm (~43 inch) átmérővel (KD43X72K), és egy LG Oled tévét 140 cm (azaz 55 coll) átmérővel (OLED55C12LA) Az előbbi fogyasztása 54 W speciális esetben, az utóbbi 171 W-ot is képes felvenni, ha HDR módban ketyeg.
Fontosnak tartjuk azt is megjegyezni, hogy a további extra perifériákat, házimozi-rendszert, soundbar egységet nem számoltunk, mert ezek a televízió-kijelző pároson felüli extra igénynek számítanak, nem adnak hozzá a kötelező minimumhoz. Illetve a Gaming PC teljesítményfelvételéhez hozzátartozhat egy headset vagy egy kisebb hangfal is.
A fenti adatokból kiszedtük a Switch és a Steam Deck hordozható lehetőségét, révén ott semmilyen formában nincs szükség külső kijelzőre, a Deck-et és pl. egy laptopot viszont simán kiküldhetünk akár egy nagyképernyős televízióra is, ha úgy hozza kedvünk…
Az eredményekből látszik, hogy a képernyő jelentősen megdobja a költségeket, pláne, ha OLED kijelzővel játszunk, amely az Xbox One S költségét (~500 Ft, átlag feletti rezsivel számolva) feltornássza 1500 Ft-tal, ha az átlag feletti az áramfogyasztásunk. Ez az érték szerencsére konzekvensen áll az összes konzolhoz. Legrosszabb esetben a monitor kb 200 Ft-tal, az LCD televízió kb. 450 Ft-tal, az OLED televízió 1500 Ft-tal nehezíti meg a pénztárcánkat.
ÖSSZEGEZVE
Osztottunk-szoroztunk, és arra jutottunk, hogy a szórakozásunk költsége még akkor is moderált tud lenni, ha valaki a legrosszabb esettel, a Gaming PC-vel kalkulál. De nem minden fekete és fehér.
A konzolok havi költsége legrosszabb esetben is, kijelzővel együtt megáll nagyjából 3000 Ft környékén, ha pedig az együttállás megfelelő, akkor 1500 Ft környékén megússzuk használatukat. A Nintendo Switch és a Steam Deck egyértelműen ár-érték bajnokok, amelyek energia-költsége nagyságrendileg hasonló egy telefonhoz.
A Gaming PC már más kérdés – bár egy laptopot valós szcenárióban megúszhatunk havi 1500-2000 Ft-ból, egy asztali hadihajó már akár 5-6000 Ft környékéig tornászhatja a havi költségeinket.
Természetesen a hobbink egyéb költségeit (SW, előfizetések), és a szórakoztatás többi alternatíváját (streaming előfizetések, mozijegyek, netszolgáltatás) figyelembe véve egy nagyságrendben vagyunk. Ha csak az elemi energiaszükségletet vesszük figyelembe, konzolokkal egy-két kifőzdés ebéd árát kell leszurkolnunk.
De van egy másik megközelítés is, aminek sokan nem fognak örülni.
Jelesül az, hogy a rezsicsökkentett értékek 2523 kWh/év alatt esedékesek. Ez havi 210 kWh-t jelent, ami forintra számítva 7569 Ft - itt billen a számítás alapja. Innen nézve mindjárt nem olyan rózsás a helyzet, ugyanis napi 4 órával számolva, kijelzőt is belekalkulálva a következő arányokat kapunk ehhez az értékhez...
Feltételezve azt, hogy éppen átbillentünk a kereten, napi 4 órával a konzol+tévé párossal simán a keret negyedét felhasználtuk, bizonyos esetben az érték akár 30-40% köré is eshet.
A gaming PC itt is meglepő arányokat képes villantani, de meg egy OLED televízióra dokkolt Switch is komoly fogyasztásnak tűnhet napi négy órában.
Bár elsőre nem tűnik soknak a gépeink és kijelzőink fogyasztása, nem elhanyagolható értékeket kaptunk - ténylegesen számolni kell tehát a videojáték rezsiköltségével. Emellé jön a pincében járatott fagyóláda, az úgy felejtett régi izzók, elektromos fűtőtestek, sütők és egyéb nagyfogyasztók. Csak győzzük kalkulálni...
És még egy gondolat a cikk végére. A téli időszakban a konzolok és pécék által felzabált energia nem elhanyagolható része hővé alakul, ami pedig a fűtésünket könnyíti ki. Ez is valami, nem?
További irodalom: Katt! PS5 FLIR felvétel: Digital Foundry | LG OLED kép: Business Insider/LG | Konzol kép: Insider
Támogasd a Gamer365-öt!
Hogy a megszokott minőségben, kompromisszumok nélkül folytathassuk: lépj be a támogatói csapatba!Hogy a megszokott minőségben folytathassuk: csatlakozz a közösségünkhöz!
Patreon támogatásNe maradj le a hírekről!
Kattints, és állítsd be, hogy a Gamer365 cikkeit mindig az elsők között dobja fel a Google!Állítsd be, hogy cikkeinket mindig az elsők között lásd a Google keresőben!
Google beállítás