Rob Garza és Eric Hilton két amcsi úriember Washington DC-ből, akik '95 nyarán úgy döntöttek alapítanak egy formációt Thievery Corporation névvel. Mindketten imádták a klubbéletet és rajongtak a jazz, a bossa nova és dub zenékért, és rápróbáltak hogy mi lenne ha kevernék ezeket a műfajokat. Létrejött az Eighteenth Street Lounge Music kiadó.

A próba jól sikerült, két kislemez után '97-ben kijött első albumuk, a Sounds from the Thievery Hi-Fi. Jó kis nyugis zene, a fent említett 3 stílus bekeverve.

2000-ben jött a The Mirror Conspiracy, ami már kicsit gyorsabb volt. Ezen található a zseniális Lebanese Blonde. Emilíana Torrini, Pam Bricker, és Loulou vokálja andalít a korong hallgatása közben.

A 2002-es The Richest Man in Babylon nagyon hasonlít az előző lemezhez, de több stílus lép a képbe, a The Outernationalist jó kis dub, a keleties motívumok pedig a Facing East-el kerülnek az albumra. Nekem erről az LP-ről a The State of the Union tetszik legjobban.

2005-ben jött ki a The Cosmic Game. Nekem innentől tetszik igazán a zenéjük. Próbálj rá:

na és persze

Egy év sem kellett és már jött is a Versions LP, ami egy kvázi remix album, sok feldolgozás van rajta, elég jók, de nem érzem az ihletet a zenéken.

Legutóbbi albumuk a Radio Retaliation, 2008-as kiadású. Kibeb*szott jól sikerült, nagyon összerakott lemez. Kb 5x hallgattam végig egymás után egyhuzamban. Minden szám jó, odaillő és hangulatos. Hallga csak:

és a misztikus 33 degree:

Jó zene, hangulatos, háttérben rengeteg mindenhez jó. Thievery Corporation.