Az NVIDIA szerint nagy változások előtt áll a konzolpiac.

Az NVIDIA a CES-en tett néhány burkolt megjegyzést, hogy az asztali konzoloknál már jobb alternatívák is vannak, így a konzolpiac már nem életképes. Jen-Hsun Huang, a PC Watch számára adott interjúban ezt megerősítette, illetve pontosan vázolta, hogy miért látja így a helyzetet. Ezt talán azért tartotta szükségesnek, mert a média már elkönyvelte, hogy az NVIDIA csak azért beszél így, mert mindegyik új generációs konzolba az AMD szállítja majd a grafikus vezérlőt, de alapvetően érdemes elemezni a vállalat hivatalos álláspontját, hátha olyan dologra derül fény, amit eddig nem vett számításba senki.

Talán nem kell mondani, hogy a konzolpiac alapvetően különbözik az általánosabb felhasználásra tervezett hardverektől. Mindkettőn lehetőség van játszani, de a konzolokat konkrétan erre fejlesztették, vagyis olyan extrákat is kínálnak, amelyeket más hardvereken képtelenség elérni. Ezek lehetnek termékhez kötődő exkluzív funkciók, vagy akár beszélhetünk az exkluzív játékokról is. A konzolpiac alapvetően ebből él meg, hiszen évről-évre nő a felhasználói bázis, így pedig a fejlesztők is nagyobb eséllyel adják el az adott masinára készülő programokat. Gyakorlatilag az egészhez az exkluzív tartalmak és szolgáltatások jelentik a kulcsot, ha ez nincs, akkor az adott konzol nem fog jól teljesíteni. Ami általánosan elmondható, hogy a konzolok életciklusa hosszú, mivel a termék az elején veszteséges, majd idővel kitermeli a befektetett pénzt, és nyereségessé válik. Ezért terveznek a cégek 8-10 éves ciklusokat, hogy a termék megfelelő körülmények között képes legyen hasznot termelni.

Jen-Hsun Huang szerint a legfőbb gond a befektetett összeg nagysága. Állítása szerint a PlayStation 2 benne volt úgy 2 milliárd dollárban, amit az egyedi hardver és szoftver fejlesztésére költött a Sony, és megtanította a cégeket, hogy hogyan kell a masinát programozni, mivel a gép által használt Emotion Engine nagyon komplex hardver volt. Ez akkoriban megérte, mert az általánosabb hardverekre épülő piacok még nem voltak készek a játékok forradalmára. Ennek megfelelően a PlayStation 2-be fektetett összeg brutálisan megtérült a Sony-nak, így volt értelme beleölni a zárt rendszerbe a szükséges milliárdokat. Akkoriban a biznisz éves szinten több mint tízmilliós konzoleladással is operált, ami elég volt arra, hogy a fejlesztők felszálljanak erre a vonatra.

Az NVIDIA szerint a helyzet megváltozott. A konzolok éves eladásai stagnálnak, emellett az általánosabb hardverek olyan lapkákat kapnak, amelyek már képesek a játékosok igényeit kiszolgálni. Ha a piacokat összesítve elemzi, akkor éves szinten egymilliárd leszállított hardverről is lehet szó. Persze figyelembe kell venni, hogy a PC-ket, okostelefonokat, tableteket és egyéb nem játékra kialakított, de arra is alkalmas termékeket nagy eséllyel nem mindenki veszi játszani, míg a konzolokat biztos, hogy erre veszik. Ennek megfelelően az előbbi egymilliárdos adat nem hasonlítható közvetlenül össze a konzolok éves eladási mutatójával. Jen-Hsun Huang azonban úgy látja, hogy a különbség nagyságrendi, és az általános felhasználásra tervezett hardverekkel még jobban is lehet dolgozni, így állítása szerint értelmetlenné vált extrém mennyiségű pénzösszeget belepumpálni egy konzolba, inkább érdemes az általánosabb hardverek irányába menni.

Ennek megfelelően az NVIDIA szerint ma már felesleges egy PlayStation 2-höz hasonló hardver kihozni, mivel nincs meg az előnye. Jen-Hsun Huang elmondása szerint a PlayStation 2 annak idején százszor erősebb volt a legerősebb PC-nél, és ha ma ezt az előnyt ellehetne érni egy GeForce GTX 680-hoz viszonyítva, akkor az NVIDIA dolgozna rajta. Az NVIDIA vezetőjének ezt a mondandóját igazából nem teljesen értjük, valójában a százszor erősebb hardver erősen túlértékelt. Tény, hogy a PlayStation 2 a maga idejében a speciális felépítésével messze meghaladta az akkori legcombosabb PC-k erejét, de közel sem százszorosan, sőt, még a tízszeres előnyt sem lehetne kategorikusan kijelenteni, bár annyira különbözött a hardver a PC-s megoldásoktól, hogy a direkt összehasonlítás kifejezetten értelmetlen volt.

Az NVIDIA mondandójában azért igazság is van, noha helyenként erős túlzásokba esik. Az mindenképpen igaz, hogy egy zárt konzol fejlesztése borzalmasan drága, és évekig nincs esély, hogy megtérüljön a beruházott pénz, így a termék piacra dobása után mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy gyorsan kiépüljön egy egészséges felhasználóbázis, majd a játékok eladása után beszedett licencek végül pozitív mérleget alakítanak ki az adott masinánál. A kérdés, hogy a cégnek megéri-e a kockázat. Jellemzően igen, de egy konzol sikeréhez nagyon tőkeerősnek kell lenni, így nem véletlen, hogy már csak a Microsoft, a Sony és a Nintendo van jelen ezen a piacon. Mindhárom cég rendelkezik a kellő tapasztalattal, a kellő pénzmennyiséggel és az exkluzív címekhez szükséges saját stúdiókkal. Utóbbi szempont nagyon fontos, ugyanis amíg egy konzolhoz jó minőségű exkluzív játékok érkeznek, és olyan szolgáltatásokat nyújt, amit más termék nem, addig a gépet el lehet adni. Ezt Jen-Hsun Huang is elismerte, és szerinte ez az irány a konzolok jövője. Az emberek azért veszik meg a gépet, mert olyan élményt kapnak egy játékkal vagy egy szolgáltatással, amit máshol nem. Elmondása szerint ezzel nem lehet versenyezni, és a Project Shield néven futó kézikonzol nem is próbál meg ilyen módon előnyt szerezni.

Felvetődik akkor a kérdés, hogy mi is lesz a Project Shield. A hardver már a korábbi hírből ismert lehet, de a mögötte rejlő koncepció még zavaros. A fentiekből kiderül azonban, hogy termék lényegében egy androidos kézikonzol, ami nyílt marad, így nem lesznek rá exkluzív játékok, de ugyanakkor az összes androidos programot futtatni fogja. Ez tulajdonképpen bármelyik androidos készülékre igaz, így a Project Shield lényegi előnye a játékhoz tervezett kialakítás, ami ezen a piacon fontos, hiszen az érintésre érzékeny kijelzővel egyes játékok navigálása nagyon nehézkes. Az egyetlen megválaszolatlan kérdés, hogy az NVIDIA mégis milyen élettartamot tervez a gépnek. Mivel nem a hagyományos értelemben vett konzolról van szó, így a vállalat csak a hardver eladásából remélhet bevételt, vagyis a játékok után nem fognak beszedni licencpénzt, ahogy azt a konkurens, mondhatni igazi kézikonzolok teszik. A Project Shield tehát biztosan rövidebb életciklussal dolgozik majd. Logikus döntés lenne minden új generációs Tegra rendszerchiphez kiadni egy új Shield verziót. Ezek mellett a régi gép terméktámogatását nem kell megszüntetni, hiszen az egy újabb modell bemutatása mellett még bőven használható marad. Az NVIDIA szerint a felhasználók egy-két évente le is cserélnék az adott modellt egy újra, így a Project Shieldnek az üzleti része lényegében ebben nyilvánulna meg.

Forrás: PH!