2016 játékai - #10

Nem, mintha a Hyper Light Drifter rossz lenne, akkor semmi keresnivalója nem lenne itt. Már puszta létezése is örömmel tölt el, hiszen több társával együtt ékesen bizonyítja, hogy a közösségi finanszírozás egy működőképes modell. Másrészt annak ellenére is egy alapvetően jó játéknak tartom, hogy az előzetes elvárásaimnak csak részben tudott megfelelni. A világégés utáni, a természet által visszahódított területeket bejárva valóban úgy éreztem, hogy felfedezek, nem csak a játék által kitaposott ösvényen haladok. Ez a világ tele van titkokkal, amiknek még a felét se találtam meg, így valószínűleg ismét belebújok a drifter bőrébe, úgy érzem, az elrejtett tárgyaknak elő kell kerülniük, nem szabad elfeledve megbújniuk. Nagy fegyvertény ez, főleg a ma már minden sarkon megtalálható nyitott világú játékok uralma idején, amik jellegtelen, generikus gyűjtögetnivalókkal árasztják el az embert.

A Hyper Light Drifter harcrendszere egy kétélű fegyver. Ha mindig úgy működne, ahogy azt elképzelték a készítők, egy szavam se lenne. A küzdelmek a ritmikus kitérésekre és támadásokra építkeznek, a drifter jó ütemű ugrásaival, meglódulásaival kitér a törtető ellenfelek elől, eltáncol a lövedékek mellett, utána pedig kimért ellentámadásokkal rövidíti meg az ellenség életerőcsíkját. Ha ez összejön, az olyan elégedettséggel önt el, ami párját ritkítja. Még ha nem is sikerülne a „tánc”, legalább tudnám, hogy én vagyok a ludas. Sajnos ez nem minden esetben van így, a megjelenés környékén többször is úgy éreztem, hogy a ritmikus mozgáshoz szükséges folyamatosságot a játék nem tudja mindig biztosítani, mintha fél pillanatokra megakadnánk az időben, ami mondanom se kell, egy ilyen harcrendszer esetében végzetes lehet.

A Hyper Light Drifter világa csodálatosan szép. Ahogy említettem, a letűnt civilizáció hátrahagyott maradéka megadta magát a faunának, bizarr lények tetemei állnak némán őrt, mindenhol van valami látnivaló. Két apró gondom akadt. A két dimenziós madárnézet miatt sokszor nem lehetett egyértelműen eldönteni, hogy a drifter előtti út járható-e vagy nem. A tereptárgyak szemléltetése egy olyan terület, amin még dolgozniuk kell a készítőknek. A másik kellemetlenséget a térkép okozta, ami… hát, használhatatlan. Kesze-kusza, nem lehet eligazodni rajta, szinte semmit se jelöl, amit pedig igen, azt rosszul.

Jól indul a lista, igaz? Többet panaszkodtam, mint dicsértem, de amikor a Hyper Light Drifter működik, akkor nagyon működik, és olyan játékélményt nyújt, ami miatt itt a helye 2016 legjobbjai között.